Totálkáros gépjármű értékesítése

Kérdés: 2021 decemberében a kft. tulajdonában lévő Toyota kisteherautó totálkárt szenvedett. A gépkocsit a biztosító telephelyére beszállítva, megállapították, hogy nem javítható. 2021-ben a tárgyieszköz-nyilvántartásból ki lett vezetve (selejtezés), terven felüli értékcsökkenés elszámolva, majd a biztosító tájékoztatott a káresemény megtérítésének összegéről. 2022. januárban a biztosító közölte a roncsértéket, és azt, hogy vevő jelentkezett a roncsra. Ezt követően a vevő és a kft. között megegyezés született a roncs értékesítésére, és meg is valósult az üzlet. A roncs eladása során milyen könyvelési tételek kapcsolódnak hozzá 2022-ben, mivel a gépkocsi az előző évben ki lett vezetve a tárgyieszköz-nyilvántartásából selejtezés címén?
Részlet a válaszából: […] ...által közölt roncsértéket, mint a totálkáros gépkocsi hulladékértékét.A totálkáros gépkocsi hulladékértékével, amelyet a vásárolt készletek között 2021-ben készletre kellett (volna) venni, csökkenteni kellett (volna) a totálkáros gépkocsi bruttó értékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Helyreállítási költségek tűzkár esetén

Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
Részlet a válaszából: […] ...teljesen használhatatlanok, nem javíthatók, akkor piaci értékükön (jellemzően hulladék-, illetve haszonanyagértéken) át kell vezetni a vásárolt készletek közé, a nettó érték és a piaci érték közötti különbözetet (a piaci értékként figyelembe vett érték nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Ki nem kelt napraforgó pótlására kapott napraforgó

Kérdés: Cégünk mezőgazdasági vállalkozás. A 2019 tavaszán elvetett napraforgó-vetőmag nem kelt ki. A forgalmazó elismerte a vetőmag hibáját, ezért térítés nélkül a korábban vásárolt vetőmag helyett ugyanannyi zsák vetőmagot adott át cégünknek (az értéke kevesebb, fajtaváltozás miatt), amelynek az értékét az anyagokkal szemben könyvelnénk a 96. számlára, majd vetés után a 711/511-re. A könyvelésben a vásárolt selejtes vetőmag értékét a napraforgó költségéről [711/511.] a selejtek közé könyvelnénk át. Helyes-e ez az eljárás? Hogyan kell könyvelni az elvetett selejtes vetőmagot?
Részlet a válaszából: […] ...számlán kimutatott költséget, át kell vezetni a 792. Saját előállítású eszközök elszámolása számlára: T 792 – K 711, majd a vásárolt készletek között állományba venni: T 261 – K 792, és egyidejűleg rendezni kell az átvezetési számlákat is: T 581 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Kitárcsázott repce miatti kártérítés könyvelése

Kérdés: Tavasszal a szomszéd 4 ha repcét tévedésből kitárcsázott. A kft. elsődlegesen a 6-7. számlaosztályban könyvel. A betakarítás megtörtént, és szeretnénk a kárt rendezni. A 4 hektáron a kitárcsázásig felmerült közvetlen költségek összege 562 500 Ft, átvezethető-e az egyéb ráfordítások közé? Az átlagtermést már a csökkentett területre számítottuk. A káreseménnyel kapcsolatos könyvelési tételekhez kérem a segítségüket.
Részlet a válaszából: […] ...akkor– az elsődlegesen a 711. számlán könyvelt tényleges költségekből a kárként meghatározott összeget (562 500 forintot) kell a vásárolt készletek között állományba venni a 792. Saját előállítású eszközök aktivált értéke átvezetése számlával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Jelentős tűzkár

Kérdés: 2010. évben jelentős tűzkár keletkezett a terményszárítóban. A mérlegkészítés időpontjáig a biztosítótól nem kaptunk visszaigazolást a kártérítési összegről. Szakértői vélemény nincs a kár összegéről. A kibontott bontási anyagok értékére nincs adatunk. A terményszárítóban keletkezett kár összege jelentős a kft. mérlegfőösszegéhez képest. Mi a teendőnk az év végi záráskor? A leégett szárítót milyen értéken vezessük ki a könyvekből? A még felhasználható bontott anyag értékét hogyan állapítsuk meg? A biztosító a kártérítés összegét csak a mérlegkészítés időpontja után közli majd velünk. Segítsenek abban, hogy a 2010. évi beszámolót az Szt. előírásai szerint készíthessük el!
Részlet a válaszából: […] ...érvényes (ismert)piaci értéken szerepeljen a mérlegben.A terményszárítót a terven felüli értékcsökkenés elszámolásaután a vásárolt készletek közé kell kivezetni. A terven felüli értékcsökkenésösszege a leégett terményszárító piaci és könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Megtérített jégkár elszámolása

Kérdés: Szövetkezetünknél a lábon álló repcében és kukoricában jégkár keletkezett. A biztosító a felvett jegyzőkönyv alapján a kárt megtérítette. Hogyan könyveljük a fenti gazdasági eseményt és milyen összeggel? Az önköltségszámításnál hogyan vesszük figyelembe a jégkárt? Az áfát hogyan érinti a keletkezett és megtérített kár összege?
Részlet a válaszából: […] ...következők szerint:– a közvetlen költségeknek megfelelő összeggel csökkentenikell a termelési költségeket (T 581 – K 71),– majd a vásárolt készletek között azt állományba venni (T261 – K 582),– az így állományba vett összeget egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Selejtezés, káresemények elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a selejtezés, a káresemények elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...nettó érték kivezetése: T 8692 – K 11-16 (például termelőgép esetén: T 8692 – K 131);A selejtezés számviteli elszámolása vásárolt készleteknél a nyilvántartás szerinti érték kivezetése: T 8693 – K 21-22, 26-28; saját termelésű készleteknél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.