Ügyvezetővel szembeni követelés

Kérdés: A kft.-nek volt ügyvezetőjével (nem tag) szemben van lejárt követelése. A jogviszony időközben megszűnt. Hogyan kell év végén a számvitelben és a társasági adónál eljárni az ilyen jellegű tételeknél?
Részlet a válaszából: […] ...követelést a törvényi előírásoknak megfelelő szerződés nem támasztja alá, akkor a követelés bírósági úton nem érvényesíthető, végrehajtási eljárás sem kezdeményezhető, és ennek tudatában az ügyvezető megtagadja tartozása kiegyenlítését (írásban), akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Követelések minősítése – behajthatatlanság

Kérdés: A Vevő 1. (1000 E Ft) esetében a felszámoló 2014. február 3-i levelünkre hivatkozással tájékoztatott, hogy az egyszerűsített felszámolási zárómérleget 2013. 10. 24-én benyújtotta a Fővárosi Törvényszékre, melyre tekintettel a felszámolási eljárásban követelésünket nem tudjuk érvényesíteni. A Vevő 2. (2000 E Ft) felszámolója tájékoztat, hogy a követelés bejelentésére nyitva álló 180 napos határidő lejárt, ezért a hitelezői igényünket nem tudja nyilvántartásba venni. Vevő 3. (3000 E Ft) kényszertörlési eljárás alatt áll, 2013. 08. 03. óta. A Vevő 4. (4000 E Ft) végrehajtónak 2013. 11. 12-én érkezett levele szerint a végrehajtás szünetel, mert az adósnak nincs lefoglalható vagyona. A mérlegfordulónap 2013. 12. 31., a mérlegkészítés időpontja 2014. 03. 31. Mely követelések vezethetők ki a könyvekből behajthatatlanság miatt, melyre kell értékvesztést elszámolni? A társaságiadó-alapot mekkora összeggel csökkenthetjük?
Részlet a válaszából: […] Teljes terjedelemben idéztük a kérdést, de még így is kell a válaszhoz kiegészítő észrevételt tenni. Négy vevő valójában négy – egymástól eltérő – eset.Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja részletezi, hogy mely követelés minősül behajthatatlannak. Nagyon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Fizetési meghagyással megítélt követelés

Kérdés: Cégünk egyik adósának tartozását behajthatatlansági nyilatkozattal 2008. 12. 31-én leírta 477 ezer forint értékben. Cégünk később 2010. évben fizetési meghagyási kérelemmel élt az adós beltagja ellen, amely jogerőre emelkedett. A jogerős fizetési meghagyás alapján a végrehajtást foganatosítani lehet. Az adós kérésére a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárás felfüggesztését kérte a Vht. 48. §-ának (1) bekezdése alapján. Az adós és a végrehajtó közjegyző előtt részletfizetési megállapodást írt alá, amely szerint a tőketartozás 477 ezer Ft, késedelmi kamatok 580 ezer Ft, illetékek, ügyvédi munkadíj 105 ezer Ft, jelenlegi tartozás 1162 ezer Ft. 2012. 07. 08-án esedékes, becsült jövőbeni kamatok 127 ezer Ft, részletfizetésre felosztott összeg 1260 ezer Ft. Egyéb követelésként elő kell írni a fenti követeléseket? És ha igen, milyen összegben (elsősorban a késedelmi kamatot)? A részletfizetési megállapodás nem rendelkezik arról, hogy milyen sorrendben történik a kiegyenlítés!
Részlet a válaszából: […] ...bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 48.§-ának (1) bekezdése szerint a végrehajtást foganatosító bíróság köteles avégrehajtást felfüggeszteni, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő. Ebből azkövetkezik, hogy a kérdező cég egyetértett az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Behajthatatlan követelés leírása

Kérdés: 2005. 09. hóban megjött a végrehajtói levél a követeléssel kapcsolatosan, hogy behajthatatlan. 2003-ban elszámoltam értékvesztést, 2004-ben nem, mivel a társaság értékvesztés elszámolása mellett veszteségbe ment volna át, és ismert volt, hogy 2005-től a Tao-tv. kivette a követelések értékvesztési leírás alkalmazását. Mit tehetek? Leírhatom a teljes összeget behajthatatlan követelésként, vagy csak a 2004. évi esedékes összeggel csökkentve? Az APEH-előadók azt mondták, csak akkor írható le, ha az értékvesztést már elszámoltuk.
Részlet a válaszából: […] ...– ha indokolt – akkor is el kell számolniaz Szt. 15. §-ának (8) bekezdése alapján, ha emiatt a társaság veszteségeslesz. A végrehajtásra átadott követelés esetén, amelyet 2005-benbehajthatatlannak minősítenek, és ha 2004-ben nem számolt el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Behajthatatlan követelés leírása

Kérdés: Több lejárt követelést mutatunk ki, néhány közülük több éve fennáll. A többszöri fizetési felszólításokra az adósok nem válaszoltak. Tudjuk, hogy néhány cég azóta megszűnt, átalakult, illetve működése kétes. Ügyvezetőnk nem látja értelmét behajtócég igénybevételének, szeretné minél előbb leírni ezen követeléseket. Leírhatjuk-e ezeket a követeléseket anélkül, hogy az ügyvédi vagy a behajtócég álláspontja a kezünkben lenne? Ha igen, mi legyen a könyvelés bizonylata?
Részlet a válaszából: […] ...behajtására a cégnek minden lehetséges eszközt igénybe kell vennie. Ilyen az is, ha a behajtással végrehajtókat bíznak meg. A végrehajtás azonban pénzbe kerül. Ezért az Szt. ad arra lehetőséget, hogy a társaság behajthatatlannak minősítse azt a követelést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.