Osztalék a szociális szövetkezetnél

Kérdés: Szociális szövetkezet nyereséggel lezárt adóéve után osztalékot szeretne fizetni a tagjainak. Milyen osztalékfizetési szabályokkal lehet ezt megtenni, és milyen közterheket kell megfizetnie ezzel kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] ...történő szabályozása, különösen annak ismeretében, hogy a tagi munkavégzési jogviszonyban állókat pénzbeli, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás terheli.A Szöv. törvényben foglalt eltérésekkel kell a 6. § szerint a Ptk. szövetkezetekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Beruházási adóalap-kedvezmény, fejlesztési tartalék

Kérdés: A társaság ingatlant vásárolt (üzlethelyiség besorolással, helyrajzi szám szerint). Sajnos a használatbavételi engedélyt még nem kapta meg, ezért a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt nem tudja igénybe venni. Javaslatunk az volt, hogy képezzünk fejlesztési tartalékot ebben az évben. Kérdésünk az, hogy jó-e ez a megoldás, lehet-e képezni fejlesztési tartalékot olyan eszközre, pl. ingatlanra, amelynek az értéke egyedi mivoltából adódóan évről évre nő? Az adott ingatlan vásárlásához kapcsolódó gazdasági események még a beruházási főkönyvi számlán nem szerepelnek. Előlegként kerültek könyvelésre, ill. foglalóként.
Részlet a válaszából: […] ...eredményből levont fejlesztési tartalékot. A fejlesztésitartalék egyébként a Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése alapján a nem pénzbelivagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen elszámoltberuházás mellett nem számolható el az olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...oszlopával egyezik meg;– a második oszlop a saját tőke rendezésére szolgál;– a harmadik oszlop az alapító pótlólagos befizetéseit,vagyoni hozzájárulását tartalmazza eszközönként, forrásonként;– a negyedik oszlop az első három oszlop összevont értéke. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...utolsó oszlopával egyezik meg, a második oszlop a saját tőke rendezésére szolgál, a harmadik oszlop az alapító pótlólagos befizetéseit, vagyoni hozzájárulását tartalmazza eszközként, forrásként, a negyedik oszlop az első három oszlop összege. A kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.