14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék beolvadáskor
Kérdés: "A" kft. 100%-os tulajdonosa "B" kft.-nek. "B" kft. 2021. évre osztalékot hagyott jóvá, amelyet 2022. évben az eredménytartalékból kivezetett, és kötelezettségként előírt "B" kft.-vel szemben. "B" kft. 2022. 07. 31-én beolvadt "A" kft.-be. A beolvadás időpontjáig a 2021. évre jóváhagyott osztalék még nem került kifizetésre. A végleges vagyonmérlegekben a beolvadás miatt az egymással szembeni követelések, kötelezettségek összevezetése során hogyan kell kezelni a cégek között jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék összegét?
2. cikk / 14 Beolvadás, jegyzett tőke emelése
Kérdés: Egy beolvadás adatai és tényei:
1. A vagyonmérleg tervezett időpontja: 2020. 12. 31.
2. A vagyonmérleg tervezett időpontjában a beolvadó kft. jegyzett tőkéje: 3000 E Ft, az eredménytartaléka: 46.096 E Ft, a befogadó kft. jegyzett tőkéje: 3000 E Ft, az eredménytartaléka: 261.758 E Ft.
3. A befogadó kft. 2021. 03. 10-én tőkét emelt 13.000 E Ft-ra, amelyet a cégbíróság be is jegyzett. A végzés várható időpontja: 2021. 06. 30. lesz. Cél: a beolvadás után a folyamatosan tovább működő befogadó cég szeretné 20.000 E Ft-ra emelni a jegyzett tőkéjét. Hogyan néznek ki helyesen a vagyonmérleg tervezett saját tőkéje elemeit bemutató sorai (kiinduló adatok a 2 cég tekintetében, rendezés/különbözetek/utolsó oszlop)? Aproblémát az okozza, hogy az utolsó oszlop adataiban található 20.000 E Ft-ra emelésből a tervezett időpont és a végzés időpontja között már megvalósult 7000 E Ft emelés.
1. A vagyonmérleg tervezett időpontja: 2020. 12. 31.
2. A vagyonmérleg tervezett időpontjában a beolvadó kft. jegyzett tőkéje: 3000 E Ft, az eredménytartaléka: 46.096 E Ft, a befogadó kft. jegyzett tőkéje: 3000 E Ft, az eredménytartaléka: 261.758 E Ft.
3. A befogadó kft. 2021. 03. 10-én tőkét emelt 13.000 E Ft-ra, amelyet a cégbíróság be is jegyzett. A végzés várható időpontja: 2021. 06. 30. lesz. Cél: a beolvadás után a folyamatosan tovább működő befogadó cég szeretné 20.000 E Ft-ra emelni a jegyzett tőkéjét. Hogyan néznek ki helyesen a vagyonmérleg tervezett saját tőkéje elemeit bemutató sorai (kiinduló adatok a 2 cég tekintetében, rendezés/különbözetek/utolsó oszlop)? Aproblémát az okozza, hogy az utolsó oszlop adataiban található 20.000 E Ft-ra emelésből a tervezett időpont és a végzés időpontja között már megvalósult 7000 E Ft emelés.
3. cikk / 14 Egyéni cég beolvadása
Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
4. cikk / 14 Átalakulás vagyonátértékeléssel
Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
5. cikk / 14 Kft. átalakulása betéti társasággá
Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
6. cikk / 14 Tulajdonos cég beolvadása a leányvállalatába
Kérdés: Adott két társaság: "B" kft. és "C" kft. A tulajdonosi szerkezetek és a tőke összetétele a következő:
- -"B" kft.: jegyzett tőke 3000 E Ft, saját tőke 170 000 E Ft, 48% magánszemélyek, 52% "C" kft.,
-"C" kft.: jegyzett tőke 17 000 E Ft, saját tőke 137 000 E Ft, 100% magánszemélyek.
A "C" kft.-t a tulajdonosok szeretnék beolvasztani a "B" kft.-be. A beolvadás könyv szerinti értéken történne. A "C" kft. a "B" kft. üzletrészét jelentős árfolyam-különbözettel vásárolta, nyilvántartás szerinti értéke 21 000 E Ft. A két cég közötti gazdasági kapcsolat elhanyagolható. A beolvadás során a magánszemély tulajdonosok maradnak. A beolvadás tervezett időpontja: 2014. 12. 31. Értelmezési problémánk az Szt. 86. §-ához kapcsolódik: mely tételeket és mikor kell elszámolni? Mely tételek érintik a társaságiadó-alapot?
- -"B" kft.: jegyzett tőke 3000 E Ft, saját tőke 170 000 E Ft, 48% magánszemélyek, 52% "C" kft.,
-"C" kft.: jegyzett tőke 17 000 E Ft, saját tőke 137 000 E Ft, 100% magánszemélyek.
A "C" kft.-t a tulajdonosok szeretnék beolvasztani a "B" kft.-be. A beolvadás könyv szerinti értéken történne. A "C" kft. a "B" kft. üzletrészét jelentős árfolyam-különbözettel vásárolta, nyilvántartás szerinti értéke 21 000 E Ft. A két cég közötti gazdasági kapcsolat elhanyagolható. A beolvadás során a magánszemély tulajdonosok maradnak. A beolvadás tervezett időpontja: 2014. 12. 31. Értelmezési problémánk az Szt. 86. §-ához kapcsolódik: mely tételeket és mikor kell elszámolni? Mely tételek érintik a társaságiadó-alapot?
7. cikk / 14 Veszteség kezelése átalakulásnál
Kérdés: A zrt.-ből kiválik 4 kft. A közgyűlés elfogadta a vagyonmérleg-tervezetet, amely tartalmazza azt, hogy a kiváló részvényesek mely eszközállományt viszik ki, illetve mekkora összegű hitelállományt vállalnak hozzá. A tervezetben 40 millió Ft veszteség van beállítva a kért átutalási időpontig. Az átalakulási tervben nincs szó arról, hogyan osztoznak a veszteségen, a kivitt ingatlan és hitel összegét milyen formában módosítja az időszak eredménye. Voltak olyan részvényesek, akik sem a zrt.-ben, sem a kiváló kft.-kben nem akartak tagok lenni. A határozatban elfogadták, hogy őket névértéken fizetik ki. A végleges vagyonmérlegben kimutatott egy részvényre jutó érték kevesebb lesz, mint a tervezetben volt. Az elszámolást kérők, illetve kiválók kötelesek elfogadni a végleges vagyonmérleg értékei alapján, hogy kevesebb összeg kerül kifizetésre, hogy az adott ingatlanhoz több hitelt kell átvállalniuk? Megegyezés alapján mehet-e a tényleges eszköz és kötelezettség kivitel a terv számai alapján, vagy kötelező a kiválóknak tudomásul venni azt, hogy a végleges adatok alapján a megállapodás szerinti eszközhöz nagyobb kötelezettséget kell kivinniük?
8. cikk / 14 Egyéni cég átalakulása vagy alapítása
Kérdés: A 4514. kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódóan kérdezem: a végzés napjával (2010-es év) konkrétan hogyan kell kiszámolni az Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni cég szja-, illetve egyéb adókötelezettségét? Valahol azt olvastam, hogy a "számviteli törvény előírásai szerint kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözetet az átalakulás napjával megszerzett bevételnek kell tekinteni". Hogyan kell kiszámítani a számviteli törvény szerinti átértékelési különbözetet? Meg kell-e állapítani a tevékenység megszüntetésére irányadó rendelkezések szerint is a vállalkozói osztalékalapot? És ha igen, akkor hol van szerepe akár az adózás, akár az átalakulási mérleg tekintetében? Keletkezhet-e az egyszemélyes kft.-nek a későbbiekben az átalakulás miatt valamilyen adóalap-korrekciója?
9. cikk / 14 Tőkeemelés és átalakulás
Kérdés: A kft. törzstőkeemelését a cégbíróság az alábbi módon jegyezte be: változás kezdete: 2009. 06. 01. Bejegyezve (végzés kelte): 2009. 11. 04. Amennyiben 2009. 08. 31. fordulónappal átalakulástervezetet készítenek elő, a vagyonmérlegben a saját tőkét az új vagy a régi értékben kell meghatározni? Az alultőkésítés számításánál melyik dátumtól lehet a magasabb jegyzett tőke összeggel számolni?
10. cikk / 14 Átalakulás kiválással
Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?
