18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Évközi beszámoló elfogadása beolvadásnál
Kérdés: Köztulajdonban álló közhasznú nonprofit gazdasági társaság beolvad egy másik köztulajdonban álló közhasznú nonprofit gazdasági társaságba. A tulajdonos önkormányzat június 30. fordulónapra kér a társaságoktól könyvvizsgálattal alátámasztott beszámolót, amelyet megtárgyalnak és jóváhagynak. Az átalakulás kapcsán az merült fel, hogy a féléves beszámolók elfogadhatók-e az átalakulás során számviteli beszámolóként, megfelel-e annak a követelménynek, hogy a számviteli beszámolót hat hónapig lehet elfogadni vagyonmérleg-tervezetként, a 2013. évi CLXXVI. törvény 4. § (3) bekezdése alapján? Az átértékelés lehetőségével nem élnek. Mivel az átalakulásról szóló döntés várhatóan novemberben lesz, így ha nem fogadható el a féléves beszámoló, akkor a 2013. évi CLXXVI. törvény 6. §-a (1) bekezdésében foglaltaknak nem tud megfelelni a június 30-i fordulónapra összeállított beszámoló, mivel a vagyonmérleg-tervezet fordulónapja és a döntés időpontja között több mint három hónap telik el.
2. cikk / 18 Közkereseti társaság átalakulása
Kérdés:
Egy kkt. szeretne átalakulni kft. társasági formára. Milyen lehetősége van erre a legegyszerűbb módon? A szakirodalomban több lehetőség ígérkezik. Kérem, hogy válaszukban jelöljék meg a törvényi hivatkozást is.
3. cikk / 18 Beolvadás esetén ki ír alá?
Kérdés: Beolvadás esetén el kell készíteni a beolvadás napját követően a beolvadó társaság (egy kft.) tevékenységét lezáró beszámolóját és a záróbevallásait. Ki írja alá – az ezekért viselt felelősséget is figyelembe véve – az érintett dokumentumokat akkor, ha a beolvadó társaságnál az ügyvezetői feladatokat az ügyvezető munkaviszonyban látja el? Milyen lehetőségek vannak ennek a kezelésére? A beolvadó gazdasági társaságnál FEB működik. A FEB-nek vannak-e feladatai a beolvadó gazdasági társaság tevékenységét lezáró beszámolója kapcsán, különös tekintettel arra, hogy az alapító a beszámolót csak a FEB véleményét figyelembe véve fogadhatja el? Van-e arra megoldás, hogy a beolvadás napját követően elkészülő tevékenységet lezáró beszámolót a FEB véleményezze?
4. cikk / 18 Részesedéssel kapcsolatos elszámolás – kiválás
Kérdés: Ügyfelünk tulajdonosa egy leányvállalatnak, amelyből egy másik társaság ("K" Zrt.) kiválik. A leányvállalat kiváláshoz előkészített végleges vagyonmérlegében az ügyfelünkre jutó saját tőke értéke jelentősen meghaladja a leányvállalatban lévő részesedés könyv szerinti értékét. A leányvállalat a számviteli törvény szerint megszűnt társaságnak minősül?
5. cikk / 18 Beolvadás esetén osztalék fizetése
Kérdés: A beolvadó társaság tulajdonosai dönthetnek-e a beolvadáskor osztalékfizetésről? Ha igen, hogyan kell azt kimutatni? Ha nem, miért nem?
6. cikk / 18 Különváláskor a befektetés bekerülési értéke
Kérdés: A "B" társaság 100 százalékos tulajdonosa az "A" társaságnak. Az "A" társaság különválással megszűnik, az "A" társaságból három új társaság jön létre. Az "A" társaság jegyzett tőkéje 100 egység, eredménytartaléka 1000 egység. Különválás után az "A1" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 200 egység, az "A2" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 300 egység, az "A3" társaságnak a jegyzett tőkéje 40 egység, az eredménytartaléka 500 egység. Hogyan kell megállapítani "B" társaságnál az egyes társaságok részesedésének bekerülési értékét?
7. cikk / 18 Kft. átalakulása betéti társasággá
Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
8. cikk / 18 Beolvadás esetén a jegyzett tőke összege
Kérdés: "A" társaság 100%-ban tulajdonosa "B" és "C" társaságnak. "C" társaság beolvad "B" társaságba. "B" társaság jegyzett tőkéje 330 000 E Ft, de saját tőkéje 200 000 E Ft, mert eredménytartaléka -130 000 E Ft. A beolvadó "C" társaság jegyzett tőkéje 3000 E Ft, saját tőkéje 60 000 E Ft, mert eredménytartaléka 57 000 E Ft. A beolvadást követően – úgy gondolom – a létrejövő cég jegyzett tőkéje maximum 260 000 E Ft lehet. Milyen következménye lehet ennek? Hogyan kell elszámolni az "A" tulajdonosnál a befektetések egyesülés miatti változását? A részesedések könyv szerinti értéke "A" tulajdonosnál: "B" társaságé: 360 000 E Ft, "C" társaságé: 9000 E Ft.
9. cikk / 18 Ügyvédi iroda beolvadása ügyvédi irodába
Kérdés: Az "A" ügyvédi iroda beolvadna a "B" ügyvédi irodába. Ebben az esetben az "A" iroda neve vagy a magánszemély tagjának a neve kerül be a "B" irodába? A "B" iroda nyeri meg az "A" iroda év közben elért nyereségét, vagy azzal az "A" irodának kell elszámolnia a NAV felé a megszűnéskor? Ki lesz jogosult az osztalékra? Mennyi időn belül kell az adót megfizetni és bevallani? Kötelező a beolvadáskor a könyvvizsgálat? A követelések, kötelezettségek átkerülnek a "B" iroda könyvelésébe? Minden átjön?
10. cikk / 18 Beolvadás, egymással szembeni követelés-kötelezettség
Kérdés: "A" társaság gazdasági helyzete úgy alakult, hogy főtevékenységét kénytelen volt megszüntetni. A társaság tulajdonosai úgy döntöttek, hogy az "A" társaságot átalakulással beolvasztják a "B" társaságba. A társaságok tulajdonosi szerkezete azonos. A beolvadó "A" társaságnak kölcsönkötelezettsége van "B" társaság (a beolvasztó) felé. Az "A" társaság fordulónapi beszámolójában az eredmény negatív, a vagyonmérleg-tervezet készítésekor a saját tőke szintén negatív, biztosan nem tudja a kölcsönt és annak kamatát visszafizetni. Beolvadáskor szükséges-e a követelést értékelni, kell-e értékvesztést elszámolni, illetve behajthatatlanság címén leírni, mivel a kölcsönkötelezettséget összevezetik a "B" beolvasztó társaság kölcsönkövetelésével? Keletkezik-e társaságiadó-alapot növelő tétel "B" társaságban?
