Béren kívüli juttatás értelmezése

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkavállalónak az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész a törvényben rögzített feltételek mellett. Az Szja-tv. 2015. január 1-jei változása alapján, az adóévben a Széchenyi Pihenőkártya szálláshely, vendéglátás, illetve szabadidő alszámlára utalt összeget figyelmen kívül hagyva, a béren kívüli juttatások éves keretösszege évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Jól értelmezzük a törvény szövegét, miszerint az iskolarendszerű képzési költség munkáltató általi átvállalása esetén a minimálbér két és félszeresét (262 500 forintot) meg nem haladó összeg minősül béren kívüli juttatásnak, de a törvényi korlát miatt csak 200 ezer forint számolható el mint béren kívüli juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...értékhatárokat meg nem haladóan biztosított béren kívüli juttatások – figyelmen kívül hagyva a Széchenyi Pihenőkártya szálláshely, vendéglátás, illetve szabadidő alszámlájára az adóévben utalt összeget – adóévi együttes értékének az éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Munkahelyi étkeztetés

Kérdés: Kifőzdét üzemeltető cégnél az alkalmazottak természetbeni étkeztetése megvalósul. Van-e nyilvántartás vezetésén kívül egyéb kötelezettsége a cégnek? Kell-e étkezésre jogosító utalványt kiállítani, illetve vásárolni? A kifőzde könyvelésében hogyan szerepeljen az igénybe vett étkezés?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 2006. január 1-jétől hatályos előírása szerint amunkavállalók (az alkalmazottak) részére étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyiétkeztetés keretében a természetbeni étkeztetéssel nyújtott bevételnek a havi9000 forintot meg nem haladó része adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Adómentes étkezési hozzájárulás

Kérdés: Szabályszerűen jár-e el egy cég, ha a teljes munkaidős dolgozóinak kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására havi 3500 Ft-os utalványt juttat adómentesen, míg a napi 4 órában foglalkoztatott részmunkaidős munkavállalók 1750 Ft-os utalványt kapnak? Mi lenne a helyzet akkor, ha a dolgozó írásos nyilatkozatban választhatna, hogy 6000 Ft-os étkező vendéglátás igénybevételére jogosító utalványt, vagy 3500 Ft-os, kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalványt kér-e?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató adómentesen a munkavállaló részére étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása révén adhat adómentesen (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) havi 6000 forintnak megfelelő juttatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Étkezési utalvány és üdülési hozzájárulás

Kérdés: Jár-e az étkezési utalvány annak, aki több hónapon keresztül táppénzen van? Az üdülési hozzájárulást számlával igazolva is igénybe lehet-e venni adómentesen, vagy csak üdülési csekk formájában?
Részlet a válaszából: […] ...számú mellékletének 8.17. pontja szerint adómentes természetbeni juttatás a munkáltató által a munkavállaló részére vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása (biztosítása) révén juttatott bevételnek (ideértve a kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Adómentes étkeztetés

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak 2004-ben az adómentesen adható természetbeni étkeztetésre vagy a fogyasztásra készétel vásárlására szolgáló utalványos konstrukcióra?
Részlet a válaszából: […] ...által nyújtható melegétkeztetés értelmezése kiszélesedik. A változó szabályok szerint 2004-től a munkavállaló részére étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása révén – továbbra is akár utalvány közbeiktatásával –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.