20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Fióktelepnek nyújtott eurós kölcsön átértékelése
Kérdés: Van egy magyar cég, amelynek van egy szlovákiai fióktelepe. A fióktelep kölcsönt kapott a magyar cégtől euróban, amelyet euróban is fog visszafizetni. A fióktelepen történik a tényleges munkavégzés, a bevétele euróban van, a magyar cégnél bevételszerző tevékenység nincs. Ebben az esetben a magyar cégnél át kell-e értékelni az adott kölcsönt, vagy mivel a szlovák fióktelep intézi ezt a bevételéből a magyar céggel, nem kell az árfolyam-különbözettel foglalkoznunk? Sajnos, ha átértékelem, akkor a cég nagyon veszteséges lesz, ami pályázat miatt nem szerencsés. Kötelező-e elszámolni ebben az esetben az árfolyam-különbözetet vagy sem?
2. cikk / 20 Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás
Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
3. cikk / 20 Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás
Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
4. cikk / 20 Származékos ügylet euró értékesítéshez kapcsolódóan
Kérdés: Cégünk árbevételének jelentős része euróban realizálódik. Amikor kedvező az árfolyam, szállításos határidős (FX forward) devizaügyletet kötünk a számlavezető pénzintézettel. Az ügyletkötések általában minden hónap elejére szólnak. Lejáratkor cégünk kifizeti az ügyletben szereplő devizamennyiséget, és a bank átutalja a kötési árfolyamon számított forintértéket. A bank felé külön letétet nem kell biztosítani. Az ügyletek értékelésekor a bank mindennap listát küld, amely tartalmazza a pozíciónkénti árfolyam-különböztet. Van-e könyvelési teendője a cégnek az ügylet kötésekor? Milyen könyvelési feladata van a cégnek, ha az árfolyam-elmozdulások miatt letétet kell biztosítani? Az ügylet zárását hogyan kell könyvelni? Mi a teendő az év végén nyitott pozíciókkal? Van-e egyéb számviteli feladat? Kérem, hogy a választ gyakorlati példával is mutassák be!
5. cikk / 20 Határidős leszállítási tőzsdei ügyletek
Kérdés: A határidős leszállítási tőzsdei ügyletek számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérem segítségüket (példán is bemutatva), elsősorban a fordulónapig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt pozíciókkal kapcsolatos elszámolási és értékelési kötelezettségekre. A határidős ügylet euró vásárlására vonatkozik, az euró kifizetése az előre megkötött árfolyamon kerül a bankszámlán jóváírásra. Kell-e árfolyam-különbözetet elszámolni a jóváírás időpontjában kialkudott ár, illetve az MNB-árfolyamon számított ár eltérésére vonatkozóan?
6. cikk / 20 Telekvásárláshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet
Kérdés: A Számviteli Levelek 198. számában a 4147. kérdésre adott válasz szerint, ha a megépített lakások eladásakor a telek arányos része is eladásra kerül, a vásárolt készletek között kimutatott telek bekerülési értékét növelő tételként számításba vehető a telek vásárlásához felvett hitel kamata is. Kérdésünk, hogy deviza- vagy devizaalapú hitel esetén – a kamathoz hasonlóan – a telek bekerülési értékét növelő tételként figyelembe vehető-e az árfolyamveszteség? Ha igen, akkor hogyan számolandó el az árfolyamnyereség?
7. cikk / 20 Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)
Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
8. cikk / 20 Visszavásárolt üzletrész hasznosítása
Kérdés: A kétszemélyes kft. (férj, feleség) az elmúlt évben válás következtében egyszemélyessé vált. A kivált taggal az elszámolás megtörtént, a kft. visszavásárolta a tag 1,5 millió forintos üzletrészét 60 millió forintért (50%). Ha a tagnak ingyenesen átadjuk, akkor a 60 millió forint összevont jövedelemként adózik? Ezt a tag nem tudja vállalni. Ha a kft. bevonja, a saját tőke elbírja, van annak valami adóvonzata a tagnál, illetve a kft.-nél? A tőke- és eredménytartalék 120 millió forint, a lekötött tartalék 60 millió forint, a jegyzett tőke 3 millió forint. Van-e valamilyen más, kedvezőbb megoldás?
9. cikk / 20 Apartmanépítés árfolyam-különbözete
Kérdés: A társaság apartmanokat épít értékesítési céllal. A felmerült ráfordításokat az árukészletszámlán gyűjtik. A társaság számviteli politikájában rögzítették, hogy a közvetlenül felmerült ráfordítások között szerepel a realizált és a nem realizált árfolyam-különbözet. Az építkezést a társaság hitelből valósítja meg, és az még nem fejeződött be. Nem sérti-e ez a gyakorlat a számviteli törvény előírásait?
10. cikk / 20 Beruházáshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet elszámolása
Kérdés: Különböző szakkönyvekben a devizában kiállított külföldi beruházási szállítók kiegyenlítésekor az aktiválás időpontjáig keletkező árfolyam-különbözet eltérő főkönyvi számlaszám megjelölésével szerepel. (Egyik helyen 161., a másik helyen 876.) Beletartozik az előbbi árfolyam-különbözet az eszköz bekerülési értékébe, vagy nem?
