Tőzsdei aktuális árfolyamon értékelés

Kérdés: Nyrt.-nél dönthet-e úgy a cég a számviteli politikájában, hogy az éves és évközi zárlatoknál a tőzsdei aktuális árfolyamon értékeli a részvényeit? Ha igen, akkor azt a könyvelés szempontjából hogyan kell helyesen kezelni? A nyereséget és a veszteséget is el kell számolnia? Vagy meghatározhat egy sávot (%-ot), amin belül nem értékel át, csak ha átlépik ezt a nagyságrendet? Ha ebben az nyrt.-ben valakinek van részesedése, abban az esetben, akinél a részvények vannak, dönthet-e úgy a számviteli politikájában, hogy ezeket a részvényeket aktuális tőzsdei árfolyamon szerepelteti az éves és évközi zárlatkor?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírtakat nem lehet, sőt nem szabad a számviteli politikában szabályozni.Indokolt viszont a számviteli politikában szabályozni az év végi értékeléshez kapcsolódóan (az évközi zárlatnál nem!), ha a befektetett pénzügyi eszközök között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Portfóliókezelésbe adás könyvelése

Kérdés: Örömmel olvastam a 422. számban megjelent, 8167. számú, portfóliókezelésbe adás könyveléséről szóló válaszukat. Néhány helyen azonban nem teljesen értek egyet az Önök véleményével. A 2. kérdésre adott válaszuk szerint az értékpapírok évközi adásvételének eredményeként kimutatott bruttó hozamot a portfóliókezelésbe adónál könyvelni kell, jellemzően kamatbevételként, akkor is, ha azt a portfóliókezelő közvetlenül nem utalja át, hanem azt is befekteti. A 7. kérdésre adott válaszuk: év végén a követelésként kimutatott összeg a portfóliókezelő jelentése szerinti összesen értékkel kell, hogy megegyezzen. A 7. kérdésre adott válaszuk alapján csak úgy egyezhet a portfóliókezelő és a kezelésbe adó kimutatása, ha a kezelésbe adó elszámolja az értékpapírok nettó eszközértékének változását is, mivel a portfóliókezelő mindig az adott hó utolsó napján érvényes piaci árfolyamon kimutatott portfólió értékét közli. Ez így helyes? Tudomásom szerint a "sima" értékpapír-vásárlásnál sem szabad átértékelni az értékpapírt az év végi nettó eszközértékre (piaci árra), mivel azt a hozamot nem realizáltuk. A portfóliókezelésnél ezek szerint át kell értékelni? Le kell-e könyvelni az értékpapírok piaci értékének változásából származó nyereséget/veszteséget, és ha nyereség volt, akkor adózni kell utána? Vagy el lehet határolni, mint nem realizált nyereséget/veszteséget? Ha a portfóliókezelő a bekerülési árat közölné az év végi kimutatásban, akkor sem tudok vele egyeztetni, hiszen az eredetileg portfóliókezelésbe adott összegből a portfóliókezelő már adott-vett papírokat, az elért nyereségen újabb papírokat vásárolt, így az eredetileg átadott 1 millió euró már 1.000.500 euró lett, és 1.000.900 euró az év végi piaci árra történő átértékelés miatt, miközben a könyveimben csak az eredetileg átadott 1.000.000 euró van. Mivel kellene év végén egyeznie a könyvelésnek? A 2. kérdésre adott válaszuk alapján: a portfóliókezelő havi jelentése alapján az adott havi, adásvételből származó nyereséget/veszteséget el kell számolni akkor is, ha azt a portfóliókezelésbe adó nem kapta meg. Véleményem szerint ez ugyanúgy nem realizált eredmény, mint az előző bekezdésben említett átértékelés, hiszen hiába "kapott" árfolyamnyereséget vagy osztalékot a befektető, mivel az újra befektetésre került, ezért annak realizálása ugyanolyan bizonytalan, mint az összes többi értékpapíré, vagy akár az előző pontban említett piaci értékváltozásból származó árfolyamnyereségé. Mindebből számomra az következne, hogy realizált hozamot csak a portfóliókezelési szerződés megszűnésekor (akár évekkel később) lehetne elszámolni, azonban ha a 4. pontra adott válaszuk alapján a költségeket folyamatosan el kell számolni, akkor hogyan érvényesül az összemérés számviteli alapelv?
Részlet a válaszából: […] ...ügyleteket (értékpapírvételi, illetve -eladási ügyleteket és határidős ügyleteket) és azok eredményét (nyereségét, illetve veszteségét), valamint a portfóliójába tartozó értékpapírok után kapott – az értékpapír kibocsátója által ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Devizahitel kiváltása újabb devizahitellel

Kérdés: A társaság élt az Szt. 33. §-ának (2) bekezdésében adott lehetőséggel, és a beruházáshoz kapcsolódó, külföldi pénzértékre szóló tartozása év végi értékelésekor keletkezett árfolyamveszteséget időbelileg elhatárolta, az elhatárolt veszteség után az Szt. 41. §-ának (4) bekezdése szerint céltartalékot képzett, majd az elhatárolt összeget a devizahitel törlesztésekor az előírásoknak megfelelően feloldotta. Mi a helyes eljárás akkor, ha a társaság az előbbiek szerinti devizahitelt visszafizeti, és újabb devizahitelt vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti esetben a régi devizahitelhez kapcsolódó elhatárolt árfolyamveszteséget teljes összegében meg kell szüntetni (a hiteltartozás teljes összegét törlesztették), és meg kell szüntetni a kapcsolódóan képzett céltartalékot is [teljes összegében, ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe

Kérdés: Az Szt. 43. §-a (3) bekezdésének utolsó mondatához kapcsolódik a kérdés. A fióktelep működése folyamatosan veszteséges volt, ezért a külföldi vállalkozás minden évben kölcsönt nyújtott euróban, amelyre kamatot számítottak fel 2012. második félévéig. A fióktelep a kapott kölcsönt és annak kamatát rövid lejáratú kötelezettségként tartotta nyilván, azok kiegyenlítése éven belül és az után sem történt meg. A könyvvezetés forintban történik, az év végi értékelés során az árfolyam-különbözetet jellegének megfelelően számoljuk el. A fióktelepnek nincs nyitott követelése a külföldi vállalkozással szemben. A hivatkozott rendelkezés értelmében a rövid lejáratú kötelezettségként nyilvántartott éven túli kötelezettséget el kell számolni év végén?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a rövid válasz az, hogy nem kell elszámolni!Az Szt. 43. §-ának (3) bekezdése valójában azt szabályozza, amikor a fióktelepet érintő ügyletek (követelések, kötelezettségek) pénzügyi rendezés nélkül, gyakorlatilag beszámítással rendeződnek. Mivel ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

"Devizakészlettel nem fedezett" értelmezése

Kérdés: Mit jelent az év végi árfolyamveszteség elszámolásánál a "devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett" külföldi pénzértékre szóló kötelezettség (tartozás)? A 2008. évben eurókölcsönből beszerzett eszköz esetén, amikor a jelenleg fennálló tőketartozás 128 582 euró, a 2011. év végi átértékelés vesztesége 8 millió forint?
Részlet a válaszából: […] ...a kölcsöntörlesztésre lekötött) euró-betétszámlán lévő eurómennyiségaz, amellyel a mérleg-fordulónapi értékeléskor az árfolyamveszteségelhatárolása előfeltételeként számolni kell. Önmagában az, hogy a társaságnakvan euró-betétszámlája, amelyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Év végi átértékelés árfolyam-különbözete

Kérdés: 2011-től kötelező a deviza-, illetve a valutaszámlán lévő készlet év végi átértékelése. Átértékeléskor el kell-e határolni az árfolyamnyereséget, vagy a következő évi felhasználáskor realizálódik az?
Részlet a válaszából: […] ...– az Szt. 60. §-ának (3) bekezdése alapján – nyereségesetén a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként,veszteség esetén a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közöttárfolyamveszteségként. Az árfolyamnyereséget egyáltalán nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Árfolyamveszteség elhatárolása

Kérdés: A kft. 2008-ban beruházáshoz kapcsolódóan hitelt vett fel devizában. Év végén élt a lehetőséggel, hogy a jelentős összegű árfolyam-differenciát elhatárolja. 2009-ben és 2010-ben az év végi értékeléskor az árfolyam-különbözet nem volt jelentős, így nem kellett könyvelni. Mindkét évben és 2011-ben is újabb beruházásokhoz kapcsolódóan újabb devizás pénzügyi lízingszerződéseket kötött. 2011-ben mindenképpen át kell értékelni. Köteles a cég a 2009-2010-2011. évi pénzügyi lízinghez kapcsolódó árfolyam-különbözetet is elhatárolni 2011-ben, mivel 2008-ban úgy döntött, hogy elhatárolja az akkori fejlesztésekhez kapcsolódó árfolyam-különbözetet? Ha nem köteles, akkor szerződésenként dönthet? Esetleg választhat, hogy minden szerződésre elhatárolja, vagy egyikre sem?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése szerint halasztott ráfordításként a beruházássalmegvalósult és aktivált tárgyi eszközhöz kapcsolódó árfolyamveszteséghatárolható el. (A beruházás aktiválása előtt az árfolyam-különbözetet aberuházás bekerülési értékében kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Befektetési jegyek év végi értékelése

Kérdés: Nyílt, illetve zárt végű befektetési jegyeket – amelyeknek naponta változhat az árfolyama – hogyan kell 2011. december 31-én értékelni? Kapcsolódik-e hozzá társaságiadóalap-módosító tétel?
Részlet a válaszából: […] ...illetve (2)bekezdésében foglaltakra is. Ez azt jelenti, hogy ha ezen befektetési jegyekkönyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteség jellegű – különbözettartósnak mutatkozik és jelentős összegű, akkor értékvesztést kell elszámolni.Nyilvánvaló, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Árfolyamnyereség elhatárolása

Kérdés: A társaság devizabetéttel és devizaköveteléssel rendelkezik. Az év végi átértékelés következtében nem realizált árfolyamnyereséget kell elszámolnia. A mérlegkészítés időszakában, a forint erősödése miatt a decemberi árfolyamnyereség jelentős arányban nem tud realizálódni. Van-e lehetősége a társaságnak – például céltartalékolással, értékvesztéssel – ezt ellensúlyozni?
Részlet a válaszából: […] ...illetve jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre lehet. Aforint erősödéséből adódóan keletkező árfolyamveszteségre – mivel az előbbikövetelményeknek nem felel meg, az Szt. az ilyen jogcímen történőcéltartalékképzést nem nevesíti –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Árfolyamveszteség elhatárolása

Kérdés: 2011. évtől kötelező a külföldi pénzeszközben nyilvántartott követelés, kötelezettség, hitel, kölcsön év végi átértékelése, az átértékelési különbözet könyvelése a problémám. A 2011. évi árfolyammozgások igen jelentős különbözetet eredményeznek, amelynek következtében a társaságok veszteségesek lesznek. Van-e lehetőség az árfolyamveszteség elhatárolására? Ha igen, az milyen átértékelési körre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámoltárfolyam-különbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagyárfolyamveszteség, ez esetben az árfolyam-különbözetet a beruházás bekerülésiértékét módosító tételként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.
1
2
3
4