Nem realizált árfolyamveszteségre céltartalékképzés

Kérdés: Gondot okoz számunkra az Szt. 41. § (4) bekezdése szerinti céltartalék számítása. Első Mit jelent a folyósítás? Ha egy hitelszerződés lejárt (végtörlesztés nélkül), és lejárat után a felek új szerződést kötnek a fennálló tartozásra, de pénzügyi mozgás nincs, akkor az új szerződés időpontja tekinthető-e folyósításnak? Forgóeszköz-finanszírozáshoz kapcsolódó hitelek esetén gyakran több időpontban történik a felvétel, sőt lehet, hogy közben már volt törlesztés is, és utána újra felvétel. Ilyen esetben a folyósítás napját hogyan lehet, kell értelmezni? Forgóeszközhitelek esetén általában egy keretösszeg rendelkezésre tartási időszak szerepel a megállapodásban, ami sokszor semmilyen kapcsolatban nem áll a tényleges törlesztéssel. Ilyen esetben a hitel futamidejét a keretösszeg rendelkezésre tartásának szerződés szerinti utolsó napjával kell meghatározni? A folyósítás napja itt is érdekes, mert sok esetben újrakötik lejáratkor ezeket a keretszerződéseket, ilyen esetben az új szerződés napja tekinthető a folyósítás napjának? Bevallom, egyenlegében folyamatosan változó (pl. rulírozó) devizahitelek esetén szinte lehetetlen matematikai képletekkel leírni a 41. § (4) bekezdésében megfogalmazottakat. Mi lehet a megoldás? Önök szerint hogyan kell a szükséges céltartalék összegét meghatározni ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...forgóeszközhöz kapcsolódó hiteltartozások, tartozások (tehát kötelezettségek) mérlegfordulónapi értékeléséből adódó árfolyamveszteség halasztott ráfordításként időbelileg elhatárolt összegére képzendő céltartalékról rendelkezik.Ebből az következik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Devizás tételek könyvelése év végén

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a devizás tételek könyv szerinti értéke és a mérlegfordulónapi értékelésekor számított forintértéke közötti különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...megállapított forintérték és a könyv szerinti forintérték különbözetét kell könyvelni, amely lehet árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség külön-külön az egyes devizás tételeknél.Az Szt. 60. §-ának (3) bekezdése meghatározza, hogy mely devizás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...számolni egyrészt a 317. számlán, másrészt a 386. számlán mutatkozó árfolyam-különbözetet árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként.Amennyiben a devizaeszközöket, a devizakötelezettségeket az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az értékelés előtti könyv szerinti érték és az értékeléskori forintérték közötti különbözetet,= amennyiben az összevontan veszteség, akkor árfolyamveszteségként kell elszámolni,= amennyiben az összevontan nyereség, akkor időbelileg el kell határolni; ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.