Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék

Kérdés: A kft. 1998. évi beszámolójában 8 millió osztalékot hagyott jóvá azzal, hogy kifizetésre később kerül sor. 1999-2000-ben veszteséges volt, és most végelszámolással megszűnik. A jóváhagyott (és kötelezettségként kimutatott) osztalék kifizetésére nincs fedezet. Hogyan kell a jóváhagyott osztalékot a végelszámolás során rendezni?
Részlet a válaszából: […] Ha a jóváhagyott osztalékot nem lehet kifizetni, mert nincs fedezete, akkor a tagoknak az ilyen címen fennálló követelésükről le kell mondaniuk. Az írásban rögzített követeléselengedést (a kft.-nél kimutatott kötelezettség elengedését) pedig az általános szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Fel nem vett osztalék

Kérdés: A bt. a 97-98-99. évi adózott eredményt osztalékként állította be a mérlegébe, amely azonban nem került kifizetésre. Van-e lehetőség arra, hogy az eredménytartalékba visszakerüljön? A bt. ebben az évben veszteséges lesz.
Részlet a válaszából: […] ...mérleg összeállításakor az eredménytartalékot növelő összeg lesz.A leírtak alapján a kettős könyvvitelben a tárgyévi veszteséget az elengedett (fel nem vett) osztalék rendkívüli bevételként, az egyszerűsített mérlegben a mérleg összeállításakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Fel nem vett osztalék

Kérdés: A kft. taggyűlése két évvel ezelőtt úgy döntött a mérleg elfogadásakor, hogy az adózott eredmény felét osztalékként kifizeti. A tagok az osztalékot nem vették fel. A kft. várhatóan veszteséges lesz. Ezért a tagok "szeretnék", ha ez a jóváhagyott osztalék visszakerülne az eredménytartalékba. Meg lehet ezt tenni?
Részlet a válaszából: […] ...tételek könyvelése után növeli az eredménytartalékot. Amennyiben az adózás előtti eredmény az elengedett kötelezettség ellenére is veszteség, akkor az elengedett osztalék miatti kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összege csak a veszteséget csökkentette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása

Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...szóló taggyűlési, illetve közgyűlési határozatban meg kell jelölni, hogy a jegyzett tőke leszállítása tőkekivonás vagy veszteségrendezés érdekében, illetve a saját tőke más elemeinek növelése céljából történik-e.Tőkekivonás esetén –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Devizában kiállított számla kiegyenlítése forintban

Kérdés: A társaság árut exportál, a számlát devizában állítja ki. Az ellenértéket a külföldi vevő forintban utalja át a magyarországi bankszámlára. Milyen árfolyamon kell a forintot átszámítani, ha a társaság a devizakövetelések értékelésénél a saját bankja középárfolyamát alkalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...240 000 Ft. A követelésként kimutatott összegnél ez 10 000 forinttal kevesebb. Lehet-e ezt a különbözetet teljes összegében árfolyamveszteségnek tekinteni? Nyilvánvalóan nem, hiszen az eltérést nemcsak az árfolyamváltozás okozhatja, abban egyéb tényezőnek is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Külföldi tulajdonostól kapott pénz elszámolása

Kérdés: Külföldi tulajdonostól költségek fedezetére kapott (átutalt) pénzek könyvelése, bizonylatolása hogyan történjen?
Részlet a válaszából: […] ...a követelésekkel szemben (T 32-33 – K 91-92, 467).Ha a külföldi tulajdonos azért utal át pénzt, hogy az általa tulajdonolt társaság veszteségét kompenzálja (a kérdés szerint a költségek fedezetére), akkor ezt írásba kell foglalni (megállapodásban rögzíteni), és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Követelés értékesítése

Kérdés: Társaságunk a 100 százalékban tulajdonában lévő kft.-nek kölcsönt adott, amelyet az nem tud visszafizetni, ezért eladjuk, benne a kölcsönt is. A kölcsön eladási ára 5 millió forint, könyv szerinti értéke 30 millió forint. Társaságunk a 25 millió forint veszteséget hitelezési vagy értékesítési veszteségként írja-e le? Kell-e a társasági adó alapját korrigálni?
Részlet a válaszából: […] A követelés értékesítésekor az eladó a kapott ellenértéket (az 5 millió forintot) az új Szt. 77. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint az egyéb bevételek között, a könyv szerinti értékét az új Szt. 81. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Engedmény összege a skontónál

Kérdés: A skontó elszámolásához kapcsolódóan: ha az engedmény összege a jegybanki kamattal számítottnál magasabb, akkor mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő, a késedelmi kamattal arányos összeget meghaladó engedmény összegét az eladó – mint elengedett követelést – hitelezési veszteségként számolja el az egyéb ráfordítások között, a vevő – mint elengedett kötelezettséget – könyveli a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Tagi kölcsön megszüntetése

Kérdés: Kisvállalkozásoknál szinte mindenütt előfordul tagi kölcsön. Van-e előírás arra, hogyan kell ezt számvitelileg rendezni? Be lehet-e vonni a saját tőkébe? És ha igen, hogyan? Kell-e adózni utána?
Részlet a válaszából: […] ...a nyitótételek könyvelése után az eredménytartalékot). Amennyiben az adózás előtti eredmény az elengedett kötelezettség ellenére is veszteség, akkor az elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összege csak a veszteséget csökkentette.Az új Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.
1
3
4