Jogutód nélküli megszűnés számvitele a tulajdonosnál

Kérdés:

Kérdés: A jogutód nélküli megszűnéssel kapcsolatos, a tulajdonost érintő tételeket 2015. év végéig a rendkívüli tételek között kellett kimutatni. Január 1-jétől nincs sem rendkívüli bevétel, sem rendkívüli ráfordítás, továbbá az ún. bruttó elszámolás helyett az ún. nettó elszámolás érvényesül. Az új előírások szerint hogyan kell könyvelni? Ha lehet, akkor a könyvelést számszerű adatokkal kérem bemutatni.

Részlet a válaszából: […] ...értékének a különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke több.Részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Követelésengedményezés könyvelése

Kérdés: A bt. árukészletének nettó értéke 3500 E Ft. 2600 E Ft bérleti díjjal tartozik a számára üzlethelyiséget bérbe adó "A" kft.-nek. Az "A" kft. a fennálló tartozás kiegyenlítésére készített egy engedményezésre vonatkozó szerződést, amelyben a bt. az engedményező, az "A" kft. az engedményes, és a "J" kft. az engedményezett. A "J" kft.-nek eladott árukészlet számla szerinti értéken bruttó 2500 E Ft. A bt. – a szerződés szerint – az "A" kft.-re engedményezi a "J" kft.-vel szembeni követelését a vele szemben fennálló kötelezettség teljesítésére. A "J" kft. a 2500 E Ft-ot közvetlenül az "A" kft. bankszámlájára utalja át. Az árukészletet az "A" kft. felleltározta, és átadta a "J" kft.-nek. A bt. könyvelésében hogyan kell ezeket az eseményeket könyvelni, tekintettel az értékkülönbözetekre is?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzési értékeként. Az áfa nélküli eladási ár (1968 E Ft) és a könyv szerinti érték (3500 E Ft) különbözete az értékesítés vesztesége a bt.-nél.A bt. a "J" kft.-vel szembeni 2500 E Ft-os követelését – valójában ellenérték fejében, a 2600 E Ft-os bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Visszterhes faktorálás

Kérdés: Kérdésem a faktorálásra átadott követelések egyes eseteire vonatkozik (visszkereset nélkül, de van készfizető kezességünk). Amikor a bank visszaterheli a követelést az ügyfélre, mert utólag ellenőrizte, és nem fogadta be (például a számla teljesítési okmányok hiánya miatt, vagy mert a vevő szavatossági kifogást emelt), hogyan helyes könyvelni, mint vevőtartozást, vagy már egyéb követelést? A visszengedményezést hogyan helyes könyvelni (amikor a banktól visszakérjük a követelést, mert időben nem fizet a vevő)? A hitelbiztosító által nem fedezett részt a bank az ügyfélre terheli vissza. Mi a helyes könyvelés? Le kell írni hitelezési veszteségként vagy elengedett követelésként?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, amely arra utal, hogy afaktoringszerződésben az egyes variációkat nem vagy pontatlanul rögzítik,amelyekre nem lehet egyértelműen felépíteni – az Szt. előírásaival isösszhangban lévő – számviteli elszámolási szabályt.Amikor a bank – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Követelésengedményezés vagy tartozásátvállalás

Kérdés: "SZ" egyéni vállalkozó tartozik "L" kft.-nek 54 millió forinttal. "CS" kft. megveszi a fenti összegű tartozást 30 millió forintért "L" kft.-től. A továbbiakban "CS" kft. tartozik "L" kft.-nek 30 millió forinttal, "SZ" pedig tartozik "CS" kft.-nek 54 millió forinttal. Az Szt. 33. §-ának (1) bekezdése szerint az ellentételezés nélküli tartozásátvállalást el kell határolni. A fenti esemény ellentételezés nélkülinek minősül-e? Hogyan kell könyvelni? Módosítja-e a társasági adó alapját? Mi a teendő, ha "SZ" egyéni vállalkozó megszünteti a vállalkozását, és "CS" kft.-nek behajthatatlan követelése lesz?
Részlet a válaszából: […] ...árát (a 30 millió Ft-ot) pedig egyéb bevételként mutatja ki az egyébkövetelésekkel szemben, és így a különbözet (24 millió Ft) veszteség, ami az"L" kft. eredményét csökkenti;– "CS" kft. a követelés vételárát az egyéb követelésekközött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Közszolgáltatási körbe tartozó díjak behajtása

Kérdés: Társaságunk önkormányzati hatáskörbe utalt, kötelező közszolgáltatási körbe tartozó hulladékgazdálkodási szolgáltatást végez. A vonatkozó törvény szerint a közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék 2001. évtől adók módjára behajtandó köztartozás. Társaságunk a törvényi előírásoknak maradéktalanul eleget tesz, de az adók módjára történő behajtás során meg nem térülő díjak rendezése nem rá tartozik. A 2000. évi XLIII. törvény 26. §-a szerint: "Ha a köztartozás behajthatatlan, a települési önkormányzat – a feladathoz kötött állami támogatás terhére – a behajthatatlanság tényének megállapítását követő nyolc napon belül megtéríti a díjhátralékot a közszolgáltató részére." Mi az eljárás akkor, ha a közszolgáltató céget alapító önkormányzat esetében a törvény idézett előírása nem valósul meg? Az önkormányzat melyik közigazgatási szervének a feladata a behajthatatlanság tényének dokumentálása? Elzárkózhat-e az érintett önkormányzat a meg nem térült díjhátralék megtérítésének igényétől azzal, hogy nem rendelkezik a törvényben előírt feladathoz kötött állami támogatással? Helyesen értelmezzük-e, ha a meg nem térült díjhátralékok önkormányzattal szembeni érvényesíthetősége fennáll, nem a "tartozásátvállalás", hanem a "követelésengedményezés" szabályait kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...De nem következik az, hogy nem térítheti meg a behajthatatlandíjhátralékot. (Ha nem téríti meg, akkor a díjhátralék leírása miatt veszteségesséváló, a közszolgáltatást nyújtó társaságát kell előbb-utóbb megsegítenie!)Nem lehet egyetérteni a kérdező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Követelés értékesítése (faktorálása)

Kérdés: A Számviteli Levelek 44. számában, a 876. kérdésre adott válaszban foglalkoznak a faktoring elszámolásával az ügyfélnél. Társaságunk a vevői számlát kívánja faktorálni. Mi ennek a számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...T 368 – K 962.) A követelés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti különbözet a követelésértékesítés nyeresége, illetve vesztesége, azzal a társasági adó alapjának megállapítása során az adózás előtti eredményt nem kell korrigálni (feltételezve, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.