Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...belüli – pótbefizetés összege, ha az érdemileg korlátozza, illetve megakadályozza az osztalékfizetést;– a tulajdonolt társaságnál veszteségrendezés miatt végrehajtott, legalább 20 százalék mértékű tőkeleszállításkor, továbbá tőkekivonással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Veszteség rendezése tagi kölcsönnel

Kérdés: A saját tőke a jegyzett tőke alatt van már 2 éve, és azt pótoltatni kellene pótbefizetéssel, de van a cégben tagi kölcsön is. Lehet-e a tulajdonos által írt nyilatkozattal a tagi kölcsönt pótbefizetésként átkönyvelni? Még taggyűlési jegyzőkönyvre is gondolunk. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem lehet!A tagi kölcsönt a tulajdonos elengedheti. Ez esetben atársaságnál a tagi kölcsön miatti tartozást elengedett kötelezettségként kell arendkívüli bevételek között elszámolni. Ez közvetetten – a mérleg szerintieredményen keresztül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Pótbefizetés végelszámoláskor

Kérdés: A végelszámolás során a korábbi veszteségrendezésre történt pótbefizetést hogyan kell kezelni? Ha a vagyonfelosztási javaslatban nincs fedezet a visszafizetésre, akkor az nem minősül elengedett kötelezettségnek? Van társaságiadó-, illetve illetékterhe? A bt. végelszámolási mérlegében pénzeszköz 50 E Ft, jegyzett tőke 50 E Ft, eredménytartalék -5000 E Ft, lekötött tartalék 5000 E Ft.
Részlet a válaszából: […] A veszteség rendezésére a társasági szerződés szerintbefizetett pótbefizetés összegét a lekötött tartalékba kell helyezni. Apótbefizetést akkor kell visszafizetni, ha arra a bt.-nek már nincs szüksége,mert az eredménytartalék és az adózott eredmény összevont értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.

Betéti társaságból kilépés, betéti társaságba belépés elszámolása

Kérdés: A bt. jegyzett tőkéje 2 millió Ft (a beltag férj 1 millióval, a kültag feleség 1 millióval). A feleség kilép a bt.-ből, 250 ezer forint megfizetése mellett lemond a vagyoni betétjéről. A férj is módosítja a vagyoni betétjét térítésmentesen 250 ezer forintra. Belép a férj édesapja 250 ezer forinttal. A társasági szerződést 2005-ben módosítják, a végzés 2006-ban jön meg, amely törli a 2 millió forintos jegyzett tőkét és bejegyzi az 500 ezer forintot. Hogyan kell könyvelni? Melyik évben? Szíveskedjenek kontírozni is, az összegek megjelölésével.
Részlet a válaszából: […] ...előírása: T 411 -K 4792 (250 E Ft),= a feleség részére az őt megillető rész kifizetése: T 4792- K 384, 381;– a férj vagyoni betétje a veszteségrendezéssel márleszállításra került;– a férj édesapja által befizetett vagyoni betét könyvelése:T 381, 384 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása

Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...szóló taggyűlési, illetve közgyűlési határozatban meg kell jelölni, hogy a jegyzett tőke leszállítása tőkekivonás vagy veszteségrendezés érdekében, illetve a saját tőke más elemeinek növelése céljából történik-e.Tőkekivonás esetén –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.