Értékvesztés elszámolása garanciális visszatartásra

Kérdés: Az építőipari kivitelezéssel foglalkozó cégnél a 10 évre szóló garanciális visszatartás összege 10 millió forint. Az egy éven túli kintlévőség összege 30 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? A 2019. évi beszámoló készítésekor céltartalékot képeznénk. Példán keresztül szeretnénk látni, hogyan alakul az adóalap.
Részlet a válaszából: […] ...körülírjuk a garanciális visszatartás "fogalmát". Az építőipari tevékenység sajátossága az, hogy a kivitelező a vállalkozási szerződésben hosszabb lejáratú kötelezettséget vállal arra, hogy ha a garanciális időszak alatt a garanciális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Garanciális visszatartásra értékvesztés

Kérdés: Építőipari zrt. 20 millió forint összegű garanciális visszatartása 10 évre szól. Egy éven túli kintlevősége 60 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? Most képeznénk rá céltartalékot a 2010. évi beszámoló elkészítésekor. Példán keresztül szeretném látni 2010-től a következő évek visszavezetésével együtt, hogyan alakulhat az adóalap. Ha lehet, a könyvelési tételeket is.
Részlet a válaszából: […] ...előtt tisztázni kell, hogy mit értünk garanciális visszatartás fogalmán?Az építőipari tevékenység sajátossága az, hogy a kivitelező a vállalkozásiszerződésben hosszabb lejáratú kötelezettséget vállal arra, hogy ha agaranciális időszak alatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Visszatartás a számlában – jóteljesítési garancia

Kérdés: A társaság ipari tornyok telepítésével foglalkozik. A telepítés befejezését, átadását követően számláz, a számlában jóteljesítési garanciát ad 2 évre 5 százalékos mértékkel. A számlát a megrendelő a garanciával csökkentett összegben megtérítette. Lejárt a garanciális idő, és nem fizeti meg a jóteljesítési garancia miatti különbözetet. A garancia lejárata előtt írásbeli észrevételt tett arra vonatkozóan, hogy nincs megelégedve a szolgáltatással, más szolgáltatóval javíttatta ki a használat közben észlelt hibákat. A visszatartott összeg miatti vevőtartozást hogyan kell minősíteni? Lejárt, határidőn túli? Peres eljárást nem vállal a szolgáltató. Ha a cég a leírást választja, az a társaságiadó-alapot növeli?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt eset – sajnálatos módon – rendszeresenelőfordul. Elkerülése érdekében a szerződésben pontosan körül kell írni, hogy ajóteljesítési garancia időtartama alatt, hogyan és mikor jelzi az észlelthibákat a megrendelő, a felmerült hiányosságokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Garanciális visszatartás elszámolása

Kérdés: A kivitelező cég 2002-ben a szerződésben foglaltaknak megfelelően számlázott, a vállalási ár – szerződés szerint – meghatározott része garanciális költségekre pénzügyileg visszatartásra került. A megrendelő javítási költségekről és kártérítésről küldött számláit a kivitelező nem fogadta el. A garanciális idő letelte után is folytatódott a vita, és nyilvánvalóvá vált, hogy a garanciális visszatartás címén kimutatott követelés nem fog befolyni. Ezért a kivitelező annak teljes összegére 2003-2004-ben értékvesztést számolt el. Megteheti-e a kivitelező, hogy a fenti garanciális visszatartás összegét a taggyűlés határozata alapján elengedett követelésként vezeti ki könyveiből? Ezt hogyan kell könyvelni, milyen társaságiadóalap-korrekciót kell végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...jobb megoldás az, ha akivitelező és a megrendelő írásban megegyezik, hogy a megrendelő általelvégzett javítások miatt a garanciális visszatartás összegében a kivitelezőárengedményt ad, amelyet a megrendelő elfogad. Ez esetben a kivitelezőhelyesbítő számlát állít ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Garanciális visszatartás kettős könyvvitelre való áttéréskor

Kérdés: Egy építőipari bt. 2003 végéig egyszeres könyvvitelt vezetett. Eddig az időpontig a számlázott szolgáltatási díj kiegyenlítésekor a megrendelő ún. garanciális igény érvényesítése címén 5 százalékot visszatartott. A 2003. évi egyszerűsített beszámolóban, annak eredménylevezetésében a ténylegesen kiegyenlített 95 százalékot számoltuk el, mint nettó árbevételt. A fennmaradó 5 százalékot a mérlegben a vevőkövetelések, illetve a tartalék soron szerepeltettük. A kibocsátott számla teljes áfatartalmát beállítottuk a 2003. évi adóbevallásba. A követelések között több ilyen, évek óta húzódó követelésünk van. 2004. január 1-jétől át kellett térni a kettős könyvvitelre. Van-e arra lehetőség, hogy a követelések vevő által visszatartott öszszege ne 2004-ben képezzen társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert a levezetés teljes mértékben megfelel az Szt. hatályos előírásainak. Ebből már következik a válasz, aminek a kérdező nem fog örülni.Az egyszerűsített mérlegben szereplő vevőkövetelések áfa nélküli összegével azonos összegű a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Utólag el nem ismert számla könyvelése

Kérdés: A kft. által gyártott gépeket 2002 novemberében alvállalkozó festette le. A számla 2002-ben nem lett kiegyenlítve. 2003 februárjában a vevők – a festés miatt – minőségi kifogást nyújtottak be. Emiatt a számlát mint kötelezettséget a kft. nem ismeri el. A számlát a 2002. évi mérlegben nem szerepeltettük. A számlát tehát visszakönyveltük, de az áfa elszámolásával kapcsolatosan nem találunk megoldást. (A számla áfája 2002 novemberében le lett vonva!) Az el nem ismert számlának az áfáját önrevíziózni kell? 2002 novemberében, 2003 februárjában, vagy amikor az ügy a bíróságra került? Mi van, ha a bíróság mégis úgy dönt, hogy a számlát ki kell fizetnünk? Hogyan lesz ez szabályos adózási és számviteli szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...nem lesz kedvező. Így – véleményünk szerint – csak a 2002 novemberében könyvelt számla miatti kötelezettség pénzügyi rendezésének visszatartása lehetett volna az egyetlen eszköz arra, hogy a festést végző vállalkozó a festés hiányosságait utólag kijavítsa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.