16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása
Kérdés:
A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?
2. cikk / 16 Vagyonkezelésbe adott céges ingatlan
Kérdés: Az ABC Kft. nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési szerződést kötött egy magánszeméllyel. A szerződés szerint a vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelés címén a vagyonkezelőre ruházta az ABC Kft. nagy értékű beépítetlen terület megnevezésű belterületi ingatlan 1/1 tulajdoni hányadát, továbbá az ABC Kft.-ben fennálló 100% mértékű tulajdoni részesedést megtestesítő üzletrészt. Már a szerződést sem értem, mert ha a kft. 100%-os üzletrészét átadja, az szerintem magában foglalja a belterületi ingatlant is, hiszen a kft. teljes vagyonát átadja. Elfogadható-e így a szerződés? Hogyan kell könyvelni a vagyonrendelőnél az ingatlanátadást, illetve az üzletrészátadást? Mivel a szerződést év közben kötötték, milyen feladatai vannak a vagyonrendelőnek (közbenső mérleg, év végi beszámoló, társaságiadó-bevallás, iparűzésiadó-bevallás vonatkozásában)? Az alapító okiratból ki kell-e derülnie a bizalmi vagyonkezelés tényének, és azt be kell nyújtani a cégbíróságnak? Ugyanis erre a mai napig nem került sor! Milyen dátummal kell könyvelni a könyvelési tételeket a főkönyvben?
3. cikk / 16 Szövetkezet megszüntetése végelszámolással
Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet 1992-ben alakult. A 2000-es években részleges átalakulással létrejött egy új mezőgazdasági rt. A szövetkezet a mai napig létezik, bár gazdasági tevékenységet nem folytat. A szövetkezet a 2018. 07. 18-i döntés szerint végelszámolással, jogutód nélkül megszűnik. Ez a dátum a végelszámolás kezdő időpontja is. A szövetkezet ingatlanokkal rendelkezik, pénzeszköze minimális. A jegyzett tőkében szerepel üzletrész, ami nevesített vagyonból származik. Ezt hogyan kell kezelni? Annak idején ennek az üzletrésznek a tulajdonosai nem akarták átruházni üzletrészüket sem az állam, sem más számára, így maradt a szövetkezetnél. Van olyan üzletrész, amely hagyatéki eljárásban szerepel. Mivel a szövetkezet csak tárgyi eszközökkel rendelkezik, amelyeket nem tud értékesíteni, van-e arra lehetőség, hogy ezekért az üzletrészekért eszközt adjon cserébe? A vagyonfelosztási javaslatban a tagok eszközt kapnak, van-e annak adózási, esetleg különleges számviteli vonzata? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatosan a szövetkezetnek?
4. cikk / 16 Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás
Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
5. cikk / 16 Végelszámolásnál garanciális visszatartás
Kérdés: Az "A" kft. 50%-a magánszemély, 50%-a "B" kft. tulajdonában van. Az "A" kft. saját tőkéje kevesebb, mint a jegyzett tőkéje. A társaság az "A" kft. végelszámolása mellett döntött. Az "A" kft.-nél jelentős összegű le nem járt garanciális visszatartás (követelés) van. Végelszámolásnál a garanciális visszatartással kiegyenlíthető-e a "B" kft. befektetési összeg követelése? Kell-e hozzá a kötelezett jóváhagyása? A leírtak alkalmazhatók-e magánszemélynél is? Ha hozzájut a követeléshez, utána eleget tenne adófizetési kötelezettségének? A végelszámolást szeretnénk mielőbb befejezni.
6. cikk / 16 Üzletrész-visszavásárlás adói
Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
7. cikk / 16 Ingatlan átadása kilépő tagnak
Kérdés: A kft. egyik tagja kilép a kft.-ből. Az elszámolás során a kft. tulajdonát képező ingatlant kapja meg. Az ingatlan értéke meghaladja az elszámolás során járó vagyont. A kft.-ben maradó tag lemond az eredménytartalékról a kilépő javára, ami nem fedezi az ingatlan értékét. A kft.-nek minimális pénzkészlete van, tartozásai vannak. Hogyan kell kivezetni az átadott ingatlant? Helyes-e az a megoldás, hogy az eredménytartalékkal szemben kivezetett ingatlantöbbletet a kilépő taggal szemben kötelezettségként írják elő, amit meghatározott időn belül visszafizet a kft.-nek? Mi az osztalékadó és az eho alapja?
8. cikk / 16 Többségi tulajdonos halála esetén az üzletrész értéke
Kérdés: A kft. 90%-os tulajdoni hányadú tagja 2012. augusztusban meghalt. A társasági szerződés kizárja a kft. üzletrészének az örökösök általi öröklését. 2012 novemberében a megmaradt tulajdonosok módosították a kft. társasági szerződését azzal, hogy az elhunyt többségi tulajdonos üzletrészét a kft. visszavásárolja, amelyet a tagok 5 év alatt váltanak meg. A hagyatéki eljárás 2013. áprilisban volt, a végzésben, illetve a kapcsolódó ügyvédi okiratban rögzítették, hogy az elhunyt tulajdonos üzletrészét piaci értéken 2013-ban két részletben váltja meg a társaság. Az örökösök az ellenérték megváltására 2012 augusztusától jogosultak. A társasági szerződést a hagyatéki eljárás lefolytatása előtt a többi tulajdonos módosította, még a 2012. évi beszámoló lezárása előtt.
9. cikk / 16 Szövetkezeti üzletrész helyett átalakított befektetői részjegy
Kérdés: Szövetkezetünk a 2006. évi X. törvény 98. és 99. §-a előírásainak eleget tett. Ennek alapján a 101. § (1) bekezdésének megfelelő állapot alakult ki. 2007. április 30-án szövetkezetünknél 21 millió forint névértékű üzletrész maradt, amellyel kapcsolatosan a tulajdonosok nem éltek a felajánlott lehetőséggel. Az üzletrészek árfolyamának a súlyozott számtani átlaga 11%, amit a közgyűlés jóváhagyott. Ennek alapján 2007. május 1-jén 2,3 millió forint értékű átalakított befektetői részjegye lett a tulajdonosoknak a szövetkezetnél. Hogyan történjen az üzletrész névértéke és az átalakított befektetői részjegy értéke közötti különbözet elszámolása?
10. cikk / 16 Üzletrész-értékesítés adói
Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
