6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Szövetkezet megszüntetése végelszámolással
Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet 1992-ben alakult. A 2000-es években részleges átalakulással létrejött egy új mezőgazdasági rt. A szövetkezet a mai napig létezik, bár gazdasági tevékenységet nem folytat. A szövetkezet a 2018. 07. 18-i döntés szerint végelszámolással, jogutód nélkül megszűnik. Ez a dátum a végelszámolás kezdő időpontja is. A szövetkezet ingatlanokkal rendelkezik, pénzeszköze minimális. A jegyzett tőkében szerepel üzletrész, ami nevesített vagyonból származik. Ezt hogyan kell kezelni? Annak idején ennek az üzletrésznek a tulajdonosai nem akarták átruházni üzletrészüket sem az állam, sem más számára, így maradt a szövetkezetnél. Van olyan üzletrész, amely hagyatéki eljárásban szerepel. Mivel a szövetkezet csak tárgyi eszközökkel rendelkezik, amelyeket nem tud értékesíteni, van-e arra lehetőség, hogy ezekért az üzletrészekért eszközt adjon cserébe? A vagyonfelosztási javaslatban a tagok eszközt kapnak, van-e annak adózási, esetleg különleges számviteli vonzata? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatosan a szövetkezetnek?
2. cikk / 6 Szövetkezeti üzletrészek bevonása
Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. Az 1992. évi II. törvény értelmében tagjaink, illetve a külső üzletrész-tulajdonosok szövetkezeti üzletrészhez jutottak. A jegyzett tőke szövetkezeti üzletrészből és részjegyből tevődik össze. A szövetkezet megkezdte az üzletrészek visszavásárlását a névérték alatt. Hogyan kell ezt könyvelni? A 2006. évi X. törvény értelmében az állam által korábban felvásárolt üzletrészeket ingyenesen visszakaptuk. Ezt hogyan kell könyvelni? A szövetkezeti üzletrészeket 2007. június 30-áig meg kell szüntetni. Az előbbiek szerint visszavásárolt, illetve ingyenesen visszakapott üzletrészek mikor módosítják az eredményt? Az üzletrészek bevonásának tervezett időpontja 2007. június 30.
3. cikk / 6 Szövetkezeti üzletrész bevonása
Kérdés: A 2622. kérdésre adott válaszhoz lenne kérdésem és véleményem. Az ÁPV Rt. az Ajánlat és szerződés... dokumentumában közli a vagyon nevesítéskori és a nyilvántartási (75 százalékos árfolyamon) értékét. A térítésmentes átvételt melyik értéken kell nyilvántartásba venni? A számviteli elszámolás során az adózás előtti eredmény kétszeresen kerül növelésre, míg csökkentésre csak egyszer. Az elszámolás során (a névértéken történő) az eredmény a térítésmentes átvételből származik, nem pedig a bevonásból. A Tao-tv. csak a bevonás hatását vonja ki az adózás alól, a térítés nélküli átvételét nem. A 100 milliós nagyságrendű visszakapott üzletrészek értékének megadóztatása egyet jelentene a szövetkezetek felszámolásával.
4. cikk / 6 Szövetkezeti üzletrész bevonása
Kérdés: A 2006. évi X. tv. 104. §-ában foglaltak alapján történő térítésmentes szövetkezeti üzletrész átvétele és annak kötelező bevonásával kapcsolatos helyes (ajánlott) számviteli elszámolásához kérnék segítséget.
5. cikk / 6 Lekötött tartalék sajátosságai a szövetkezeteknél
Kérdés: A 2001-től hatályos Szt. 36. és 38. §-a, különös tekintettel a szövetkezeti üzletrészekre, csak 2001-től alkalmazandó, vagy érintheti a 2001 előtti időszakot is? Ha igen, mennyiben, mivel az átmeneti rendelkezések csak a fel nem osztható szövetkezeti vagyonról rendelkeznek.
6. cikk / 6 Szövetkezeti üzletrész bevonása
Kérdés: Az új Szt. előírása szerint a tőketartalék növekedéseként kell elszámolni a szövetkezeti üzletrész bevonása miatt képzett, fel nem osztható vagyon összegét. Kötelező-e ez az eljárás, s ha igen, át kell-e vezetni a lekötött tartalékba? Feltétele-e ez a társaságiadó-alap csökkentésének?