Nyílt végű lízingelt személygépkocsi átadása

Kérdés:

A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?

Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt egy lényeges megjegyzés: feltételezzük, hogy a kérdésben szereplő értékek áfa nélküli értékek, mivel az Áfa-tv. szerint a nyílt végű lízing nem termékértékesítés, hanem szolgáltatásnyújtás, nem a lízingbeadáskor kell az áfát felszámítani, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Kihelyezett hűtőszekrény bekerülési értéke

Kérdés:

Az alábbi téma magyarázatokkal, számviteli törvény szerinti hivatkozással kiegészített konkrét könyvelési tételeiben (beszerzés melyik értékkel, tárgyieszköz-nyilvántartásba milyen összeget és %-os écs-vel, támogatás könyvelése és egyéb tételek) szeretnék segítséget kérni. Cégünk (vevő) mikrogazdálkodó, kihelyezett hűtőszekrényre mint támogatásra (200 E Ft feletti) "Nagy értékű eszközhasználati szerződés"-t kötött az egyik szállítójával (eladó) 2021-ben (ebben az évben semmilyen könyvelés nem történt). A szerződésben vállaltuk, hogy a szerződés aláírásától negyedévente X Ft értékű élelmiszert (alapanyagot) vásárolunk az eladótól bizonyos szankciók (nemteljesülés), eszközre vonatkozó kötelezettségek feltételeivel. Az elvárt forgalom maradéktalan teljesítése fejében, a szerződés lejártát követően az eszközt bekerülési értékének (nettó X Ft) 1%-a+áfa értékben megvásárolhatjuk. Ennek számlázására most februárban került sor. Az eszközre vonatkozóan a típusán és a bekerülési értékén kívül nem tudunk más információt. Az eladás számlájához kell-e még egyéb dokumentum?

Részlet a válaszából: […] ...hanem egy elszámolási számlával szemben: T 161 – K 4798. Természetesen az átvett hűtőszekrénnyel kapcsolatosan a 100%-os érték alapján áfafizetési kötelezettség is van: T 466 – K 467. (Zárójelben jegyezzük meg: a szállítónak a hűtőszekrény átadását a könyveiből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Használt hűtő visszavétele

Kérdés: Vendéglátós ügyfelünk 2020-ban vásárolt egy hűtőt 176.000 Ft+áfa értékben. A hűtőt 10 hónapig használták, majd elromlott, és az eladó garanciában visszavette tőlük úgy, hogy helyesbítő számlát állított ki a beszerzésről. Ügyfelünk a tárgyi eszközre azonnali értékcsökkenést számolt el 2020-ban. Hogyan kell könyvelni 2021-ben a visszaadást és a tárgyieszköz-kivezetést?
Részlet a válaszából: […] ...számla alapján az ügyfélnél a beszerzési értéket sztornírozni kell 2021-ben (T 455 – K 161, 466), a helyesbítő számla szerinti áfaértékkel pedig az áfabevallásban az előzetesen felszámított áfát csökkenteni kell.Természetesen csökkenteni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Adásvétel helyett pénzügyi lízing

Kérdés: A kft. 2018-ban vásárolt egy nyerges vontatót, fizetett előleget (az áfát visszakértük), de a végszámlát nem tudta kifizetni. A számla 2018-ban kiegyenlítetlen maradt. 2019. év végén nyílt végű pénzügyi lízinggel rendezte a számlát. Hogyan lehet ezt a hibát helyesbíteni? A könyvelésben T 161 – K 4541-en szerepel.
Részlet a válaszából: […] ...önellenőrzés keretében azt pótolni kell!)A kft. 2018-ban nyerges vontatót vásárolt, amelyet beruházásként számolt el. A végszámla áfa nélküli értékét: T 161 – K 4541 tétellel könyvelte, de könyvelnie kellett az áfát is: T 466 – K 4541. Előleget fizetett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a lízingszerződésnek mindenképpen tartalmaznia kell– a lízingelt eszköz (jelen esetben a személygépkocsi) piaci értékét (áfa nélkül), az áfát pénzügyi lízing esetén;– a lízingdíjat (továbbá azt, hogy az egyes lízingdíjakból mennyi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Eredeti állapot helyreállítása

Kérdés: Az építőipari cég 2009-ben értékesített egy saját előállítású társasházi lakóingatlant, eladási ára 13 M Ft+20% áfa volt, előállítási költsége 10 982 E Ft+1587 E Ft telekérték. A vevő hibás teljesítés miatt 2011-ben pert indított, amelyet 2016-ban jogerősen megnyert, és a bíróság ítélete alapján a felek megállapodtak az eredeti állapot helyreállításában. A földhivatal az eredeti állapot helyreállítását bejegyezte. Hogyan kell ezt a számviteli nyilvántartásokban rögzíteni? Miként kell elszámolni az ügylet áfatartalmát és társasági adó hatását? Ha nem igényelhető vissza az áfa, hogyan kell a számviteli nyilvántartásokban elszámolni? Az elszámolásnak milyen hatása lesz a 2016. évi társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] ...szerint, azaz 2009. évi adatként – rögzíteni: az eladási árral az árbevételt, az előállítási költségekkel a költségeket, a 20%-os áfával a fizetendő áfát csökkenteni, a telek ráfordításként elszámolt összegével a telekértéket növelni kell, a vevővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Bérlet vagy lízing?

Kérdés: Szerződést kötöttünk személygépkocsi-bérletre, maradványérték-elszámolással. Az időtartam 48 hónap. A futamidő végén a gépkocsi tulajdonjoga a bérbeadóé marad. Az első bérleti díj a bruttó maradványérték, majd havonta bérleti díjak és árfolyam-különbözet került kiszámlázásra. Az egyedi bérleti szerződés változó kamatozást tartalmaz, viszont a havi bérleti díjak kamatot nem tartalmaztak. A futamidő végén elszámoltunk, a bérbeadó értékesítette a gépkocsit. Az eladási ár és az általa kalkulált könyv szerinti érték különbözetével elszámolt, melynek eredménye jóváírás. Kérdésem a teljes bérlet költségeinek, illetve a jóváírás elszámolása.
Részlet a válaszából: […] ...előtt utalni kell arra, hogy az adott esetben ún. nyílt végű pénzügyi lízingről van szó, ami azt jelenti, hogy a törlesztőrészleteket áfa terheli, de a kamatot nem.A kérdező cégnél, mint lízingbe vevőnél, a futamidő elején, a személygépkocsi használatbavételekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Eladásra épített lakás átminősítése

Kérdés: A társasházakat építő kft. egy általa épített, eladásra szánt lakást, amelyhez garázs és kiépített parkoló is tartozik, átminősíttetett irodává. A vevő visszalépése után úgy döntött, hogy megtartja az ingatlant, és saját maga hasznosítja irodaként, illetve raktárként. Az átminősítés 2013-ban megtörtént. Ehhez az ingatlanhoz felhasználhatja-e a korábbi években képzett fejlesztési tartalékot? Az átminősítéshez kapcsolódik-e áfafizetési kötelezettség? A saját hasznosítás miatt pedig pótlólagos illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...tiltott beruházásnak.Feltételezzük, hogy a kft. az általa épített épület (lakás) bekerüléséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát levonásba helyezte. A 2013. évi átminősítés során valójában olyan termékértékesítés valósul meg, ami az Áfa-tv. 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Haszonélvezeti jog és ingatlan értékesítése

Kérdés: A kft. haszonélvezeti jogot alapított a magánszemély tulajdonában lévő ingatlanra. Ez után az ingatlanon 150 millió forintos átalakítást valósított meg, az ingatlan üzletház lett. Ezt a ráfordítást a kft. idegen ingatlanon végzett beruházásként vette állományba, és értékcsökkenést számolt el utána. A kialakított üzletek egy részét a magánszemély, a többit a társaság bérbeadással hasznosítja. A bérlők egy része szeretné megvenni az általa használt üzlethelyiségeket. Az elképzelés az, hogy az üzletház társasházzá átalakítását követően a magánszemély értékesíti az egyes üzletek tulajdonjogát, a társaság pedig az egyes üzletekre jutó haszon­élvezeti jogot. A haszonélvezeti jog eladási értékének megállapításánál figyelembe kell-e venni az idegen ingatlanon végzett beruházás arányos részét, vagy azt külön tételben kell értékesíteni? Az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése ingatlanértékesítésnek minősül-e, vonatkozik-e rá az Áfa-tv. mentessége, illetve adókötelessé tehető-e? Kell-e alkalmazni a két éven belüli értékesítés szabályait? A társasházzá alakítás után az analitikában is meg kell bontani az egyes üzletekre jutó idegen ingatlanon végzett beruházást, vagy az értékesítéssel arányosan elegendő azt kivezetni?
Részlet a válaszából: […] ...épület tulajdonjoga is. Mivel a telek tulajdonosa a magánszemély,célszerűnek az tűnik, ha a kft. az átalakítás költségeit az áfa felszámításávalszámlázza a magánszemély felé, azaz kivezeti a könyveiből, majd a társasházzáminősítés után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Használati jog kiterjesztése

Kérdés: A társaság 1995-ben 50 évre szóló használati jogot vásárolt 2 millió Ft-ért az illetékes önkormányzat tulajdonában álló telekre. Felépítettek rá egy 120 m2-es üzleti célú, a társaság tulajdonát képező épületet, amelyet 2006 májusában aktiváltak. 2007-ben az önkormányzat beruházás indítása céljából felajánlotta, hogy az épületet lebontásra megvásárolja könyv szerinti értéken (a piaci értékre való felértékelés a könyvekben 2007-ig nem történt meg). Az ingatlant felbecsültette a társaság, és az értékbecslésben szereplő árat kérte az önkormányzattól. Az önkormányzat ezt az árat elutasította. Végül a társaság és az önkormányzat olyan megegyezésre jutott, hogy az önkormányzat a társaság tulajdonában álló épületet saját költségén lebontja, és az adott területen felépített új önkormányzati épületben kialakít egy 120 m2-es – a társaság tevékenységének folytatására alkalmas – részt, amelyre kiterjeszti az 50 éves használati jogot. Hogyan kellett volna az előzőekben leírt gazdasági eseményt elszámolni, mi lehet az alapja a kiterjesztett használati jog értékének?
Részlet a válaszából: […] ...az önkormányzat a 120 m2-esépületrészre, az 50 évből még hátralévő időtartamra használati jogot alapít,amelynek a számlázott – áfa nélküli – díja éppen annyi, mint a társaságtólmegvásárolt épület – áfa nélküli – ellenértéke.Itt jegyezzük meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.
1
2