Visszáru vagy visszaszámlázás

Kérdés: Az egyik szaklapban a kérdés szerint az áruházláncnak beszállító vállalkozás szerződésben kikötött visszáruzási jogot biztosít az áruházláncnak időkorlát nélkül. A visszárut olyan számla kíséri, amelyben eladóként az áruházlánc szerepel. A válasz szerint ez esetben visszavásárlásról van szó, azaz két különböző ügyletről, és mivel az eredeti eladó a "visszáru" számla befogadója, így a számvitelben beszerzést kell könyvelnie. Így az eredeti eladó könyveiben az árbevétel és az elábé ugyanazon a szinten marad, mintha nem történt volna visszáruzás. Az eredeti eladó így nem realizált árrést mutat ki. Amennyiben nagy volumenben fordul elő egy vállalkozás életében az ilyen visszáru-befogadás, az felduzzasztja mind az árbevételt, mind az elábét, és a beszámoló nem a valódi értékesítésből származó eredményt fogja mutatni. Mi erről az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...az általanem értékesített termékeket – szerződésüknek megfelelően – visszaküldi azeladónak. Ez esetben helyesbítő számlát – az Áfa-tv. 45. §-a követelményeinekmegfelelő módon, adatokkal – kiállítani szinte lehetetlen. (Ráfogásos alaponlehet csak!)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Adásvételi szerződéstől való elállás elszámolása

Kérdés: 2003. december 30-án adásvételi szerződés jött létre a társaság és a magánszemély vevők között a halastó és építményei tárgyában. A vevők foglalót fizettek, a vételárat pedig a szerződés szerint részletfizetéssel rendezik 2004-ben. A vételár teljes megfizetéséig a tulajdonjog a társaságot illeti meg, az eladás tényét a földhivatalnál a tulajdonjog fenntartásával jegyezték be. Az értékesítésről az eladás napjával számla készült, a befektetett eszközök 2003. december 30-ával a könyvekből kivezetésre kerültek. A vevők a vételárat többszöri felszólítás ellenére sem rendezték, 2005. február 17-én elálltak az adásvételi szerződéstől, az ingatlanokat visszaadták a társaságnak, a foglaló a társaságnál maradt. 2005. februárban az eladásról kiállított számlát sztorníroztuk, az eszközöket kivezetéskori értéken vettük nyilvántartásba. Helyesen jártunk el? Önellenőrzést kellett volna végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéb bevételekközött kell kimutatni, az értékesítésről kiállított, a vevők által elismert,elfogadott számlában rögzített – áfát nem tartalmazó – értékben.A Ptk. 365. §-ának (1) bekezdése szerint az adásvételiszerződés alapján az eladó köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Számlahelyesbítés könyvelése

Kérdés: Mérleggel lezárt év után kerül sor egy számla helyesbítésére. Hogyan kell helyesen könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell állapítani a társasági adóra gyakorolt hatást is, melyet önellenőrzés keretében kell rendezni.A helyesbítő számla alapján az áfát is helyesbíteni kell az Áfa-tv. 45. §-ában foglaltak figyelembevételével. Önellenőrzéssel csak akkor kell az áfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Forgalommal arányosan utólag adott engedmény

Kérdés: A forgalommal arányosan utólag adott engedmény elszámolásának új előírásait részletesen ismertetik a Számviteli Levelek 1. számában, a 8. kérdésre adott válaszban. Miként volt ez 2000. december 31-ig szabályozva? A 2000. évi forgalom után utólag adott engedményt (bónuszt) melyik időszakra kell elszámolni, ha a pénzügyi teljesítés 2001-ben volt?
Részlet a válaszából: […] ...adott engedményt számlázzák, ha az adásvételi szerződésben ebben állapodtak meg. Ez esetben azonban az engedményről az eladónak az áfatörvény 45. §-ának megfelelő helyesbítő számlát kell kiállítania, és az engedményt az eredeti számla szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.