501 cikk rendezése:
1. cikk / 501 Energiamegtakarítás számviteli kezelése
Kérdés: Nem energiakereskedelemmel foglalkozó villamosenergia-végfelhasználó energiahatékonysági beruházásokat hajtott végre, aminek a következtében energiamegtakarítást ért el. Az energiamegtakarítást egy energetikai audit során állapították meg, ami a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal EKR adatgyűjtő rendszerében rögzítésre került. Az energiakereskedő az általa mint kötelezett által fizetendő EKR-díjat a szolgáltatás részeként számlázza a végfelhasználó részére. A végfelhasználó a hitelesített energiamegtakarítás keletkezésének időpontjában még nem döntötte el, hogyan fogja azt hasznosítani, átadja annak az energiakereskedőnek, akitől a villamos energiát vásárolja, és aki az EKR-díj átterhelését fogja csökkenteni a végfelhasználó felé, vagy másik energiakereskedőnek értékesíti. Kérjük álláspontjukat a nem energiakereskedő végfelhasználó energiamegtakarításának számviteli kezelésével kapcsolatban. Kérem, a következő kérdésekre térjenek ki a válaszban:
– Amennyiben eszközként nyilvántartásba kell venni a megtakarítást, milyen bekerülési értéken kell azt megtenni?
– Milyen mérlegsoron kell nyilvántartani a megtakarítást, ha a keletkezés időpontjában a hasznosítás módja még nem ismert?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az értékét?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az energiakereskedőnek történő átadását, amelynek következtében az energiakereskedő által számlázott díj csökkenni fog?
– Amennyiben eszközként nyilvántartásba kell venni a megtakarítást, milyen bekerülési értéken kell azt megtenni?
– Milyen mérlegsoron kell nyilvántartani a megtakarítást, ha a keletkezés időpontjában a hasznosítás módja még nem ismert?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az értékét?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az energiakereskedőnek történő átadását, amelynek következtében az energiakereskedő által számlázott díj csökkenni fog?
2. cikk / 501 Energiamegtakarítást eredményező tetőszigetelés számlázása
Kérdés: Véleményüket kérem egy számunkra új ügylet helyes számlázási gyakorlatának kialakítására. Az adott cég a lakosság részére tetőszigetelést végez vásárolt anyag és alvállalkozó bevonásával azzal a céllal, hogy az elvégzett munka energiamegtakarítást eredményezzen a megrendelőnél. Az energiamegtakarítás mértéke, mint vagyonértékű jog vagy ügyfelem, vagy a vele szerződésben álló energiakereskedő tulajdonába kerül, aminek nyilvántartása az energiaügyi minisztériumban van, és ahová ezt be kell jelenteni. Az energiamegtakarítás értékesíthető, így az ügylet úgy történne, hogy a megrendelő annyiért adja el a házán keletkezett energiamegtakarítást, mint vagyoni értékű jogot, amennyit a kereskedő egy katalógusár alapján (nyilvánosan meghirdetett) ezért fizet érte. Kérem, hogy az alábbi számpélda alapján erősítsék meg, helyes lenne-e így a kialakításra kerülő gyakorlat! A megrendelőnek leszámlázzuk az anyagköltség+munkadíj+szállítás+auditálás összegét nm+áfa összegben. Ennyi bruttó összegben vesszük meg az energiamegtakarítást a vevőtől, amit nettó+áfa összegben leszámlázunk az energiakereskedőnek, aki bejegyezteti az energiahivatalnál a nyilvántartásba. A vevőnek kibocsátott számla így az adásvételi kompenzációval 0 Ft összegű. Helyes ez az eljárásmód?
3. cikk / 501 Üzletrész-visszavásárlás készpénzzel, tárgyi eszközzel
Kérdés: „A” kft.-nek két magánszemély tulajdonosa volt, 50-50%-os tulajdoni hányaddal. Mindkét tag ügyvezetői tisztséget látott el, aláírásuk közös volt. A tulajdonosok között megromlott a viszony, ezért az egyik tulajdonos el szerette volna adni a tulajdoni hányadát. A tulajdoni hányadot az „A” kft. vásárolná vissza, amelyről a megállapodás már megszületett. A visszavásárlás készpénzből és tárgyieszköz-átruházásból fog megvalósulni. A tulajdoni részt az „A” kft. 74 millió Ft értékben vásárolná vissza, amelyből 30 millió forintot készpénzben ki is fizetne. A fennmaradó 44 millió forintot az „A” kft. tárgyi eszközeiből fedezné úgy, hogy a gépkocsiállományból piaci értéket alapul véve kiszámlázná a kilépő magánszemély tag felé. A kilépő tag rendelkezik egy másik „B” kft.-ben is tulajdoni hányaddal, ezért azt szeretné, ha a számlákat a „B” kft. nevére állítanák ki. Ehhez rendelkezésünkre bocsátott egy engedményezési megállapodást, miszerint a „B” kft.-re engedményezi valamilyen tartozás fejében a 44 millió forint értékű tárgyi eszközt, és kéri, hogy a számlákat a „B” kft. nevére állítsuk ki. A tárgyi eszközöket a megállapodás alapján kiszámlázná „A” kft. a „B” kft. részére. Megfelelő ez ebben a formában? Ha nem, akkor milyen egyéb dokumentumok hiányoznak az ügylethez? Milyen könyvelési tételek keletkeznek az ügylet során? A visszavásárolt 50%-os tulajdoni rész értékét az „A” kft. nem értékelte fel, azt csak a két tag együttes döntése alapján határozták meg, és nem történt független könyvvizsgálói jelentés sem az eladás előtt. Ez megfelelő így?
4. cikk / 501 Árat forintban tüntetik fel, de euróban is fizethető és fordítottan
Kérdés: Kiskereskedelemmel és javítással foglalkozó (kerékpárüzlet és -szerviz) vállalkozó a jövőben euró fizetési eszközt is szeretne elfogadni a vásárlóitól. Hogyan kezelendő az euró fizetőeszköz, ha az üzletben az árakat csak forintban tüntetik fel? Hogyan kezelendő az euró, ha az üzletben forintban és euróban is feltüntetik az árakat? Amennyiben a pénztárgép alkalmas euróösszeg bevételezésére, mindenképpen azt kell használni? Állíthat ki a pénztárgép használata helyett eurószámlát? Mely esetben kell a pénztárgépbe euróban beütni a vásárlás összegét, és mely esetben kell az euróban fizetett – forintra átszámított – összeget? Amennyiben nem a pénztárgépbe ütik be a vásárlás összegét, hanem eurószámlát állítanak ki, az euróösszeget a pénztárgépbe betehetik? Ha nem, elég egy pénzkazettában gyűjteni? (A könyvelésben egyértelműen külön vezetendő a forint- és az európénztár.) Az euróösszegből mely esetben kötelező forintban visszaadni, és mikor adhat vissza euróban? Mely esetben kell szerepelnie a pénztárgépnyugtán euróban és mikor forintban a fizetendő végösszegnek? A társaság számviteli politikája alapján MNB-árfolyamot alkalmaz. Az üzletben való fizetéskor eltérhet ettől az árfolyamtól, alkalmazhat magasabb/alacsonyabb árfolyamot? Amennyiben eltérhet az MNB-árfolyamtól, a könyvelésben az MNB árfolyammal számított összegeket szerepeltetjük? Amennyiben a pénztárgépbe forintban ütik be az összeget, melyet euróban fizetnek ki, egy esetleges ellenőrzésnél nem probléma, hogy nem forintban van a kasszában a pénz?
5. cikk / 501 Göngyöleg visszaszállításakor a jóváíró számla dátuma
Kérdés: Társaságunk anyagokat vásárol, amelyek csomagolásaként hordót, raklapot is számláz a szállító. Megállapodásunk szerint ezeket a „göngyölegeket” visszaszállításkor jóváírja. A problémát az okozza, hogy bár a szállító hivatkozik az eredeti számla sorszámára, de a helyesbítő számla teljesítési dátumának nem az eredeti számla teljesítési dátumát adja, hanem a visszaszállítás napját. Indoklása szerint ezek a tételek nem betétdíjas tételek, hanem áruk. Véleményem szerint, ha megállapodás szerint visszaváltja a göngyölegeket, akkor a helyesbítés teljesítési dátumának az eredeti számla teljesítési dátumának kell lennie; ha nincs megállapodás, „áruként” kezeli, de mégis visszaveszi, akkor inkább nekünk kellene számlázni felé a göngyöleget?
6. cikk / 501 Egycélú vásárlási utalvány elszámolása
Kérdés: Cégünk saját, egycélú vásárlási utalvány kibocsátását, értékesítését és beváltását tervezi. Az utalványt csak és kizárólag az általunk értékesített termékekre lehet kibocsátani, és áfa szempontjából is csak 27%-os áfatartalmú termékeink vannak. Számviteli, adóügyi szempontból hogyan kell helyesen kezelni a kibocsátás, az értékesítés és a bevallás folyamatát?
7. cikk / 501 Opcionálisan átvállalt költség elszámolása
Kérdés: Társaságunk kutatás-fejlesztési együttműködést tervez egy másik vállalkozással közösen. Az elképzelés szerint alapvetően mindkét fél a saját költségeit viseli, illetve társaságunk opcionálisan magára vállalja a másik fél költségeinek egy részét (max. az összköltség 50%-áig). A projekt végén, ha elkészül a termék (egy szoftver, illetve esetleg hozzákapcsolódó technika), akkor az értékesítés árbevételéből a felek a létrehozási költségek vállalásának arányában lesznek jogosultak részesülni. A költségtakarékosság végett nem tervezünk projekttársaságot vagy közös vállalatot létrehozni, hanem egy megállapodásban rögzítenénk, hogy a másik fél jogosult az értékesítésre, de időközönként (pl. havonta) elszámolásra köteles velünk szemben, és az arányos árbevételt át kell adnia számunkra. A K+F együttműködésben milyen jogcímen számlázható, illetve könyvelhető az opcionális költségátvállalás? Megfelel-e pl., ha a másik fél a fejlesztésben részt vevő programozóinak, informatikusainak a „mérnökóráit” számlázza ki felénk? Ha így történik, akkor a mi oldalunkról az a költség is elszámolható a K+F tevékenység terhére? Ha elkészül az értékesíthető szoftver, és az eladást a másik fél végzi majd, milyen jogcímen számlázhatjuk és könyvelhetjük a nekünk járó hányadot?
8. cikk / 501 Könyvek, régiségek készletre vétele
Kérdés:
A 2000. évi C. törvény 45. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint: A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni az egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek bevételeként elszámolt
– térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét.
Civil szervezetek esetén is irányadó a fent említett jogszabályi hivatkozás. Jelentős mennyiségű és értékű, részben több száz éves könyvek készletre vételével kapcsolatban a következő kérdések, problémák merültek fel:
– Nem ismert a piaci érték a készletre vétel időpontjában,
= elegendő-e a "0"-s számlaosztályban, analitikában mennyiségi nyilvántartásba venni az értékesítésig?
= van-e időbeli korlátja a piaci érték megállapításának, az értékesíthető könyvek piaci értéke csak az árverésen derül ki?
= elegendő-e az értékesítéssel egy időben készletre venni a passzív időbeli elhatárolással szemben, és egyúttal ki is vezetni?
– Vannak olyan könyvek, amelyek értékesítését jogszabály tiltja, a 22/2005. NKÖM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerinti muzeális dokumentumok, végleges megőrzési kötelezettség áll fenn, ezeket eladni nem lehet, csak átadni a közgyűjteményeknek, közkönyvtáraknak, ezek érték nélkül maradhatnak-e a nullás számlák között? Ez utóbbi könyvek, amennyiben átadásra kerülnek az Országos Széchényi Könyvtár részére, az keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget, illetve társaságiadó-kötelezettséget?
9. cikk / 501 Külföldön vásárolt termék külföldi vevőhöz történő szállítása
Kérdés: Egy magyarországi székhelyű vállalkozás Olaszországból vásárol termékeket (EXW-paritással), melyet közvetlenül a vevőjéhez szállíttat Ausztriába. A szállítmányozást a vállalkozás intézi, fizeti. (Ausztriában áfaregisztrációval rendelkezik, telephelye nincs ott.) A szállítási költséget hogyan, hová kell könyvelni? A beszerzéshez vagy az értékesítéshez kapcsolódik, eladott áruk beszerzési értéke lesz, vagy közvetített szolgáltatás?
10. cikk / 501 Kezelt vagyon elkülönített könyvelése
Kérdés: A bizalmi vagyonkezelő (BVK) és a kezelt vagyon (KV) könyvvezetését egy könyvelőiroda végzi. A könyvelőiroda havi számláiban külön soron feltünteti a bizalmi vagyonkezelő (100 + 27% áfa) és a kezelt vagyon díját (20+27% áfa). A kezelt vagyonnak nincs saját bankszámlája. A kezelt vagyon kizárólag üzleti részesedés, tevékenységből eredő bevétele nincs, mint például ingatlan-bérbeadás. A könyvelésről szóló számlát mindkét, különálló számviteli nyilvántartásba könyvelném az alábbiak szerint:
Bizalmi vagyonkezelő könyvelése:
Számla nettó BVK: T 52 K 454 100
Számla áfa BVK: T 466 K 454 27
Számla nettó KV: T 368 K 454 20
Számla áfa KV (le nem vonható): T 368 K 454 5,4
Szállítót fizet: T 454 K 384 152,4
Kezelt vagyon könyvelése:
Számla nettó KV: T 52 / K 454 20
Számla áfa KV: T 52 / K 454 5,4
BVK-KV pénzügyi rendezés elszámolása: T 454 / K479 25,4
Helyes-e és teljes körű-e a táblázatba foglalt könyvelési metódus?
A bizalmi vagyonkezelő esetén a 368 és a kezelt vagyon esetén a 479 egy elszámolási számla a BVK és a KV között. Azonban ez a fentiek alapján az évek során folyamatosan nő, és nem rendeződik. Továbbá szintén növeli a bizalmi vagyonkezelő állományaiban lévő követelést a kezelt vagyonnal szemben (T 368 / K 311), ha a vagyonrendelő a kezelt vagyonból engedi kielégíteni a vagyonkezelési díjat. Pénzmozgás nem történik. A két egymás közötti elszámolási számla hogyan kerül rendezésre a könyvekben és mikor? Ha a kezelt vagyonnak nincs elkülönült bankszámlaszáma, akkor a bizalmi vagyonkezelő a bankszámlájára érkező (kezelt vagyon) hozamokat miként tartja nyilván a könyveiben? A vagyonkezelési díj rendezése a kezelt vagyonnak melyik sajáttőke-eleméből történhet az indulást követő évben (nincs tartalék) és az azt követő években?
Bizalmi vagyonkezelő könyvelése:
Számla nettó BVK: T 52 K 454 100
Számla áfa BVK: T 466 K 454 27
Számla nettó KV: T 368 K 454 20
Számla áfa KV (le nem vonható): T 368 K 454 5,4
Szállítót fizet: T 454 K 384 152,4
Kezelt vagyon könyvelése:
Számla nettó KV: T 52 / K 454 20
Számla áfa KV: T 52 / K 454 5,4
BVK-KV pénzügyi rendezés elszámolása: T 454 / K479 25,4
Helyes-e és teljes körű-e a táblázatba foglalt könyvelési metódus?
A bizalmi vagyonkezelő esetén a 368 és a kezelt vagyon esetén a 479 egy elszámolási számla a BVK és a KV között. Azonban ez a fentiek alapján az évek során folyamatosan nő, és nem rendeződik. Továbbá szintén növeli a bizalmi vagyonkezelő állományaiban lévő követelést a kezelt vagyonnal szemben (T 368 / K 311), ha a vagyonrendelő a kezelt vagyonból engedi kielégíteni a vagyonkezelési díjat. Pénzmozgás nem történik. A két egymás közötti elszámolási számla hogyan kerül rendezésre a könyvekben és mikor? Ha a kezelt vagyonnak nincs elkülönült bankszámlaszáma, akkor a bizalmi vagyonkezelő a bankszámlájára érkező (kezelt vagyon) hozamokat miként tartja nyilván a könyveiben? A vagyonkezelési díj rendezése a kezelt vagyonnak melyik sajáttőke-eleméből történhet az indulást követő évben (nincs tartalék) és az azt követő években?
