Interneten értékesített termékek számlázása

Kérdés: Interneten keresztül terméket értékesítő vállalkozás a megrendelőinek díjbekérőt küld, majd az ellenérték beérkezését követően előlegszámlát állít ki. Jelenlegi gyakorlatuk szerint a termék postára adásakor (amelyre 1-2 napon belül sor kerül) végszámla kiállítására már nem kerül sor. Helyes-e Önök szerint ez a gyakorlat? Szükséges-e előlegszámlát kibocsátani, nem lehetne a termék küldésekor normál számlát mellékelni? Ha kell az előlegszámla, nem kellene végszámlát is kibocsátani?
Részlet a válaszából: […] ...általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 55. § (1) bekezdése határozza meg a teljesítés fogalmát, mely egyben a számlázás időpontja szempontjából is döntő jelentőséggel bír. Eszerint az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Tokenek cseréje esetén kapott tokenek elszámolása, áfája

Kérdés: A társaságunk közvetítő szerepet játszik abban, hogy a vevő (felhasználó) tokeneket tudjon rajtunk keresztül cserélni a decentralizált tőzsdén. A tranzakció úgy zajlik le, hogy a felületünkön keresztül egy okosszerződéssel végzett interakció során lebonyolításra került a tokenek cseréje. Az okosszerződés automatikusan jutalékot küld nekünk, szintén tokenben. Az okosszerződésben látható, hogy kik vettek részt a tranzakcióban, de csak elektronikus azonosítók (pl. IP-cím) alapján, de konkrét vevőnevet, -címet nem tudunk hozzákapcsolni, hiszen semelyik decentralizált tőzsdén nem állnak rendelkezésre ilyen adatok. A jutalékként kapott tokeneket a későbbiekben át tudjuk váltani kriptovalutára, majd/vagy fiat pénzre. A kérdésem az, hogy hogyan kell ezeket a tranzakciókat a könyveinkben szerepeltetni, illetve a kapott jutalékhoz kapcsolódik-e számlakiállítási kötelezettség? Véleményem szerint csak akkor szerepeltethetem a könyvelésben, amikor megtörténik a jutalékként kapott token átváltása kriptovalutára (egyéb követelésként, az átváltás napján érvénybe lévő kriptoárfolyamon), illetve fiat pénzre. A kérdés az, hogy ez egyéb bevétel, vagy a jutalék (mint szolgáltatás ellenértéke) értékesítés árbevétele? A számlázással kapcsolatban azt gondolom, hogy mivel kizárólag tokenben van meghatározva az ellenérték, és nem azonosítható természetes adatok alapján a vevő, számla kiállítására nem kerül sor. Az ügylet áfamentes?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolás tekintetében nem minősül barterügyletnek, a követelés-tartozás beszámítási (kompenzálási) szabályait kell alkalmazni. Áfa: Tekintettel arra, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) nem tartalmaz speciális szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Áfa a digitális korban II.
Az elektronikus számlázás változása

Kérdés: Azt hallottam, hogy 2024-től jelentősen változnak az elektronikus számlázásra vonatkozó szabályok, és már nem lehet pdf-formátumú számlát kiállítani. Igaz ez? Hogyan fog változni jövőre a szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...Európai Bizottság 2022. december 8-án közzétette az "Áfa a digitális korban" (VAT in the Digital Age, rövidítve: ViDA) javaslatcsomagját, melynek egyik jelentős eleme az elektronikus számlázásra vonatkozó szabályok módosítása, illetve tagállamok közötti egységesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Utólag adott engedmény termékben

Kérdés: Cégünk év végén partnereinek, szerződés szerint, nem számlázott, utólag adott engedményt ad. A bónusz értékét termékben kapják a partnerek. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, és ha nem, a szállításhoz elegendő-e a számviteli bizonylat, mivel a termék Ekáer-köteles?
Részlet a válaszából: […] ...általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 71. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele a korábban beszerzett termék, igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Áfa a digitális korban I.

Kérdés: Az Európai Bizottság 2022. december 8-án közzétette az "Áfa a digitális korban" (VAT in the Digital Age, rövidítve: ViDA) javaslatcsomagját. Milyen változások várhatók az áfában az intézkedéscsomag alapján, és mikorra várható ezek hatálybalépése?
Részlet a válaszából: […] ...el, amelyekkel közepes vagy nagyvállalatok versenytársaivá válhatnak. Ugyanakkor ez a kisvállalati szegmens nem minden esetben kötelezett áfafizetésre (például alanyi adómentességet tud választani), ami versenyelőnyt jelent számukra. Ilyen szektor különösen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Földgázszámla és korrekciója áfájának árfolyama

Kérdés:

A földgázszolgáltató zrt. előre számláz földgázdíjat. (Nem használja az előleg kifejezést, és nem a pénzösszeg jóváírása után készíti el a számlát, hanem tervezett fogyasztásról számláz földgázdíjat.) Példán keresztül: 09. 15. számla keltezéssel 10. 01.–10. 31. elszámolási időszakra 10 000 EUR + 27% áfa. A számlán a 09. 15-i MNB-árfolyammal feltüntette az áfa forintösszegét, ami 1 095 255 Ft. Ezt a számlát 11. 15-én teljes egészében pontosan az eredeti összegekkel lesztornírozta úgy, hogy az áfa forintösszegének is az eredeti 1 095 255 Ft-ot írta a sztornószámlára. Ezt a vevő 11. 18-án kapta kézhez. 11. 30-án kiállítottak gáz-elszámolószámla megnevezéssel egy új számlát a 10. 01.–10. 31. időszak tényleges fogyasztásáról, melynek példa szerinti összege: 4000 EUR + 27% áfa. Erre a számlára a számla keltének napján érvényes MNB-árfolyam szerinti forintösszeget szerepeltette, 440 683 Ft-ot. (A tervezett fogyasztás árfolyama 405,65 Ft/EUR, a tényleges fogyasztás árfolyama 408,04 Ft/EUR a szolgáltató által kiállított számlán.) A fent leírt számlázási gyakorlat helyesnek tekinthető-e, illetve a számla befogadója melyik havi áfabevallásaiba mely összegeket állíthatja be levonható adóként? Továbbá az áfa szerinti megítélésen kívül kérjük iránymutatásukat a számlák helyes számviteli elszámolásáról is.

Részlet a válaszából: […] ...számlát külföldi fizetőeszközben állítják ki, akkor azon túl, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 80. § (2) bekezdése szerint az adózónak döntenie kell arról, hogy melyik bank árfolyamát alkalmazza, az Áfa-tv. 172....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (2)–(3) bekezdése alapján a kisadózó vállalkozás:– a termékértékesítésről, a szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa-tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására,– bevételi nyilvántartást vezet, amelyben időrendben folyamatosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Többcélú utalványok értékesítése

Kérdés: Ügyfelünk többcélú utalványok értékesítésével foglalkozik. A kiadott utalványokat nem nála, hanem a szerződött partnereinél lehet beváltani termékre/szolgáltatásra. Árbevétele az utalványok adásvételéből adódó kezelési költségből, jutalékból származik. Milyen számviteli előírások tartoznak a többcélú utalványok könyvelésére ebben az esetben? Milyen számlaosztályban, mérlegsoron szükséges kimutatni a kiadott utalványokat, amiről a számviteli bizonylat készül? Hogyan kell kivezetni visszaváltáskor? Mi az a kötelező, minimális adattartalom, amelyet szükséges felvezetni a könyvviteli programba? A legyártott és készleten lévő utalványokat szükséges-e kimutatni a könyvviteli programban? Ha igen, akkor pontosan hogyan és milyen értéken?
Részlet a válaszából: […] ...egészét figyelembe véve a következőket feltételezzük, és válaszunkat feltételezésünk figyelembevételével adjuk meg.Az ügyfél – az Áfa-tv. előírásainak megfelelő – többcélú utalványokat állít elő, majd azokat – saját költségei felszámításával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Magyarországi fióktelep áthelyezése

Kérdés: Olasz külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe generálkivitelezést folytat Magyarországon. A munkálatokhoz részben saját tárgyi eszközeit használja. A munkálatok hamarosan véget érnek. A magyarországi fióktelep a levonulás után megszüntetésre kerül. Eközben az olasz külföldi vállalkozás egy új munkálatra kapott megbízást Svédországból, ahol szintén létrehozott egy fióktelepet. A svédországi fióktelep ugyanilyen munkálatokat fog végezni. Ezért az olasz külföldi vállalkozás úgy döntött, hogy a magyarországi fióktelep könyveiben szereplő munkálatokhoz szükséges gépeket kiviszi a svéd fióktelephez. A gépek nem fognak visszakerülni Magyarországra. A külföldi cég ezt nem tárgyieszköz-értékesítésként kívánja megoldani, mivel az ő szempontjuk szerint a fióktelepek között mindösszesen a saját tulajdonukat helyezik át. Ez az ügylet funkcionálhat-e vagyonáthelyezésként, vagy ingyenes eszközátadásként kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül a kötelezettségekkel szemben nem lehet kivezetni, azokat el kell adni a külföldi vállalkozás részére, az eladási – áfa nélküli – árat pedig árbevételként (a nyilvántartási értéket pedig ráfordításként) kell elszámolni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

A határ túloldalán bérelt raktár

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves véleményüket (áfa szempontjából). Egy magyar kft. székhelye a határ mentén található. A cégnek lehetősége adódott, hogy kedvező feltételekkel a határ túloldalán béreljen raktárt (nem lenne telephely, csak az áru tárolására szolgálna). A kft. webáruházat és kiskereskedelmi boltot üzemeltet Magyarországon. Az áru jelentős része egy harmadik EU-s országból érkezik. Az lenne a cél, hogy az árut ebből a harmadik EU-s országból ne Magyarországra, hanem ebbe a határ túloldalán lévő bérelt raktárba szállítsák, és a kft. vagy a raktárból szállítaná az árut közvetlenül a magyar vevőkhöz, vagy előbb áthozná azt a magyar székhelyére, és innen történne a szállítás. A vevők mindkét esetben adóalanyok és nem adóalanyok egyaránt.
1. Szükséges-e telephelyként bejegyezni a raktárt, ha ott semmilyen tevékenység nem történik, kizárólag az áruk tárolása?
2. Mennyiben jelent többletadminisztrációs terhet a kft.-re a másik országban tárolt áruk Magyarországra történő értékesítése (pl. a raktár országában az adószám kiváltása, vagyonáthelyezés stb.)?
3. Mennyiben befolyásolná az előbbi pontban említetteket, ha a kft. nem raktárt bérelne, hanem egy raktárt üzemeltető cégtől venne igénybe raktározási szolgáltatást, ahol a ki- és betárolással, valamint a megőrzéssel kapcsolatos tevékenységet ez a másik cég végezné?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK Irányelve (továbbiakban: EK Irányelv) 32. cikkére (és ezzel összhangban a magyar Áfa-tv. 26. §-ára) kell figyelemmel lenni, amely rögzíti, hogy abban az esetben, ha a terméket akár az eladó, akár a megrendelő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.
1
2
3
9