Rendezvényszervezés – alvállalkozói teljesítmény – innovációs járulék alapjának összefüggései

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.
Részlet a válaszából: […] ...lehessen tekinteni (vevője és nyújtója az adott szolgáltatásnak).A közvetített szolgáltatáskénti kezelés szükségességét indokolja az Áfa-tv. számlával kapcsolatos előírása is, mely szerint annak tartalmaznia kell a nyújtott szolgáltatás megnevezését, adómértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Becsléssel megállapított árbevétel következményei

Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelni, árbevételként kimutatni.A becsült árbevételt természetesen nem lehet könyvelni! A becsült árbevétel alapján megállapított áfahiányt viszont az egyéb ráfordításokkal szemben fizetendő áfaként elő kell írni (T 867 – K 467). Amennyiben az adóhatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Adólevonási jog módosítása

Kérdés: A társaságunknál folytatott ellenőrzés megállapította, hogy cégünket – egy épületberuházás kapcsán – áfalevonási jog 2013-ban nem illette meg. Az adóhiányt 2014-ben befizettük. Helyesen járunk el akkor, ha a határozat dátumával megegyezően az adott eszköz bekerülési értékét módosítjuk az adóhiány összegével, a késedelmi pótlékot, illetve az adóbírságot viszont a tárgyévre könyveljük? Szíveskedjenek a kontírozást is bemutatni!
Részlet a válaszából: […] ...részben helyes!Amikor a társaság az épületberuházás számláit kapta, akkor nem vonhatta le a számla szerinti előzetesen felszámított áfát. Ha az előzetesen felszámított áfát nem lehetett levonni, akkor annak összegével a beruházás értékét kellett növelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...rendezni, de költségvetési kapcsolatot nem érint, így az adózás rendjére vonatkozó előírások szerint nem hiba. Ugyanakkor például az áfa éven belüli késedelmes bevallásánál érvényesülnek az adózás rendjére vonatkozó előírások, de ezek általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.