Szoftverlicencek adásvétele

Kérdés: Az általunk könyvelt vállalkozás (többek között) szoftverlicencek adásvételével foglalkozik. A munkánk során azonban egyre többféle licencezési konstrukcióval találkozunk, és ezek helyes számviteli elszámolását szeretnénk egyeztetni. A kérdésfeltevés mindegyik esetben az adásvételnek a viszonteladó cég könyveiben történő elszámolására vonatkozik. Időbeli korlátozás nélküli licenc (örökös szoftverhasználati jogosultság) adásvétele esetén jól gondoljuk-e, hogy termékértékesítésként kezelendő, és a nettó eladási ár a tárgyév nettó árbevétele, a nettó beszerzési érték pedig a tárgyév elábéjeként könyvelendő? Időben korlátozott szoftverhasználati jogosultság (egyre gyakrabban szoftver- vagy licencbérlet elnevezéssel) esetén, amikor a határozott idő lejárta után a végfelhasználó nem jogosult a szoftvert tovább használni, közvetített szolgáltatásról van szó, ezáltal – amennyiben a szoftverhasználati jogosultság időtartama több üzleti évet érint, mivel a vevő több évet fizet ki előre – jól gondoljuk-e, hogy a viszonteladónak a nettó árbevételt is és a nettó beszerzési értéket is (amely lehet igénybe vett szolgáltatás vagy közvetített szolgáltatás) az érintett üzleti évek között el kell határolnia? Hogyan kezelendő a fenti két licenctípushoz jellemzően hozzákapcsolt szoftverkövetés elnevezésű szolgáltatás, amely arra jogosítja fel a végfelhasználót, hogy a megvásárolt szoftverkövetés időtartama alatt hozzáférhet a licencekhez kapcsolódó frissítésekhez és bizonyos támogatási szolgáltatásokhoz, amelyeket a licenc kibocsátója/jogtulajdonosa nyújt? A szoftverkövetést a viszonteladó cég a licencekkel együtt megvásárolja, és továbbértékesíti. Jól gondoljuk-e, hogy a fenti szoftverkövetés minden esetben szolgáltatásnak minősül, így amennyiben az több évet érint (a vevő több üzleti évre vonatkozóan megvásárolta), mind a szoftverkövetéshez kapcsolódó nettó árbevételt, mind a nettó beszerzési költséget az érintett üzleti évek között el kell határolni? Természetesen, amennyiben a viszonteladó cég bármiféle szolgáltatást nyújt az általa viszontértékesített szoftverekhez kapcsolódóan, ott – több üzleti év érintettsége esetén – a kiszámlázott árbevétel az üzleti évek között elhatárolandó.
Részlet a válaszából: […] ...van egy licencbeszerzés (az adott esetben készletre vétel), és van egy termékértékesítés, amely értékesítés során a számlázott – áfa nélküli – eladási árat nettó árbevételként, a beszerzési értéket pedig – az értékesítéssel egyidejűleg – az eladott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

CO2-kvóta ellenében baktériumtrágya

Kérdés: Társaságunk egy projektjavaslatot dolgozott ki a mezőgazdaságiemisszió-kibocsátás csökkentésére, amely megkapta az NFM támogatását. A projekt lényege, hogy részleges nitrogénműtrágya-cserével és talajművelés-váltással csökkenthető a környezet CO2-terhelése. Cégünk mezőgazdasági termelőkkel köt együttműködési szerződést, amely szerint a termelő részére rendelkezésre bocsátjuk a nitrogénműtrágyát kiváltó baktériumtrágyát és a talajművelés-váltáshoz szükséges eszközöket, de ezek nem kerülnek a termelő tulajdonába. Cserébe ő kötelezettséget vállal, hogy betartja a technológiai előírást a talajművelés során, így csökkentheti az önköltségét. Az együttműködés következtében a termelési ciklus végén a létrejövő üvegházgáz­emisszió-megtakarítás – amely CO2-kvótában testesül meg – a társaságunk tulajdonát képező termék. A vázolt szerződés alapján megteheti-e a társaság, hogy nem számít fel az eszközök használatáért díjat, a baktériumtrágyát nem számlázza, hiszen az nem kerül a termelő tulajdonába, azt a CO2-kvóta mint termék előállítása érdekében felmerült anyagköltségként könyveli?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság atermelő felé, akkor azt térítés nélkül bocsátotta a termelő rendelkezésére,amely térítés nélküli átadást az áfa felszámításával rendkívüli ráfordításkéntkell elszámolnia, következményeivel együtt (áfa, társasági adó).Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Állami támogatás miatti arányosítás

Kérdés: Egy gabona, vetőmag, takarmány nagykereskedésével foglalkozó kft. 2004. május 2-án pályázatot nyújtott be – vissza nem térítendő támogatásra – magtisztító és raktározó csarnok létesítésére, melynek összértéke 50 097 645 forint. Ezen projekt megvalósításának kezdési időpontja 2004. 05. 17., és befejezésének időpontja 2004. 10. 31. A magtisztító és raktározó csarnok felépítése határidőre megtörtént, mely idő alatt a cég a beruházás áfáját visszaigényelte. Az elnyert támogatás 2006. június hónapban került a cég számlaszámára, mely összegből másnap a cég befizette az 5 663 650 forint áfát (a kapott támogatás 25 százalékos áfája). Helyesen járt-e el a cég, amikor a támogatás megérkezése után befizette az elnyert támogatás 25 százalék mértékű áfaösszegét, de nem 2004. évre vonatkozó önrevízió keretében? Hogyan kell a számvitelben elszámolni: rendkívüli bevételként, halasztott bevételként elhatárolni a tárgyévi értékcsökkenés figyelembevételével stb.?
Részlet a válaszából: […] ...támogatást csak 2006-ban kapta meg ténylegesen, a 2004-benmegtörtént beruházás okán még alkalmaznia kell a 2005. december 31-éig hatályosÁfa-tv. 38. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti arányosítást. [Ez a 2005. éviCXIX. törvény átmeneti szabály 182. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Termelésből kivont szántóföld bekerülési értéke

Kérdés: Mi a beszerzési értéke annak a szántóföldnek, amit a tag az 1992. évi I. törvény (Szöv-tv. régi) alapján részarány-tulajdonosként 30 AK értékben kapott meg? 2003-ban a termelésből kivonta, a kivonási költséget az államnak megfizette, ez volt az értékesítésig felmerült összes költsége, ezután mint ipari telket, az ingatlant értékesítette.
Részlet a válaszából: […] ...történő kivonáskor megfizetettdíjból.Ezt a bekerülési értéket kell egyéb ráfordításként a telekértékesítésekor elszámolni. Az áfa nélküli eladási árat egyéb bevételként kellkönyvelni, és meg kell szüntetni a szántóföld bekerüléséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.