42 cikk rendezése:
21. cikk / 42 Mintadarab átadása a pályázat kiírójának
Kérdés: A termék beszerzésére kiírt pályázat egyik feltétele, hogy a szállítani kívánt termékből egy mintadarabot át kell adni a pályázatot kiíró jogi személynek. Oka a termék bevizsgálása, az ajánlatban szereplő jellemzők ellenőrzése. A mintadarab nettó ára 20-50 ezer forint. A pályázatot kiíró cég általában nem küldi vissza a mintadarabokat, még vesztes pályázat esetében sem. Helyesen jár el a pályázatot benyújtó cég, ha
- a számvitelben az átadott mintadarab értékét a térítésmentes átadás szabályai szerint számolja el,
- a társasági adó alapját nem növeli meg az átadott mintadarab értékével,
- az áfát az átadott termék nettó értéke után megfizeti?
- a számvitelben az átadott mintadarab értékét a térítésmentes átadás szabályai szerint számolja el,
- a társasági adó alapját nem növeli meg az átadott mintadarab értékével,
- az áfát az átadott termék nettó értéke után megfizeti?
22. cikk / 42 Úton lévő készletek nyilvántartása
Kérdés: Hogyan kell könyvelni és nyilvántartani az úton lévő készletet?
23. cikk / 42 Önköltségszámítás az eladási árból
Kérdés: Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással. Nincs tételes ármeghatározás. Hogyan lehet a kalkulált hasznot az előző év költségadatai alapján meghatározni? A tárgyévi befejezetlen termelést szeretném meghatározni. Ismertek a közvetlen költségek és ezek különbözete, valamint a 2014. évi nettó árbevétel. Az előző évi befejezetlen termelést, az alvállalkozói teljesítményt, a közvetített szolgáltatást miként kell számításba venni?
24. cikk / 42 Lakóingatlan építése eladási célból
Kérdés: Ügyfelem ingatlanfejlesztő kft. Az általa 2013. év végén vásárolt belterületi építési telken lakóingatlan-beruházást valósít meg, abból a célból, hogy az ingatlant értékesítse. Az építési engedélyt jogerősen 2015-ben szerezte meg, ezt követően a kivitelezők kiválasztása után el is kezdte a kivitelezést, amely várhatóan 2016-ban fejeződik be. Helyes-e, ha az értékesítendő telekingatlant a készletek között tartjuk nyilván? Hogyan kell nyilvántartásba venni a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások (tervezés, műszaki ellenőrzés, szakipar) számláit a beruházás időszakában, ameddig nincs lakhatási engedély, vagy nem történik meg az értékesítés? A kft. az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l); j) és k) pontja szerinti adókötelezettséget választotta, a beruházás során érvényesíti a fordított adózást a szolgáltatásoknál.
25. cikk / 42 Vetőmag ellenében új termék felvásárlása
Kérdés: Társaságunk főtevékenysége növénytermeltetés és -feldolgozás. A termelőktől felvásárolt termelői szárított növénylevelet társaságunk a vevőink igénye szerint feldolgozza, és az előállított saját termelésű készterméket a vevők részére értékesíti. A szükséges alapanyag biztosítása érdekében társaságunk termesztési és felvásárlási szerződést kötött romániai termelőkkel és a tulajdonukban álló termelői csoport – Romániában bejegyzett és működő – vállalkozással, hogy társaságunk részére növényt termeljenek Romániában. Társaságunk a termesztéshez szükséges jelentős értékű vetőmagot (melynek beszerzésével kapcsolatban társaságunkat áfalevonási jog illette meg) térítésmentesen biztosítja a termelők részére azzal, hogy aki nem használja fel az átadott vetőmagot a leszerződött terület beültetésére, annak a fel nem használt vetőmag kiszámlázásra kerül a termelői csoporton keresztül közösségi értékesítés keretében. A termelők által megtermelt és megszárított növénylevelet felvásároljuk. Véleményem szerint: A fenti ügylet keretében a leszerződött terület beültetésére felhasznált vetőmag tekintetében egyfajta bérmunka valósul meg. Társaságunk a térítésmentesen átadott vetőmag értékét anyagköltségként számolja el, ami részét képezi a felvásárolt növényből előállított késztermék önköltségének. A térítésmentes vetőmagátadás vállalkozási célból és tulajdonjog-fenntartással valósul meg, így ez nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek. Következésképpen, az átadott és felhasznált vetőmag értéke után társaságunknál nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, és nem kell társaságiadó-alapot sem módosítani.
26. cikk / 42 Könyvek elektronikus formában
Kérdés: Kiadónk elkezdte az online termékek fejlesztését. Egyes, eddig papíralapú könyveinket interaktív elemekkel, feladatokkal, megjegyzési lehetőségekkel kiegészítve, elektronikus formában teszi elérhetővé a világhálón (ibook), hozzáférési díj ellenében. A fejlesztés évében viszonylag magas költségek merülnek fel, de alacsony bevételek, a következő években éppen fordítva. Az idő elteltével újabb és újabb kiadványok kerülnek majd fejlesztésre. Kérdéseink: az online termék termék vagy szolgáltatás; hogyan kell könyvelni a fejlesztési költségeket: az adott év eredménye terhére, vagy készletre venni, vagy immateriális jószágként kimutatni; a hozzáférési díjat el lehet-e határolni; hány százalékos áfa terheli?
27. cikk / 42 Tűzkár-helyreállítás költségei
Kérdés: Az üzemi ingatlan tűzkárt szenvedett, 35%-os kár érte. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz, vagy előfordulhat felújítási rész is, mivel a helyreállítás költsége meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 35%-át? A biztosító egy mai helyreállítást térít, és nem a több évvel ezelőtti nyilvántartási értéket. Időbeli elhatárolás szóba jöhet-e a felújításra eső értékcsökkenéssel szemben, a biztosító kártérítésének elhatárolásával? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást (értékelési tartalék van az ingatlanra)?
28. cikk / 42 Építési betonelemek gyártása és helyszíni szerelése (áfa)
Kérdés: Társaságunk egyik tevékenysége építési betonelemek gyártása. Szerződéseink többsége a gyártási tevékenységen túlmenően tartalmazza az elemek szállítását és a helyszíni összeszerelést is. Ennek megfelelően építési-szerelési szerződést kötünk. A szerződés szerinti egyösszegű vállalási ár jelentős részét, kb. 80 százalékát a legyártott betonelemek, a fennmaradó 20 százalékot a szállítás, szerelés tesz ki, szerződéseinkben a betonelemek ára, a szállítás és a szerelés díja nincs egyedileg meghatározva. Az általunk nyújtott szolgáltatás építési hatósági engedélyhez kötött. Véleményünk szerint ez a tevékenység a fordított adózás alá tartozik. Kérdéseink: A fent részletezett munkára kötött szerződés termékértékesítésnek minősülhet-e, tekintettel a 2008. 01. 08-án megjelent APEH-tájékoztatóban foglaltakra? Van-e eltérés az adózás, a számlázás tekintetében, ha a betonelemek értékét, a szállítás díját, a szerelés díját külön-külön határozzuk meg? Építésihatóságiengedély-köteles tevékenységekhez kötött vállalkozási szerződéseknél mi lehet a határ az egyenes és a fordított adózás között?
29. cikk / 42 Közműfejlesztési hozzájárulás elszámolása
Kérdés: Lakásépítéssel foglalkozó kft. közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett az épülő lakások után. Hogyan könyveljük az átutalt összeget? Hogyan kell azt a társasági adónál számításba venni?
30. cikk / 42 Környezetvédelmi termékdíj elszámolása
Kérdés: A 2145. kérdés szerint a Közösségen belüli beszerzés esetén a környezetvédelmi termékdíj összegével meg kell emelni a szállítói számla értékét, és az áfabevallást is emelt összeggel kell elkészíteni. Az Szt. 81. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint viszont a környezetvédelmi termékdíjat ráfordításként kell elszámolni. Melyik igaz?
