Tokenek cseréje esetén kapott tokenek elszámolása, áfája

Kérdés: A társaságunk közvetítő szerepet játszik abban, hogy a vevő (felhasználó) tokeneket tudjon rajtunk keresztül cserélni a decentralizált tőzsdén. A tranzakció úgy zajlik le, hogy a felületünkön keresztül egy okosszerződéssel végzett interakció során lebonyolításra került a tokenek cseréje. Az okosszerződés automatikusan jutalékot küld nekünk, szintén tokenben. Az okosszerződésben látható, hogy kik vettek részt a tranzakcióban, de csak elektronikus azonosítók (pl. IP-cím) alapján, de konkrét vevőnevet, -címet nem tudunk hozzákapcsolni, hiszen semelyik decentralizált tőzsdén nem állnak rendelkezésre ilyen adatok. A jutalékként kapott tokeneket a későbbiekben át tudjuk váltani kriptovalutára, majd/vagy fiat pénzre. A kérdésem az, hogy hogyan kell ezeket a tranzakciókat a könyveinkben szerepeltetni, illetve a kapott jutalékhoz kapcsolódik-e számlakiállítási kötelezettség? Véleményem szerint csak akkor szerepeltethetem a könyvelésben, amikor megtörténik a jutalékként kapott token átváltása kriptovalutára (egyéb követelésként, az átváltás napján érvénybe lévő kriptoárfolyamon), illetve fiat pénzre. A kérdés az, hogy ez egyéb bevétel, vagy a jutalék (mint szolgáltatás ellenértéke) értékesítés árbevétele? A számlázással kapcsolatban azt gondolom, hogy mivel kizárólag tokenben van meghatározva az ellenérték, és nem azonosítható természetes adatok alapján a vevő, számla kiállítására nem kerül sor. Az ügylet áfamentes?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolás tekintetében nem minősül barterügyletnek, a követelés-tartozás beszámítási (kompenzálási) szabályait kell alkalmazni. Áfa: Tekintettel arra, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) nem tartalmaz speciális szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Földgázszámla és korrekciója áfájának árfolyama

Kérdés:

A földgázszolgáltató zrt. előre számláz földgázdíjat. (Nem használja az előleg kifejezést, és nem a pénzösszeg jóváírása után készíti el a számlát, hanem tervezett fogyasztásról számláz földgázdíjat.) Példán keresztül: 09. 15. számla keltezéssel 10. 01.–10. 31. elszámolási időszakra 10 000 EUR + 27% áfa. A számlán a 09. 15-i MNB-árfolyammal feltüntette az áfa forintösszegét, ami 1 095 255 Ft. Ezt a számlát 11. 15-én teljes egészében pontosan az eredeti összegekkel lesztornírozta úgy, hogy az áfa forintösszegének is az eredeti 1 095 255 Ft-ot írta a sztornószámlára. Ezt a vevő 11. 18-án kapta kézhez. 11. 30-án kiállítottak gáz-elszámolószámla megnevezéssel egy új számlát a 10. 01.–10. 31. időszak tényleges fogyasztásáról, melynek példa szerinti összege: 4000 EUR + 27% áfa. Erre a számlára a számla keltének napján érvényes MNB-árfolyam szerinti forintösszeget szerepeltette, 440 683 Ft-ot. (A tervezett fogyasztás árfolyama 405,65 Ft/EUR, a tényleges fogyasztás árfolyama 408,04 Ft/EUR a szolgáltató által kiállított számlán.) A fent leírt számlázási gyakorlat helyesnek tekinthető-e, illetve a számla befogadója melyik havi áfabevallásaiba mely összegeket állíthatja be levonható adóként? Továbbá az áfa szerinti megítélésen kívül kérjük iránymutatásukat a számlák helyes számviteli elszámolásáról is.

Részlet a válaszából: […] ...számlát külföldi fizetőeszközben állítják ki, akkor azon túl, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 80. § (2) bekezdése szerint az adózónak döntenie kell arról, hogy melyik bank árfolyamát alkalmazza, az Áfa-tv. 172....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Adómentes termékértékesítés előlege, végszámlája – mikrogazdálkodó

Kérdés: Egy magyar kft., amely mikrogazdálkodói beszámolót készít, és bejelentette az MNB használatát az Áfa-tv. szerint, terméket értékesít egy EU-s tagállambeli adóalanynak. 1000 euró előleget kér a teljesítés előtt, amelyet a vevő átutalt. Ismereteink szerint a közösségi termékértékesítés során átvett vagy fizetett előleg nem keletkeztet adózási pontot, így sem az áfabevallásban, sem az összesítő nyilatkozatban nem szerepeltetendő. A kft. az előleg összegét a jóváírás napján érvényes MNB-euróárfolyamon tartja nyilván (350 forintos árfolyam), értelmezésünk alapján az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, mivel nincs fizetendő áfa. A végszámla elkészítése során 3000 euró kerül kiszámlázásra, melyből 1000 euró előleg beszámításra kerül, így 2000 euró lesz a számla végösszege (360 forintos árfolyam). Az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján a forintosítást a Ptk. szerinti teljesítési dátum időpontjának megfelelő MNB-árfolyamon könyveljük. Az áfabevallás 02. sorában a teljes 3000 eurós adóalapot a teljesítés szerinti, 360 forintos árfolyamnak megfelelő forintösszegben mutatjuk ki. A 453-as előleg főkönyvi számon árfolyam-különbözetet számolunk el. Helyes-e az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] ...kell említeni, hogy ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, és a forintra történő átszámításhoz az adózó úgy dönt, hogy az Áfa-tv. 80. § (2) bekezdés b) pontja szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalosan közzétett árfolyamát választja, és erről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Szolgáltatás díjának utólagos rendezése

Kérdés: Egy gazdasági társaság ügyfelei olyan szolgáltatást nyújtanak, amelynek a díjazása bizonyos teljesített forgalomhoz kötött. A szolgáltatás díjának az alapját képező forgalmi adatok a tárgyévet követően állnak rendelkezésre. Év közben 4 alkalommal történik előrefizetés számla alapján, amelyet ún. előre fizetett díjként, előlegként számolnak el. A tárgyévet követően a végleges adatok birtokában megtörténik a tényleges szolgáltatási díj és az előre fizetett díjak elszámolása. Az elszámolószámla kiállítása mindig a tárgyévet követően történik, és a fizetési határidő is a tárgyévet követi. Ha több az előre fizetett díj, mint a ténylegesen járó díj, akkor negatív előjelű a számla; ha kevesebb az előre fizetett díj, mint a ténylegesen járó díj, akkor normál, pozitív előjelű a számla. A felek az Áfa-tv. 58. §-ának szabályai szerint számolnak el egymással. Milyen időponttal kell az évet követően kiállított elszámolószámla tételeit elszámolni? Mikor, milyen időpontban kell könyvelni a számlában előre fizetett díjakat? A számla pénzügyi rendezésével egy időben vagy az elszámolószámla számviteli teljesítési időpontjában, ami a tárgyév utolsó napja? A ténylegesen teljesített szolgáltatási díjat, amely a díjfizetés előtti évre jár, a tárgyév utolsó napján számolják el. Elhatárolásként kell-e elszámolni és könyvelni az utólagosan kiállított számlákban szereplő díjakat, vagy le kell könyvelni a számlákat a tárgyévre?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelés bizonylata. Az elszámolószámlának elsődlegesen tartalmaznia kell a ténylegesen teljesített szolgáltatás éves díját és annak áfáját, majd negatív előjellel az éves szinten előlegként fizetett összeget és annak áfáját, végül a kettő különbözetét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Ténylegesen elvégzett és számlázott teljesítmény eltérése

Kérdés: Egyes építőipari szolgáltatások tekintetében a vonatkozó kivitelezési szerződésben rész- (szakasz-) elszámolásban állapodtak meg a megrendelővel, rész- (szakasz-) számla egyidejű benyújtása mellett. Az így kialakításra kerülő rész- (szakasz-) számlák szerinti összegek azonban nem a ténylegesen elvégzett teljesítményhez igazodnak, hanem a különmegállapodás tárgyát képező fizetési feltételekhez (a fizetés ütemezéséhez). Ennek viszont egyenes következménye, hogy a ténylegesen elvégzett és a rész- (szakasz-) számlákban érvényesített összegek (árbevételek) nincsenek összhangban, az összhangot a számviteli elszámolás során, az összemérés elvére hivatkozással, az árbevételként elszámolt összeg passzív időbeli elhatárolásával igyekeznek megteremteni. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített termékek, teljesített szolgáltatások – áfát nem tartalmazó – ellenértét. Az értékesítés árbevétele elszámolásának bizonylata a vevőnek a szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Tőkekivonáskor a kötelezettség teljesítése eszközök átadásával

Kérdés: A Gt. 160. §-a szerinti tőkekivonáskor a tagok részben pénzben, részben eszközök formájában kapnák meg az őket megillető összeget. Hogyan állapítandó meg az átadandó eszközök értéke? Milyen bizonylatokat kell kiállítani? Mikor keletkezik áfafizetési kötelezettség? Ha a tag áfaalany, milyen időponttal élhet az áfalevonás jogával?
Részlet a válaszából: […] ...nettó árbevételeként kell elszámolni a kötelezettségekteljesítésére átadott vásárolt és saját termelésű készletek – áfát nemtartalmazó – számlázott értékét. Hasonló módon kell eljárni abban az esetbenis, ha a kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon

Kérdés: Meglévő raktárépületből ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon. Az elvégzett munka 60 százaléka a tulajdonos felé – megállapodás alapján – kiszámlázásra került. Ez az összeg a havonta számlázott és fizetendő bérleti díjba beszámításra kerül. Hogyan kell elszámolni az üzem kialakításának költségeit? Hogyan kell elszámolni a meg nem térült 40, illetve a kiszámlázott 60 százalék értékű munkákat?
Részlet a válaszából: […] ...azösszemérés, a bruttó elszámolás számviteli alapelvek követelményeivel, abizonylatokkal szembeni követelményekkel), de ellentétes az Áfa-tv.számlázásra, az áfa alapjára vonatkozó előírásokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...az analitikus nyilvántartásban. Mivel a kapott előleg teljes összegét kell a kötelezettségek között kimutatni, az előlegből fizetendő áfát az egyéb követelésekkel szemben kell előírni (T 368 – K 467).Az Áfa-tv. szerint a vállalkozási tevékenység adóköteles, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Előleg és áfája az új Szt.-ben

Kérdés: Az immateriális javakra, a beruházásokra, a készletekre adott előleget áfa nélkül, a vevőtől kapott előleget a befolyt összegben, az áfával növelt értéken kell kimutatni az új Szt. szerint. Miért kell eltérően kimutatni az adott, illetve a kapott előleget?
Részlet a válaszából: […] ...adót is magában foglaló) összegben kimutatni [új Szt. 68. §-ának (3) bekezdése.]Itt kell megjegyezni, az előleg bizonylata – az áfatörvény 43. §-ának (3) bekezdése szerint – a számlát helyettesítő okmány, amelynek tartalmaznia kell a fizetendő, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.