10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Bérmunkában gyártott termékkel kapcsolatos reklamáció
Kérdés: Cégünk fémmegmunkálással, gépek alkatrészeinek gyártásával foglalkozik. Társaságunk bérmunkát is végez, vagyis egy másik belföldi székhelyű cég (a továbbiakban: "B" kft.) egy adott termék legyártására vagy egy alkatrész megmunkálására megbízza. Ezeket a termékeket "B" kft. továbbértékesíti Közösségen belül "C" GmbH-nak. Ezekkel az alkatrészekkel és szolgáltatással kapcsolatban a mi cégünknek nincs közvetlen kapcsolata "C" GmbH-val (előfordul viszont, hogy közvetlenül gyártunk más termékeket a "C" GmbH-nak). Az előbb említett bérmunkát a "B" kft.-nek számlázzuk, a készterméket pedig a "B" kft. számlázza a "C" GmbH-nak. Az alábbi eset fordult elő:
"C" GmbH minőségi reklamációt nyújtott be "B" kft. felé, amiről bizonylatot küldött, ezen szerepel reklamációs költség (100 euró) és javítási utómunka (50 euró), mivel nem küldte vissza a terméket Magyarországra, hanem külföldön elvégeztette a helyrehozatalt. A "B" kft. úgy járt el, hogy a számláját helyesbítette a "C" GmbH-val szemben 150 euró minőségi kifogásra hivatkozva. A minőségi kifogás valószínűleg a mi hibánkból adódik, amelyet elismertünk. Cégünk hogyan jár el helyesen? Módosíthatjuk a "B" kft.-nek kiállított számlánkat az adott megmunkálással kapcsolatban, és ha igen, milyen jogcímen? Az Áfa-tv. 77-79. §-a az adó alapjának utólagos csökkentésére vonatkozó részben írja le a számlák helyesbítésének lehetőségeit, élhetünk-e a teljesítést követő árengedménnyel ebben az esetben? A "B" kft. továbbszámlázhatja-e cégünk felé áfával növelten a "C" GmbH által megállapított reklamáció miatti tételeket, amelyet elszámolhatunk ráfordításként/költségként áfalevonási jog mellett? Beszélhetünk-e egyáltalán áfát érintő gazdasági eseményről, vagy a Ptk. szerint kell eljárni a "B" kft.-nek kötbér vagy kártérítés formájában?
"C" GmbH minőségi reklamációt nyújtott be "B" kft. felé, amiről bizonylatot küldött, ezen szerepel reklamációs költség (100 euró) és javítási utómunka (50 euró), mivel nem küldte vissza a terméket Magyarországra, hanem külföldön elvégeztette a helyrehozatalt. A "B" kft. úgy járt el, hogy a számláját helyesbítette a "C" GmbH-val szemben 150 euró minőségi kifogásra hivatkozva. A minőségi kifogás valószínűleg a mi hibánkból adódik, amelyet elismertünk. Cégünk hogyan jár el helyesen? Módosíthatjuk a "B" kft.-nek kiállított számlánkat az adott megmunkálással kapcsolatban, és ha igen, milyen jogcímen? Az Áfa-tv. 77-79. §-a az adó alapjának utólagos csökkentésére vonatkozó részben írja le a számlák helyesbítésének lehetőségeit, élhetünk-e a teljesítést követő árengedménnyel ebben az esetben? A "B" kft. továbbszámlázhatja-e cégünk felé áfával növelten a "C" GmbH által megállapított reklamáció miatti tételeket, amelyet elszámolhatunk ráfordításként/költségként áfalevonási jog mellett? Beszélhetünk-e egyáltalán áfát érintő gazdasági eseményről, vagy a Ptk. szerint kell eljárni a "B" kft.-nek kötbér vagy kártérítés formájában?
2. cikk / 10 Eszközök tartós bérbeadásához kapcsolódó árengedmény
Kérdés: A társaság eszközök tartós bérbeadása kapcsán a partnereivel történő megállapodás szerint azonos összegű havi bérleti, szolgáltatási díjakat számláz, majd az akár 36-60 hónapos határozott idő végeztével, az eszköz értékesítését követően számol el a partnerrel. A bérleti szerződésben előre rögzített feltételek szerinti elszámolás során annak megfelelően, hogy a bérleti időszak végén a bérelt eszköz piaci ára, az értékesítés során befolyt vételár mennyi, a partnerrel történő elszámolás során – tekintettel arra, hogy a bérelt eszköz használata során a bérlő "magatartása" az eszköz eladási árára nagymértékben hat – a bérbeadó utólagosan árengedményt nyújt(hat) a korábbi bérlő számára. Jól gondoljuk, hogy a fentiek alapján nyújtott engedmény megfelel azon utólagosan adott árengedménynek, amelynek elszámolása során a bérbeadó az Áfa-tv. 77. §-ának (3) bekezdésében foglalt döntése alapján nem számlázott utólagosan adott árengedménynek tekintve, számviteli bizonylattal számol el korábbi bérlő partnerével? Melyet társaságunk egyéb ráfordításként, míg partnerünk egyéb bevételként könyvel?
3. cikk / 10 Hírlap számlázása
Kérdés: Hírlap-nagykereskedelemmel foglalkozunk, ami bizományosi értékesítést jelent. Az aktuálisan kiadott számla tartalmazza az előző heti kiszállított áruk értékét és az azt megelőző heti visszavett áruk értékét is, a számlán ezek különbözete szerepel összevontan. A számla tartalmát a mellékletét képező elszámolásból lehet tételesen ellenőrizni. Az időszakonkénti elszámoláskor gyakran előfordul, hogy az elszámolás kapcsán az adó alapjának utólagos csökkenése következik be. Szerintünk, esetünkben nem klasszikus értelmű számlahelyesbítés történik, hanem az elszámolás időbeli eltolódása miatt akár több számlát érintően következik be az adóalap utólagos csökkentése a számláinkhoz. Elfogadható-e a fenti okfejtésből kialakult gyakorlatunk, miszerint folyamatosan a számlázóprogram által soron következő sorszámmal állítunk ki számlát a fenti formában, és nem számlát helyettesítő okiratot? Elfogadható-e ez abban az esetben is, ha negatív a számla végösszege?
4. cikk / 10 Késett árbevételszámla
Kérdés: Mi a teendő a már beszámolóval lezárt üzleti évet érintő késett árbevételszámla esetén? A nem jelentős összegű hiba nem befolyásolja a közzétett beszámoló adatait annyira, hogy emiatt módosítani kellene azt. Ilyenkor a tárgyév adatai között is szerepeltethetők. A késve érkezett árbevételszámla ugyanakkor eleve áfa-önellenőrzést von maga után. Ha az áfa miatt módosítom az érintett hónapot, akkor módosítottam a beszámolóval lezárt év adatait is!
5. cikk / 10 Számlával egy tekintet alá eső okirat könyvelése
Kérdés: Számlával egy tekintet alá eső okiratot cégünk 3 esetben készít: – ha meghiúsult a vásárlás (sztornó), – ha téves áru vagy ár számlázása történt, – ha a vevő nem a számára megfelelő árut vett, vagy problémája van az áruval, és azt mi visszavásároljuk. A számlával egy tekintet alá eső okiraton ugyan nem kell feltüntetni a teljesítés időpontját, de a számlázóprogramunk feltünteti, helyesbítéskor az eredeti vásárlás teljesítési időpontját hozza fel. Problémám a könyvelésnél akkor van, ha az eredeti teljesítési időpont az előző hónapban van. Például, ha a 2008. 07. 10. napi teljesítésű számlát 2008. 08. 15-én módosítom. Az árbevétel módosítását 2008. 07. 10. napjával könyvelem. A vevő a helyesbítő számlát 2008. 08. 19-én veszi kézhez, ezen dátummal könyvelem az áfát (negatív előjelű számlahelyesbítés esetén). Ha pozitív előjelű a számlahelyesbítés, akkor azt az eredeti teljesítés időpontjára könyvelem, az áfát önellenőrzéssel helyesbítem. Helyesen gondolom? Visszavásárlás esetén is így kell eljárnom?
6. cikk / 10 Visszatartás a számlában – jóteljesítési garancia
Kérdés: A társaság ipari tornyok telepítésével foglalkozik. A telepítés befejezését, átadását követően számláz, a számlában jóteljesítési garanciát ad 2 évre 5 százalékos mértékkel. A számlát a megrendelő a garanciával csökkentett összegben megtérítette. Lejárt a garanciális idő, és nem fizeti meg a jóteljesítési garancia miatti különbözetet. A garancia lejárata előtt írásbeli észrevételt tett arra vonatkozóan, hogy nincs megelégedve a szolgáltatással, más szolgáltatóval javíttatta ki a használat közben észlelt hibákat. A visszatartott összeg miatti vevőtartozást hogyan kell minősíteni? Lejárt, határidőn túli? Peres eljárást nem vállal a szolgáltató. Ha a cég a leírást választja, az a társaságiadó-alapot növeli?
7. cikk / 10 Elszámoltatás elszámolásra kiadott összeggel
Kérdés: Társaságunk telephelyén 2001-2002-ben jelentős értékű felújítás volt, amelyet aktiváltunk. A felújítás 2 éve alatt az ügyvezetőnél közel 7 millió forint elszámolásra felvett előleg halmozódott fel (ami a könyvelésben követelésként szerepelt), amellyel végül az ügyvezető akként számolt el, hogy 2003 márciusában felújításról szóló, az elszámolási előleggel közel megegyező összegű készpénzes számlákat fogadott be. A társaság egyik tulajdonosa sikkasztás gyanúja miatt feljelentést tett. A számlákat a nyomozás során a rendőrség lefoglalta, annak könyvelése, áfatartamának levonásba helyezése akkor nem történt meg. A bírósági eljárás 2007 áprilisában lezárult. A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy az ügyvezető a rábízott pénzeszközöket jogtalanul eltulajdonította vagy sajátjaként rendelkezett volna vele. Ezért az ügyvezetőt jogerősen felmentette. A gazdasági esemény teljesítettnek minősül-e? 2007-ben megtörténhet-e a számlák befogadása, áfatartamának levonása? Milyen időponttal történjen az aktiválás? A bírósági iratokban lévő eredeti számlákról kért hiteles másolat megfelelő-e?
8. cikk / 10 Helyesbítő vagy sztornószámla
Kérdés: A gépi számlázóprogramnak kell tudnia kiállítani helyesbítő számlát és sztornószámlát is? Véleményem szerint a hiba mennyisége dönti el, hogy helyesbítenem kell a számlát, mert az adótételekben hiba van, vagy sztorníroznom kell, mert pl. a címet elrontottam. Mind a helyesbítésnél, mind a sztornónál az eredeti teljesítés időpontjára kell tudnia a programnak a bizonylatot kiállítani?
9. cikk / 10 Számlahelyesbítés könyvelése
Kérdés: Mérleggel lezárt év után kerül sor egy számla helyesbítésére. Hogyan kell helyesen könyvelni?
10. cikk / 10 Helyesbítő vagy sztornószámla?
Kérdés: Mikor kell sztornószámlát, és mikor helyesbítő számlát kiállítani? Mit kell tartalmazniuk?