3 talált cikk a közzététel , számla , értékesítés , külföld , áfa kifejezésre

Kérdés: Az adóhatóság másodfokú határozatában milliárdos nagyságrendű áfahiányt állapított meg. Az adózó bizományosi konstrukcióban vásárolt különféle árukat, amelyeket adómentes közösségi értékesítésként adott el. Az adóhatóság a beszerzési számlákat nem fogadta el adólevonási jogot keletkeztető dokumentumként, az ügylet egészét fiktívnek minősítette. A felszámolás alatt álló adózó bírósági felülvizsgálatot kér. Jelen kérdésünk a következményekre vonatkozik: a jogerős határozat birtokában hogyan kell kezelni a határozat megállapításait? A bejövő, a kimenő számlákat sztornírozni kell? Ha igen, akkor fontos, hogy az érintett partner megkapja a sztornószámlát? A könyvelés során változik az adózás előtti eredmény és így az adófizetési kötelezettség is? Ha lényeges a saját tőkére gyakorolt hatása, akkor a beszámolót ismételten közzé kell tenni? Mi lesz majd a számviteli teendő, ha a bíróság – részben vagy egészében – helyt ad az adózó keresetének? Az adóhatóság az áfavizsgálatok után átfogó vizsgálatot is indított. Kötelező-e figyelembe vennie az átfogó vizsgálat során az áfavizsgálatok fent említett jogerős megállapításainak a következményeit?

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?

Kérdés: Fel kell-e tüntetni – belföldiek egymás közötti kapcsolatában – a számlán a számla kiállítójának az általa alkalmazott MNB-árfolyamot, vagy elvárható a vevőtől, hogy a dátum alapján képes legyen az MNB-árfolyam megkeresésére? A vevőnk azt kéri, hogy a szállítólevélen is tüntessük fel az alkalmazott árfolyamot. Ez azonban sok esetben lehetetlen, hiszen a szállítólevél kiállításakor még nem ismert az aznapi árfolyam. Nem lesz abból probléma, ha az előző napi – már ismert – árfolyamot alkalmazzuk a szállítólevélben és a számlán is?