34 cikk rendezése:
1. cikk / 34 Időszakos elszámolású számlák könyvelése
Kérdés: Az időszakos elszámolású számlák időbeli elhatárolása vagy a szállító/vevő témakör tekintetében nagyon megoszlanak a vélemények a kollégák között. Szeretném az alábbi esetekben állásfoglalásukat és a könyvelési lépések levezetését kérni (pontonként, melyik számla melyik évben könyvelendő, mikor kell elhatárolást képezni, vagy mikor lesz vevő/szállító az adott számla év végén, egyszerűsített éves beszámoló készítésekor):
1. 2024. 01. havi költség, számla kelte 2023. 12. 10., áfateljesítés 2023. 12. 10. Fizetési határidő 2023. 12. 24.
2. 2023. 12. havi költség, számla kelte 2024. 01. 10., áfateljesítés 2024. 01. 24. Fizetési határidő 2024. 01. 24.
3. 2023. 12. havi bevétel, számla kelte 2024. 01. 10., áfateljesítés 2024. 01. 24. Fizetési határidő 2024. 01. 24.
4. 2024. 01. havi bevétel, számla kelte 2023. 12. 20., áfateljesítés 2023. 12. 31. Fizetési határidő 2023. 12. 31.
Könyvelőprogramunk tudja külön kezelni a számviteli és az áfafizetési időszakot. Ha az első példánál maradva könyvelem 2023-ban a számlát, mivel rajta minden dátum 2023-as, de számviteli teljesítésnek megadom a 2024. 01. 31-et (mivel az az időszak utolsó napja), akkor költségben és nyitott szállítóban csak 2024-ben hozza, az áfabevallásban pedig 2023. 12. hónapban állítja be. Így az év végi egyenlegközlőben ez nem fog szerepelni.
1. 2024. 01. havi költség, számla kelte 2023. 12. 10., áfateljesítés 2023. 12. 10. Fizetési határidő 2023. 12. 24.
2. 2023. 12. havi költség, számla kelte 2024. 01. 10., áfateljesítés 2024. 01. 24. Fizetési határidő 2024. 01. 24.
3. 2023. 12. havi bevétel, számla kelte 2024. 01. 10., áfateljesítés 2024. 01. 24. Fizetési határidő 2024. 01. 24.
4. 2024. 01. havi bevétel, számla kelte 2023. 12. 20., áfateljesítés 2023. 12. 31. Fizetési határidő 2023. 12. 31.
Könyvelőprogramunk tudja külön kezelni a számviteli és az áfafizetési időszakot. Ha az első példánál maradva könyvelem 2023-ban a számlát, mivel rajta minden dátum 2023-as, de számviteli teljesítésnek megadom a 2024. 01. 31-et (mivel az az időszak utolsó napja), akkor költségben és nyitott szállítóban csak 2024-ben hozza, az áfabevallásban pedig 2023. 12. hónapban állítja be. Így az év végi egyenlegközlőben ez nem fog szerepelni.
2. cikk / 34 Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése
Kérdés: 2019 szeptemberében jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg társaságunkat. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2018. évre könyveltem, mivel az korábbi évet érint. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2019-re könyvelném.
3. cikk / 34 Előlegből beszerzett eszközök támogatás előtti amortizációja
Kérdés: A fejlesztési támogatás előlegéből beszerzett immateriális javakra, tárgyi eszközökre előbb kezdünk el értékcsökkenést elszámolni, mint ahogyan a 96. Egyéb bevételre el lehet vezetni az előleget. Eltelhet több év is az előlegfolyósítás és a támogatás elszámolásának elfogadása között. Lehet, hogy már nem is lesz értékcsökkenési leírás, amikorra jóváhagyják az elszámolást, vagy kevesebb már a nettó érték, mint a támogatás bevétele. Hogyan kell eljárni, ha az előlegről a bevételre elszámolt fejlesztési támogatás összege, amit halasztott bevételként kell átvezetni, több, mint a támogatási előlegből beszerzett – időközben értékcsökkentett – eszköz nettó értéke, illetve ha az eszközt már csak maradványértéken tartjuk nyilván?
4. cikk / 34 Forgalomtól függő engedmények
Kérdés: A társaság forgalomtól függően különböző engedményeket nyújt vevőinek. Ezek lehetnek fix, arányos, progresszív engedmények, amelyekkel utólag, az év végén számolnak el. Számlázni kell ezeket az engedményeket? Hogyan kell könyvelni?
5. cikk / 34 Forgalommal arányosan utólag, termékben adott engedmény
Kérdés: Ügyfelünk törzsvásárlóinak – bizonyos forgalom elérése esetén – egy-egy cikket szeretne adni. A számlán szerepeltetni kell a raktárból szállítólevéllel kiadott és térítésmentesen átadott termék értékét is? Vagy az ingyenesen adott termék beszámítható az engedmény összegébe? És mi van az áfával?
6. cikk / 34 Gazdasági társaság igazolt veszteségének kiegyenlítése
Kérdés: A gazdasági társaság és az önkormányzat közötti közszolgáltatói szerződés alapján az önkormányzatnak – mint az ellátásért felelősnek – a szolgáltatás fenntartása esetén kötelezettséget jelent a szolgáltatást végző társaság indokolt ráfordításai alapján igazolható veszteség kiegyenlítése. (Ezt uniós rendelet és a 2012. évi XVI. törvény is szabályozza.) A szerződés szerint a két fél minden évet követően elszámol az előző évi kompenzálandó veszteség mértékéről (összegszerűen meghatározzák, az önkormányzat közgyűlése is elfogadja). Ugyanakkor az önkormányzat forrás hiányában nem tudja pénzügyileg rendezni az elszámolt támogatást, hanem arra majd külön fizetési megállapodást köt, amikor rendelkezik a megfelelő fedezettel. Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének 2016. évi módosítása szerint kötelezően elő kell-e írni 2017-ben a társaságnál egyéb bevételként a mérlegkészítésig elszámolt összeget? 2017-ig a mérlegkészítésig pénzügyileg rendezett kompenzációt mint támogatást számolta el a társaság egyéb bevételként. A módosítás hatására a korábbi években elszámolt, de meg nem fizetett kompenzációt is el kell számolni 2017-ben egyéb bevételként?
7. cikk / 34 Biztosító közvetlen, illetve közvetett térítésének elszámolása
Kérdés: Gyakorlati tapasztalat, hogy a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítás keretében – a biztosítási szerződésben foglaltaknak megfelelően – vagy megjavítja (megjavíttatja), esetleg kicseréli a kárt szenvedett gépjárművet, vagy fizet közvetlenül a biztosítottnak, vagy közvetlenül a javítást végző szerviznek. Hogyan kell ezen esetekben a biztosító térítését elszámolni?
8. cikk / 34 Időbeli elhatárolás vagy követelés-kötelezettség
Kérdés: Oktatási intézmény a gyermekek étkeztetésére szerződésben áll külsős szolgáltatóval, ahonnan vásárolja a menzára az ételadagokat. Partnerünkkel megállapodás van arról, hogy az ügylet az Áfa-tv. 58. §-a (1a) bekezdésének b) pontja szerint számlázandó havonta, az intézmény is ily módon számláz. Mindkét esetben azon túl, hogy a számla kelte, a teljesítés ideje az elszámolás időszakát követi, az elszámolási időszakot is feltüntettük a számlán. A 2016. december havi étkezésről szóló vevői és szállítói számlát 2017 januárjában állítják ki részünkre, és állítjuk ki mi is. Zárt integrált rendszerünk e számlákat technikailag nem is engedte a 2016-os könyvbe rögzíteni, csak 2017-re, mivel a számlák teljesítési ideje a 2017. évre esett. A vevői és a szállítói számlák nettó összegeit elhatároltuk vegyes könyveléssel 2016-ra, az áfa 2017. januári időszakban marad. Helyes ez így?
9. cikk / 34 Devizás tételek időbeli elhatárolása
Kérdés: Időbeli elhatároláshoz kapcsolódó fordulónapi átértékelési kérdéssel fordulok Önökhöz.
1. 2016. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni az aktív időbeli elhatárolást? A feloldás milyen árfolyamon történhet? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Feloldás árfolyama?
2. 2017. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Ebben az esetben milyen árfolyamon kerül a költség a 2016. évre könyvelésre, és 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kell a bevételt 2016-ban elszámolni, 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
3. Nem számla alapján történő elhatárolás. Például 2017-ben a bankszámlán euróban jóváírt bankkamat esetén, ahol a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kerül a bevétel a 2016. évi könyvelésbe, és 2016. 12. 31-én át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
1. 2016. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni az aktív időbeli elhatárolást? A feloldás milyen árfolyamon történhet? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Feloldás árfolyama?
2. 2017. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Ebben az esetben milyen árfolyamon kerül a költség a 2016. évre könyvelésre, és 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kell a bevételt 2016-ban elszámolni, 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
3. Nem számla alapján történő elhatárolás. Például 2017-ben a bankszámlán euróban jóváírt bankkamat esetén, ahol a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kerül a bevétel a 2016. évi könyvelésbe, és 2016. 12. 31-én át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
10. cikk / 34 Mérlegfordulónapot követő számlák
Kérdés: A Számviteli Levelek 253. számában az 5188. kérdésre adott válasz a mérlegfordulónapot követően kibocsátott vagy beérkezett számlák helyes számviteli nyilvántartásba vételét részletezi. Kérem, szíveskedjenek egyértelművé tenni, hogy mi az az időpont, amíg a fordulónap után beérkezett vagy kibocsátott (előző évi teljesítést tartalmazó) számlákat árbevételként a vevőnél, költségként a szállítónál nyilvántartásba kell venni, és nem elhatárolásként könyvelni.