Alkatrészek felújítása

Kérdés: Hogyan kell könyvelni (kontírozással) azt az esetet, amikor pl. az emelőkosárban lévő alkatrész, lemez stb. cseréje megtörténik, és a kicserélt alkatrészt a cég kicsit felújítja, javít rajta, készletre veszi, vagy eladja, esetleg egy másik gépbe felhasználja? A kinyert anyag vagy áru esetleg használt lesz az eladáskor, emiatt a használt ingóságokra vonatkozó áfát is néznünk kell?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó végzi, akkor a külső vállalkozónak a bérmunka (a megmunkálás) díját kell számláznia,– a számlázott megmunkálási díj áfa nélküli összegével a kicserélt, kiszerelt alkatrész bekerülési értékét kell növelni (T 227 – K 454);– ismételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Műtrágya-előállítás iparűzésiadó-alapjának meghatározása

Kérdés: Társaságunk egy vállalkozóval szerződést kötött műtrágyák bérmunkában történő előállítására. A beszerzett alapanyagokat változatlan formában adjuk át gyártásra, oly módon, hogy a tulajdonjog társaságunké marad. A vállalkozó az átadott alapanyagokat előre kidolgozott receptúrák alapján, szigorú technológiai előírások betartása mellett összekeveri oly módon, hogy az összekeverés után egy új termék jön létre, amelyet mennyiségi elszámolás után átad társaságunknak. Így az előállított új termékek tulajdonjoga is a társaságunké. Az új termékek előállításáért társaságunk bérmunkadíjat fizet. Mikor járunk el helyesen az iparűzési adó alapjának meghatározásakor? Ha a bérgyártásra változatlan formában átadott alapanyagok értékével és a bérmunkadíj összegével az áruk értékét megnöveljük, és az új terméket ezen a megnövelt értéken vesszük nyilvántartásba áruként, majd értékesítéskor számoljuk el elábéként? Ha a számlázott bérmunkadíjat anyagjellegű szolgáltatásként könyveljük, az átadott alapanyagok értékét anyagköltségként számoljuk el, majd az anyagköltség és a szolgáltatási díj összevonásával kapott önköltségen saját termelésű készletként készletre vesszük, és mint saját termelésű készletet értékesítjük?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg anyagköltségként számolják el, a vállalkozó által számlázott gyártási díjat (a kérdés szerinti bérmunkadíjat) pedig az áfa nélküli összegben az igénybe vett szolgáltatások költségei között mutatják ki, a vállalkozótól átvett műtrágyát pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Vetőmag ellenében új termék felvásárlása

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége növénytermeltetés és -feldolgozás. A termelőktől felvásárolt termelői szárított növénylevelet társaságunk a vevőink igénye szerint feldolgozza, és az előállított saját termelésű készterméket a vevők részére értékesíti. A szükséges alapanyag biztosítása érdekében társaságunk termesztési és felvásárlási szerződést kötött romániai termelőkkel és a tulajdonukban álló termelői csoport – Romániában bejegyzett és működő – vállalkozással, hogy társaságunk részére növényt termeljenek Romániában. Társaságunk a termesztéshez szükséges jelentős értékű vetőmagot (melynek beszerzésével kapcsolatban társaságunkat áfalevonási jog illette meg) térítésmentesen biztosítja a termelők részére azzal, hogy aki nem használja fel az átadott vetőmagot a leszerződött terület beültetésére, annak a fel nem használt vetőmag kiszámlázásra kerül a termelői csoporton keresztül közösségi értékesítés keretében. A termelők által megtermelt és megszárított növénylevelet felvásároljuk. Véleményem szerint: A fenti ügylet keretében a leszerződött terület beültetésére felhasznált vetőmag tekintetében egyfajta bérmunka valósul meg. Társaságunk a térítésmentesen átadott vetőmag értékét anyagköltségként számolja el, ami részét képezi a felvásárolt növényből előállított késztermék önköltségének. A térítésmentes vetőmagátadás vállalkozási célból és tulajdonjog-fenntartással valósul meg, így ez nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek. Következésképpen, az átadott és felhasznált vetőmag értéke után társaságunknál nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, és nem kell társaságiadó-alapot sem módosítani.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés elbírálásához kapcsolódóan először isaz Áfa-tv. és az Szt. termékértékesítésre vonatkozó szabályaira kell kitérni.Az Áfa-tv. 9. §-a (1) bekezdésének elő­írása, mely szerint termék értékesítése:birtokba vehető dolog átengedése, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Bérmunkához felhasznált anyag

Kérdés: Német anyacég magyar leányvállalata elektronikai termékeket állít össze bérmunkában. Az anyacég idehozza az alkatrészeket, és itt összerakják, majd a készterméket kiszállítják Németországba. Ahhoz azonban, hogy a késztermékeket ki lehessen szállítani, a leányvállalat Magyarországon is vásárol anyagot, amit szintén beépít, de egy az egyben kiszámláz az anyacégnek. Tehát a leányvállalat egyszer kiszámlázza a bérmunkadíjat, másrészt a megvásárolt pluszalapanyagot, amit a német anyacég külön megfizet. Kérdésem, mindkét eset szolgáltatásnak minősül? A számlán Közösségen belüli szolgáltatásnak kell szerepelnie?
Részlet a válaszából: […] ...mind a két számlában számlázott tételeka terméken végzett munka érdekében merültek fel, Közösségen belüli adóztatásáraaz Áfa-tv. 43. § (1) bekezdésének c) pontját indokolt alkalmazni, azazszolgáltatásnyújtás.[Itt jegyezzük meg, a kérdésben szereplő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Bérmunka harmadik országbeli megrendelő részére

Kérdés: Hongkongi székhelyű cég Magyarországon bérmunkában gyógyszert gyártat. A gyógyszert magyar társaság vásárolja meg úgy, hogy a kész gyógyszert a bérmunkát végzőtől közvetlenül a vevő társaság raktárába szállítják. A számlát a gyógyszer-értékesítésről a hongkongi székhelyű cég küldi, nincs vámhatározat, az áfabevallásban hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...bérmunkában történőgyógyszergyártás valójában nem bérmunka, hanem termék-előállítás, és így arra abelföldi termékértékesítés Áfa-tv.-beli szabályait kell(ene) alkalmazni. A válaszbana bérmunkára – mint szolgáltatásnyújtásra – vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Iparűzési adó: az adó alapja bérmunkánál

Kérdés: Könnyűipari tevékenységet folytató kft. az egyes munkafázisokat, vagy a teljes munkát bérmunkában végezteti el. Lehet-e a nettó árbevételt csökkenteni az igénybe vett bérmunka ellenértékével az iparűzésiadó-alap számítása során?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 2001. január 1-jétől hatályos 39. §-ának (1) bekezdése értelmében a nettó árbevételt – többek között – csökkenti a közvetített szolgáltatások értéke is. A közvetített szolgáltatások értékének fogalmát a Htv. 52. §-ának 40. pontja értelmezi, s az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.