Számlázás a teljesítéstől eltérően

Kérdés: Vállalatunk ipari berendezések tervezésével, kivitelezésével és beüzemelésével foglalkozik. Projektjeinek egy része több üzleti év alatt valósul meg. Vevői szerződéseink több számlázási mérföldkövet tartalmaznak. Árajánlathoz a projekt egészére készítünk előkalkulációt, ennek alapján határozzuk meg az eladási árat. A szerződésben szereplő számlázási lépcsőfokok a teljes árbevétel meghatározott százalékai, amelyek nem igazodnak a költségek felmerüléséhez. Probléma akkor van, ha a projekten év közben jóval kevesebb költség merült fel, mint amennyi az elő- és a közbenső kalkuláció alapján indokolt lenne. (Ellenkező esetben a többletköltséget befejezetlen állományként számolom el.) Számlázásütemezés: 1. részszámla a tervek benyújtásakor 10%, 2. részszámla a berendezés készre jelentésekor 60%, 3. részszámla a beüzemelés után 30%. (Ezt a kérdező példával szemlélteti!) Így torzul az eredmény. Céltartalékképzéssel próbálkoztunk, de azzal könyvvizsgálónk nem ért egyet. Passzív időbeli elhatárolást sem könyvelhetek. Hogyan lehetne az egyes számlázási ütemek nagymértékben eltérő tényleges nyereségtartalmát a teljes projekt átlagos nyereségtartalmára korrigálni úgy, hogy az Szt. előírásainak megfeleljünk?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti szerződések valójában a számlázás gyakoriságára vonatkoznak (bár a Ptk. ilyen típusú szerződést nem ismer!), holott az Áfa-tv., az Szt. követelményeinek megfelelő – a Ptk.-val is összhangban lévő – szerződések az elvégzett, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Társasházi felújítás elszámolása a társaságnál

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető társaság tulajdoni hányaddal rendelkezik egy társasházban. A társasház közgyűlése elfogadta, hogy a szükséges tetőfelújítás pénzügyi fedezete állami támogatás és kamatmentes kölcsön. A társaságnak a tulajdoni hányad szerint rá eső kamatmentes kölcsönt, célbefizetésként, három év alatt egyenlő részletben kell megfizetnie a társasház részére. A tetőfelújítás költségét – amennyiben az az Szt. szerint karbantartásnak minősül – mikor kell a költségek között érvényesíteni? A vissza nem térítendő támogatás jogosultja a társasház, a társaságnak ezen támogatást ki kell-e mutatnia a könyveiben? A társaságnak a közgyűlés által elfogadott terv szerinti, vagy a tényleges felújítási összeg rá eső hányadát lehet (kell) költségként elszámolnia? Tényleges költség elszámolása esetén mi a könyvelés bizonylata?
Részlet a válaszából: […] ...(egy évben) terheli az eredményt.Megjegyzés! Ha a társasház csak az alaptevékenysége körébe tartozó tevékenységet végez, akkor az áfát nem vonhatja le, az elfogadott elszámolás szerinti összeg az áfát is magában foglalja, a tulajdonosok felé az elszámolást nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Egyedi vagy összetett szolgáltatásnyújtás (áfa)

Kérdés: 2007. november 14-én kötött vállalkozási szerződésben – építésiengedély-köteles – biogáztermelő blokk elkészítésére vállalkoztunk. 2008. 02. hóban befogadott tervezői számlát továbbszámláztuk a normál adózás szerint. A megrendelő 05. hóban az Áfa-tv. 142. §-ra hivatkozva visszaküldte számlánkat, szerinte a szerződést egyben kell értelmezni, és az egész mű elkészítése fordított adózás alá esik. Kérjük állásfoglalásukat, hogy jelen esetben a tervezést az egész részeként, vagy önállóan kell-e értelmezni az Áfa szempontjából!
Részlet a válaszából: […] ...elvégzését követően a megrendelő felé ingatlan átadásavalósul meg [utóbbi esetben ugyanis a jogügylet – tartalmát tekintve – az újÁfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti termékértékesítésnek minősülne]. Az semegyértelmű továbbá, hogy a szóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Irodaház önkormányzati támogatásból

Kérdés: A kft. egy irodaházat fog építeni. A beruházás finanszírozása az önkormányzat által nyújtott támogatással történik. Hogyan kell ezt és a támogatás miatti áfát elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 38. §-a 2004. január 1-jével módosult. A módosítás eredményeként változott az előzetesen felszámított áfa megosztására vonatkozó előírás, elsősorban akkor, ha az adóalany (a kft.) adóalapot nem képező államháztartási támogatásban részesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.