4 talált cikk a szállás , külföld , ellenérték , áfa kifejezésre

Kérdés: Az utazásszervezők áfaelszámolása 2020. január 1-től megváltozott. Az árrésáfát utasonként, utanként külön-külön kell megállapítani, a negatív árréseket nem lehet összevonni, valamint az árrés elszámolását az út teljesítésekor kell megállapítani. Az előlegszámla mindig olyan áfatartalmú, mint amilyen az alapügylet. A gyakorlatban a következő kérdések merülnek fel:
1. Az utak foglalásakor (előleg számlázásakor) sokszor nem áll rendelkezésre a külföldi fél számlája, de az utazási iroda a szerződés alapján már átutalta a külföldi fél díját. Milyen bizonylatok fogadhatók el az előleg áfatartalmának megállapítása során? Lehetséges-e egy előkalkulált árrés alapján megállapítani az előleg áfatartalmát?
2. Szállás-, busz- vagy repülőgép-kontingens esetében a szerződött és kifizetett férőhelyek feltöltése nem mindig 100%-os. Ha nem teljes a kihasználás, akkor csökken az árrés összege. Milyen feltételekkel lehet figyelembe venni a várható kihasználás mértékét az előlegárrés meghatározása során? Hogyan történjen a tényleges kihasználtság után a helyesbítés?

Kérdés: Kft.-nk rendezvényszervezéssel foglalkozik. A rendezvényeken fellépő csoportoknak biztosított szállás, étkezés, helyi utaztatás során keletkezik-e a kft.-nek adófizetési kötelezettsége? A csoportok nevezési díjat fizetnek, de az nem fedezi a szállás, étkezés tényleges költségeit. A rendezvényekhez kapcsolódóan külföldi-belföldi magánszemélyek részére bizonyos ügy ellátásáért megbízási díjat fizetünk, szállást, étkezést biztosítunk, utazási költségtérítést fizetünk. A díjazás nélküli, illetve önkéntes megbízási szerződés alapján megbízottaknak étkezést, egyéni vállalkozóval kötött megbízási szerződés alapján részére szállást és étkezést biztosítunk. A vállalkozó csak a tiszteletdíját számlázza. A felsorolt esetekben keletkezik-e a kft.-nek adófizetési kötelezettsége?

Kérdés: Önkormányzatunk pályázati támogatásból külföldi testvértelepülés delegációját látja vendégül. Elszállásolásuk az önkormányzat turistaházában, étkeztetésük az önkormányzat konyháján történik. Hogyan kell kiállítani a szállásdíjról és az étkezési térítési díjról szóló számlát? Ki lesz ebben az esetben a vevő?

Kérdés: Társaságunk egy EU-tagállamban működő alapanyaggyártóval köt bizományosi szerződést, mely szerződés alapján cégünk a saját nevében értékesíti a külföldi gyártó által előállított anyagokat Magyarországon. A gyártó a megállapodás alapján behoz egy meghatározott készletet forgalmazási céllal. Ebből mi folyamatosan értékesítünk, s hó végén havi elszámolást küldünk az értékesített, illetve a nálunk még készleten lévő (havi leltár) áruféleségekről. A jelentés alapján a külföldi szállító számlát készít a tárgyhónapban eladott áruról, ami alapján mi eleget teszünk az áfafizetési (és -bevallási) kötelezettségünknek. Kell-e valamit jelentenünk, bevallanunk, amikor a bizományosi készletet behozzák az EU-tagállamból (Szlovákia), s letárolják nálunk értékesítési megbízással bizományosi konstrukcióban? Milyen bizonylatot kell kapnunk a szállítótól a számlán kívül, ami bizonyítja az általunk továbbértékesített áru külföldi eredetét, tekintettel arra, hogy az eladott árukról az elszámolás (külföldi szállító általi számlázás) havonta történik, fuvarokmány pedig csak a fogyás függvényében történő esetenkénti beszállításkor biztosított? Milyen jelentési, adózási kötelezettség keletkezik, ha a külföldi cég az anyagféleségekből mintamennyiséget hoz be ellenérték nélkül próbára, tekintettel arra, hogy Magyarországon ismeretlen márkanevű alapanyag bevezetéséről van szó?