Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...járulékok: T 4711 – K 463-1;– személyi jövedelemadó: T 4711 – K 462;– a természetbeni bérként átadott utalvány, bérlet (áfát is magában foglaló) beszerzési értéke: T 476 – K 368, 384;– a természetbeni bérként átadott utalvány, bérlet (áfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Éves bérlet – kilépett a munkavállaló

Kérdés: A munkavállaló részére 2011. január hónapban éves BKV-bérletet biztosított a munkáltató. A munkavállaló március végén kilépett. A cafeteria­szabályzat alapján, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben szűnik meg, a munkavállaló az éves cafeteriakeret időarányos részére jogosult. Amennyiben a munkavállaló az időarányos összeget meghaladóan vett igénybe cafeteriaelemet, az időarányos részen felüli összeget pénzben vissza kell térítenie. A visszatérítés milyen bizonylat alapján történjen, és hogyan kell elszámolni? Az éves BKV-bérlet után január hónapra bevallott és megfizetett személyi jövedelemadónak a visszatérítésre jutó arányos részét önellenőrzéssel visszaigényelheti-e a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló kérésére – a munkavállalófelé, a közvetített szolgáltatás szabályai szerint számlázza, akkor az ígyszámlázott – áfa nélküli – összeget árbevételként kell elszámolni, míg aszemélyi jellegű egyéb kifizetésekből a számlázott árbevételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Utazási utalvány kibocsátása

Kérdés: Az utazási iroda utalványokat bocsátott ki, amely utalványokat magánszemélyek vehették meg, és ajándékozhatták át szeretteiknek, vagy használhatják majd fel későbbi utazásaikhoz. Az utazási iroda bocsáthat-e ki ilyen utalványokat? Mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség? Hogyan kell az eladott utalványokat könyvelni? Mikor kell az áfát megfizetni? Mi van a fel nem használt utalványokkal? Jól gondolom, hogy a természetbeni juttatások adója nem terheli a kibocsátót? Milyen számlaosztályban kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatni tételesen (azértékesített utazási utalványok sorszáma, illetve a vevő neve szerint). Így azutalványok értékesítéséhez sem áfa-, sem egyéb adófizetési kötelezettség nemkapcsolódik.Amikor az utalvánnyal rendelkező az utazási utalványtbeváltja, mert az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Üdülési csekk elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni az adott és a kapott üdülési csekket?
Részlet a válaszából: […] ...a befolyt összeget nem lehet árbevételként elszámolni, azt kötelezettségként kell kimutatni.(Könyvelési tétel: T 381 – K 4799.)Az Áfa-tv. szerint az áfafizetési kötelezettség a termék értékesítésekor, illetve a szolgáltatásnyújtásakor keletkezik. Az Áfa-tv. 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.