Keresés eredménye | Számviteli Levelek

32 cikk rendezése:

1. cikk / 32 Energiamegtakarítás számviteli kezelése

Kérdés: Nem energiakereskedelemmel foglalkozó villamosenergia-végfelhasználó energiahatékonysági beruházásokat hajtott végre, aminek a következtében energiamegtakarítást ért el. Az energiamegtakarítást egy energetikai audit során állapították meg, ami a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal EKR adatgyűjtő rendszerében rögzítésre került. Az energiakereskedő az általa mint kötelezett által fizetendő EKR-díjat a szolgáltatás részeként számlázza a végfelhasználó részére. A végfelhasználó a hitelesített energiamegtakarítás keletkezésének időpontjában még nem döntötte el, hogyan fogja azt hasznosítani, átadja annak az energiakereskedőnek, akitől a villamos energiát vásárolja, és aki az EKR-díj átterhelését fogja csökkenteni a végfelhasználó felé, vagy másik energiakereskedőnek értékesíti. Kérjük álláspontjukat a nem energiakereskedő végfelhasználó energiamegtakarításának számviteli kezelésével kapcsolatban. Kérem, a következő kérdésekre térjenek ki a válaszban:
– Amennyiben eszközként nyilvántartásba kell venni a megtakarítást, milyen bekerülési értéken kell azt megtenni?
– Milyen mérlegsoron kell nyilvántartani a megtakarítást, ha a keletkezés időpontjában a hasznosítás módja még nem ismert?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az értékét?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az energiakereskedőnek történő átadását, amelynek következtében az energiakereskedő által számlázott díj csökkenni fog?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.

2. cikk / 32 Opcionálisan átvállalt költség elszámolása

Kérdés: Társaságunk kutatás-fejlesztési együttműködést tervez egy másik vállalkozással közösen. Az elképzelés szerint alapvetően mindkét fél a saját költségeit viseli, illetve társaságunk opcionálisan magára vállalja a másik fél költségeinek egy részét (max. az összköltség 50%-áig). A projekt végén, ha elkészül a termék (egy szoftver, illetve esetleg hozzákapcsolódó technika), akkor az értékesítés árbevételéből a felek a létrehozási költségek vállalásának arányában lesznek jogosultak részesülni. A költségtakarékosság végett nem tervezünk projekttársaságot vagy közös vállalatot létrehozni, hanem egy megállapodásban rögzítenénk, hogy a másik fél jogosult az értékesítésre, de időközönként (pl. havonta) elszámolásra köteles velünk szemben, és az arányos árbevételt át kell adnia számunkra. A K+F együttműködésben milyen jogcímen számlázható, illetve könyvelhető az opcionális költségátvállalás? Megfelel-e pl., ha a másik fél a fejlesztésben részt vevő programozóinak, informatikusainak a „mérnökóráit” számlázza ki felénk? Ha így történik, akkor a mi oldalunkról az a költség is elszámolható a K+F tevékenység terhére? Ha elkészül az értékesíthető szoftver, és az eladást a másik fél végzi majd, milyen jogcímen számlázhatjuk és könyvelhetjük a nekünk járó hányadot?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

3. cikk / 32 Könyvek, régiségek készletre vétele

Kérdés:

A 2000. évi C. törvény 45. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint: A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni az egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek bevételeként elszámolt
– térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét.
Civil szervezetek esetén is irányadó a fent említett jogszabályi hivatkozás. Jelentős mennyiségű és értékű, részben több száz éves könyvek készletre vételével kapcsolatban a következő kérdések, problémák merültek fel:
– Nem ismert a piaci érték a készletre vétel időpontjában,
= elegendő-e a "0"-s számlaosztályban, analitikában mennyiségi nyilvántartásba venni az értékesítésig?
= van-e időbeli korlátja a piaci érték megállapításának, az értékesíthető könyvek piaci értéke csak az árverésen derül ki?
= elegendő-e az értékesítéssel egy időben készletre venni a passzív időbeli elhatárolással szemben, és egyúttal ki is vezetni?
– Vannak olyan könyvek, amelyek értékesítését jogszabály tiltja, a 22/2005. NKÖM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerinti muzeális dokumentumok, végleges megőrzési kötelezettség áll fenn, ezeket eladni nem lehet, csak átadni a közgyűjteményeknek, közkönyvtáraknak, ezek érték nélkül maradhatnak-e a nullás számlák között? Ez utóbbi könyvek, amennyiben átadásra kerülnek az Országos Széchényi Könyvtár részére, az keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget, illetve társaságiadó-kötelezettséget?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

4. cikk / 32 Végelszámolás során kiadott eszközök áfája

Kérdés: 3 db eszközt adnék át a tulajdonosnak. Az egyik személygépkocsi, melynek nem lett az áfája levonva a beszerzéskor. A másik egy utánfutó (2009-ben vásárolt), melyet magánszemélytől vásároltunk, szintén nincs áfalevonás. A harmadik egy garázs (2008-ban vásárolt), melynek szintén nem vontuk le az áfáját. A figyelési időszakon is túl vagyunk. Ebből adódóan úgy értelmeztem, hogy nincs áfafizetési kötelezettség az eszközök átadásakor az áfatörvény 11. §-a alapján. A NAV szerint csak a személykocsi után nem kell megfizetni az áfát, a többi után pedig beáll a fizetési kötelezettség.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

5. cikk / 32 Telefonvásárlás kedvezménnyel

Kérdés: Cégünk 5 db telefont vásárolt, amelyből kettőre 100%, egyre pedig 70% kedvezményt kapott. A számlán a nulla forintért kapott telefonoknál telefononként részletezésre került a "nettó + áfa = bruttó érték", majd rögtön a telefon alatt a kedvezmény is szerepel "nettó + áfa = bruttó érték". Helyesen járok-e el, ha a nettó érték összegében könyvelek beruházásra és egyéb bevételre, majd az eszközök nettó értékét halasztott bevételként passzív időbeli elhatárolásként elszámolom (melyet majd az értékcsökkenés arányában feloldok)? Vagy ezeket az eszközöket az engedménnyel csökkentett értéken, adott esetben nulla forinton kell aktiválnom?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

6. cikk / 32 Vásárolt energiamegtakarítás nyilvántartása

Kérdés:

A Számviteli Levelek 487. számában a 9233. kérdésre adott válasszal kapcsolatosan – energiahatékonyság – feltett kérdésemet szeretném tisztázni. Cégünk energiakereskedelemmel foglalkozik. Az áramot és a földgázt nem anyagköltségként könyveljük, hanem áruként, majd elábéként. Továbbértékesítjük az anyavállalat, illetve harmadik fél számára. A MEKH ránk vonatkozóan – mint mérlegkörfelelősre – bizonyos mennyiségű energiamegtakarítási kötelezettséget ír elő. Ezt megvásároljuk az anyavállalattól (de más cégtől is vásárolhatnánk), majd készletre vesszük. A MEKH felé a határidőknek és a szabályoknak megfelelően teljesítjük a kötelezettségünket (illetve mennyiségtől függően el is adjuk harmadik félnek). A kötelezettség a 86-ban szerepel mint ráfordítás, vagy a 82-ben mint elábé?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

7. cikk / 32 Biztosító által fizetett összeg elszámolása

Kérdés: A gépjárműben keletkezett kárt a biztosító részben vagy teljes egészében megtéríti. A megtérítésnek a gyakorlatban különböző formái vannak. Lehet az, hogy a biztosító javíttatja meg a gépjárművet, vagy totálkár esetén kicseréli azt. Lehet az is, hogy a biztosítottnak fizeti a kármegállapítási jegyzőkönyv alapján a díjat, magát a javítást a károsult végezteti el, vagy közvetlenül a javítást végző szerviznek fizet. Hogyan kell ezeket elszámolni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

8. cikk / 32 Közhasznú tevékenység bevételének minősítése

Kérdés: Egy közhasznú alapítvány, amikor a közhasznú tevékenységéből kapja a bevételt, akkor azt az árbevételre vagy egyéb bevételre kell könyvelni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

9. cikk / 32 Térítésmentes termékátadás, szolgáltatásnyújtás könyvelése

Kérdés: A gazdasági társaság (zrt.) áfaadóalany részére nyújt térítés nélkül saját szolgáltatást, vagy átad készterméket. Az Áfa-tv. szerint erről számlát állít ki az átvevő részére, aki a számla értékéből semmit nem térít meg, az áfát sem. A számla kiállításával vevőkövetelés keletkezik. A Számviteli Levelek 454. számában a 8691. kérdéshez kapcsolódóan szíveskedjenek részletezni a szolgáltatás és a termékátadás valamennyi könyvelési lépését. A szolgáltatásnál miért kell átvezetni a közvetített szolgáltatások számlán, mi történik a meg nem térített vevőköveteléssel?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

10. cikk / 32 Kihelyezett hűtőszekrény bekerülési értéke

Kérdés:

Az alábbi téma magyarázatokkal, számviteli törvény szerinti hivatkozással kiegészített konkrét könyvelési tételeiben (beszerzés melyik értékkel, tárgyieszköz-nyilvántartásba milyen összeget és %-os écs-vel, támogatás könyvelése és egyéb tételek) szeretnék segítséget kérni. Cégünk (vevő) mikrogazdálkodó, kihelyezett hűtőszekrényre mint támogatásra (200 E Ft feletti) "Nagy értékű eszközhasználati szerződés"-t kötött az egyik szállítójával (eladó) 2021-ben (ebben az évben semmilyen könyvelés nem történt). A szerződésben vállaltuk, hogy a szerződés aláírásától negyedévente X Ft értékű élelmiszert (alapanyagot) vásárolunk az eladótól bizonyos szankciók (nemteljesülés), eszközre vonatkozó kötelezettségek feltételeivel. Az elvárt forgalom maradéktalan teljesítése fejében, a szerződés lejártát követően az eszközt bekerülési értékének (nettó X Ft) 1%-a+áfa értékben megvásárolhatjuk. Ennek számlázására most februárban került sor. Az eszközre vonatkozóan a típusán és a bekerülési értékén kívül nem tudunk más információt. Az eladás számlájához kell-e még egyéb dokumentum?