Használtan vásárolt ingatlan értékesítés céljából

Kérdés:

Társaságunk használtan vásárolt ingatlant azzal a céllal, hogy azt különböző javítási munkák elvégzése után áfamentesen értékesítse. A szükséges munkákat külső vállalkozóval (alvállalkozóval) kívánja a társaság elvégeztetni. A javítási munkákhoz szükséges anyagokat társaságunk már beszerezte, biztosítani fogja az alvállalkozó részére. A felújításhoz szükséges tárgyi eszközöket is a társaságunk szerzi be, és biztosítja az alvállalkozó részére azok használatát. Hogyan kell mindezeket könyvelni, elszámolni? Az áfa levonható vagy sem?

Részlet a válaszából: […] A használtan vásárolt ingatlant (nyilvánvalóban épületet és telket) a társaság értékesítés céljából vásárolta, ezért azt nem a tárgyi eszközök között kell állományba venni, hanem a vásárolt készletek (áruk) között külön-külön meghatározva az épület, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Áfaellenőrzés 2004/2005. évekre visszamenőlegesen

Kérdés: A 2004. és 2005. évben történt támogatás igénybevétele miatti áfaarányosítás lehetőségéről több cikk jelent meg. Ezek elolvasása után kérdezem: minden érintett időszaki bevallást önellenőrizni kell, vagy csak az érintett év utolsó bevallását? 2004. 05. 01-től számított időszak önellenőrizhető? Ezen időszak alatt keletkezett összes levonható áfa most érvényesíthető? Ha az egyéb feltételek megvannak?
Részlet a válaszából: […] 2009 áprilisában az Európai Bíróság végleges döntést hozottaz általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (régi Áfa-tv.)2004. május 1-jétől 2005. december 31-éig hatályos – az államháztartásitámogatás miatt az előzetesen felszámított áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Támogatás esetén az áfa levonhatósága

Kérdés: A 3811. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem. Az Áfa-tv. 5. számú mellékletének 2. pontja szerint: Abban az esetben, ha az adóalany közvetlenül olyan pénzbeni támogatásban részesül, amely a 65. § szerint a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül nem befolyásolja, a támogatás forintban megállapított és éves szinten összesített összege az 1. pont szerinti levonási hányados nevezőjének értékét növeli. Helyes-e, ha az adózó csak egy tevékenységet végez, és ezen tevékenység 100%-os támogatottsága esetén, az adóalany a termékek, szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját 100%-ban levonja, míg a levonási hányad nulla?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem helyes!Az Áfa-tv. 120. §-a alapján az adóalany csak akkor jogosultaz általa fizetendő adóból levonni azt az adót, amelyet a termék beszerzéséhez,szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított,abban a mértékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Vendégház költségeinek elszámolása

Kérdés: Társaságunk székhelyének községében van egy vendégháza. Társaságunk a falutól kb. 2 km-re található, külterületen. A külföldi és belföldi partnereinket általában itt látjuk vendégül. A partnerek sokszor például a termékeik mintagyártására érkeznek. A vendégházban található szauna és szolárium is, amit nem nagyon használunk, s ezt az áramszámlával tudjuk igazolni. Itt foglalkoztatunk 1 fő dolgozót, aki ellátja a takarítást és a főzést, vendéglátást. A főzéshez beérkező étkezési anyagok áfáját már a beszerzéskor nem igényeljük vissza, továbbá természetesen az itt fogyasztott italok áfáját sem vonjuk le. A szállásadás és étkeztetés be van jegyezve a tevékenységi körünkbe. Minimális árbevétel keletkezik ezen a tevékenységünkön, mely nem áll arányban a költségekkel. Visszaigényelhető-e a vendégház: beruházás és felújítás áfája, az áram, vízdíj, gáz és tisztítószerek és egyéb felmerülő költségek áfája? Terheli-e még bármilyen más adófizetési kötelezettség a fenti tevékenységet? (A vendégház összes költsége belefér a jelenlegi szabályozás szerinti reprezentációs keretünkbe.) Hogyan kell könyvelnünk a vendégházat az 5-ös számlaosztályban? (Társaságunk elsődleges 6-7, másodlagos 5-ben könyvel.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján nem egészen világos, hogy milyen minimálisárbevétele származik vállalkozásuknak a vendégház üzemeltetéséből, ezért nemlehet teljes körű választ adni. Amennyiben a vendégház kizárólag azt a célt szolgálja,hogy itt vendégül lássák a cég üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Faktorálás garanciával

Kérdés: A betéti társaság a likviditási gondok megoldása érdekében egy pénzügyi szolgáltató társasággal "viszontgaranciával vállalt faktorálási keretszerződést" kötött. A keretszerződésben a faktorcég a következőkre vállalkozik: számlakövetelések megvásárlása, a kintlevőségekkel kapcsolatos számlavezetés és a számlakövetelések beszedése, a számlakövetelés megelőlegezése. A vételár a számlakövetelés megfizetett bruttó összegével egyezik meg, átruházása halasztott fizetéssel történik. A faktorcég előleget nyújt, amelyre kamatot számít fel. A számlakövetelés akkor kerül kiegyenlítésre, amikor a vevő a faktorcégnek fizet, de a faktorcég a vételár összegéből levonja az előleget, az ügyeleti kamatot, a saját költségei ellenértékeként felszámított faktordíjat. A faktorcég jogosult a megtörtént átruházástól elállni, ha a vevő nem fizet. A faktorcég szerint a könyvelés a betéti társaságnál: a kimenő számla: T 311 – K 911, 467, a követelés átvezetése a faktorcéggel szembeni követelésre: T 312 – K 311, a faktorcég által átutalt előleg: T 384 – K 447, a 100%-ban befolyt vevői követelés: T 447 – K 312, a társaságra terhelt költségek, kamatok: T 5, 8 – K 447. Kérdéseink: helyesek-e a faktorcég által javasolt könyvelési tételek, tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül-e, mellőzhető-e a számlaadási kötelezettség, az áfa levonható-e maradéktalanul, vagy az arányosítás szabályait kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést azért, hogy a máshol iselőforduló gyakorlat hibáira, jogszabályellenes voltára rávilágítsunk. Bár a faktorálás, a faktoringtevékenység fogalma a hatályosjogszabályokban nincs meghatározva, a Hpt. értelmező rendelkezése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Cégtelefon használata III.

Kérdés: A 2006. szeptember 1-jétől vélelmezett magáncélú telefonhasználat esetében járható út-e az, ha a bruttó telefonköltség 20 százalékát téríti meg a dolgozó? Ha megtéríti valamilyen módon a dolgozó a magánhasználatot, akkor a teljes telefonszámla áfája levonható? Milyen esetben kell az áfa 70 százalékát levonni?
Részlet a válaszából: […] Az első mondatra a válasz az, hogy igen, hatelefonszolgáltatók számlái végösszegének 20 százalékát a magánszemély (adolgozó) megtéríti. Ennek a legegyszerűbb módja az, ha a társaság atelefonszolgáltatók – telefononkénti – számlájának 20 százalékát az áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Támogatások minősítésének változása 2005. évben

Kérdés: 2004-ben és 2005-ben munkabér-támogatásban részesültünk (68/1996. Korm. rendelet alapján), és utazásiköltség-térítéshez kapcsolódó támogatásban (39/1998. Korm. rendelet és 78/1993. Korm. rendelet) a munkaügyi hivataltól. Ezeket annak idején bevontuk az arányosításba. Önrevízió útján vissza tudjuk kérni az akkor vissza nem igényelt összeget?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen, visszakérhető.A 2005. évi XXVI. törvény 20. §-a kiegészítette a 2003. éviXCI. törvény 211. §-át egy (22) bekezdéssel, amelyet 2004. január 1-jétől -tehát visszamenőlegesen – kell alkalmazni. Ez az előírás számos jogszabályalapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Személygépkocsi-értékesítés levonható áfájának besorolása

Kérdés: A társaság eladja tárgyi eszközként nyilvántartott személygépkocsiját. A beszerzéskor le nem vonható áfa ilyen esetben részben levonhatóvá válik. Tudjuk, hogy egyéb bevételként kell elszámolni. Milyen jogcímen kell az utólag levont áfát az egyéb bevételek közé besorolni? Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A személygépkocsi értékesítésekor a társaságot áfafizetésikötelezettség is terheli. Ezért az értékesítésről áfás számlát kell kiállítani(könyvelési tételek: az eladási ár: T 311 – K 961, 467; az értékesítéskorinettó érték: T 148, 149 – K 142 és T 861 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Tagdíjbevétel az áfaarányosításnál

Kérdés: A vadásztársaság (önálló jogi személy, áfaalany, társaságiadó-köteles) tagdíjbevételei miatt kell-e a beszerzései után az előzetesen felszámított áfát arányosítania? Nincs-e ellentmondás a Számviteli Levelek 1831. és 2173. kérdésekre adott válaszokban?
Részlet a válaszából: […] A második kérdésre válaszolunk először. Rövid a válasz, az,hogy nincs. A Számviteli Levelek 89. számában, az 1831. kérdésre adottválaszban utalás van az akkor hatályos Áfa-tv. 38. §-ának (3) bekezdésére, de aSzámviteli Levelek 106. számában, a 2173. kérdésre adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Beruházás később levonható áfája

Kérdés: A kft. 2004-ben támogatást kapott a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő munkahelyteremtő beruházáshoz. A társaság bérelt ingatlanon egy üzemcsarnokot alakított ki. Az aktivált értéket növelte a le nem vonható áfa összegével. A kapott támogatást halasztott bevételként tartja nyilván, amelyet az elszámolt értékcsökkenés alapján a beruházás értékének és a támogatás összegének arányában vezet vissza a rendkívüli bevételek közé. A 2005. évi XXVI. törvény alapján a korábban le nem vonható áfát a 2005. évi bevallásban rendezte. Hogyan kell könyvelni a levonásba helyezett áfaösszeget?
Részlet a válaszából: […] A 2005. évi XXVI. törvény 62. §-a szerint az adókról, járulékokrólés egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003.évi XCI. törvénynek a 2005. évi XXVI. törvénnyel megállapított 211. §-ának (22)bekezdését 2004. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.
1
2