9 talált cikk a Közösségen belül , telek , eva , számla , áfa alapja kifejezésre

Kérdés: Társaságunk élelmiszeripari termékek előállításával foglalkozik, a termékek gyártása belföldi üzemben történik. Az ehhez szükséges alapanyagokat a külföldi anyavállalattól szerzi be, amely devizás számlát állít ki. A számviteli politika alapján folyamatos készletnyilvántartást vezetnek. A könyvelési program nem integrált rendszer, a készlet nyilvántartása külön készletprogramban történik. Kérdésünk az árfolyam helyes kezelésére vonatkozik. A kapott számlán az alábbi dátumok és információk vannak: a számla kelte: 2022. 06. 17., a felrakodás dátuma az anyavállalatnál: 2022. 05. 23., amikor az áru elindul az EU-s tagországból. Az áru kb. 2 nap alatt érkezik be a magyarországi raktárba, a készletre vétel dátuma: 2022. 05. 25. A készletre vétel a beérkezés dátumához tartozó MNB-árfolyamon történik a szállítólevél alapján. A számla könyvelési programban való rögzítésekor a számla kelte szerinti MNB-árfolyamot használjuk, a 2. alapanyagok főkönyvi számlán és az áfabevallásban is ezen árfolyammal szerepel. Mely napi árfolyamot kellene használnunk, hogy megfelelő legyen számviteli szempontból és az Áfa-tv. szempontjából is? A számla könyvelésekor két árfolyamot kellene használni: egyet a számviteli teljesítéshez, ami megegyezik a készletprogramban használttal, és külön az áfához is meg kellene adnunk az árfolyamot, amely a számla kelte szerinti vagy a teljesítést követő hó 15-ei árfolyam lenne? Tudomásunk szerint áfa szempontjából a Közösségen belül termékbeszerzés esetében alkalmazandó árfolyam az adófizetési kötelezettség megállapításának időpontjában érvényes árfolyam. Az Áfa-tv. 63. §-a (1) bekezdésében foglaltak értelmében a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.

Kérdés: Egyéni vállalkozó által EU-tagállamból igénybe vett szolgáltatás és fizetendő fordított áfa pénztárkönyvben történő könyvelésével kapcsolatban kérem válaszukat. A vállalkozó havi rendszerességgel EU-tagállamból vesz igénybe szolgáltatást, melyet bankkártyával fizet ki, és a lakossági bankszámlája kerül terhelésre a kifizetett összeggel. A számla euróban kerül kiállításra. Az egyéni vállalkozó alanyi adómentes áfaadóalany, ezért vállalkozói bankszámla nyitására nem kötelezett. A kiadás forintra történő átszámításához a vállalkozó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát választotta, és erről a NAV felé bejelentést tett. Helyes-e az alábbi könyvelés?
1. A kiadás forintra történő átszámításához a számlán lévő teljesítési időpontban érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot alkalmazza, és a pénztárkönyvben költségnek minősülő kiadásként könyveli.
2. A kiadást a pénzforgalmi teljesítés napjával (azaz a lakossági számla megterhelésekor) kell könyvelni.
3. Az árfolyam-különbözet vállalkozási bevételként/ráfordításként történő elszámolására az Szja-tv. nem tartalmaz szabályt, ezért az 1. pont szerint számított összeg és a lakossági számlán terhelt összeg közötti különbözetet nem könyveli, vagy ha mégis, akkor költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
4. Az MNB hivatalos devizaárfolyamán számított adóalapra megállapítja a 27%-os felszámított fordított áfát, és a pénztárkönyvben a bevételek között fizetendő áfaként könyveli.
5. A 4. pont szerinti összeggel azonosan megállapítja az előzetesen felszámított, le nem vonható áfát, és a pénztárkönyvben a költségek között el nem számolható kiadásként könyveli. (A 4. és 5. pont szerinti tételek pénzforgalmi egyenlege nulla.)
6. A tárgyhónapot követően elkészített havi áfabevallás alapján megállapított és átutalt áfát költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.

Kérdés: Fuvarozással foglalkozó cégünk belföldi és külföldi tankolásairól kéthetenként gyűjtőszámlát kap az egyes szolgáltatóktól. A DKV a gyűjtőszámlában szereplő egyes számlákat a szervizország pénznemében tünteti fel, euróra (a fizetés pénznemére) átváltva. Teljesítési idő az egyes számlákon nem szerepel, csak az egyes tankolások dátuma. Az OMV és a SHELL a gyűjtőszámlában szereplő egyes számlákat a szervizország pénznemében tünteti fel forintra (a fizetés pénznemére) átváltva. Teljesítési idő nem szerepel az egyes számlákon, csak az egyes tankolások dátuma. A Mol a gyűjtőszámlában szereplő egyes számlákat a szervizország pénznemében tünteti fel forintra (a fizetés pénznemére) átváltva. Teljesítési idő szerepel az egyes számlákon, a magyarországi számla esetén a folyamatos teljesítés szabályai szerint, a külföldi számlák esetén, a számlán feltüntetett teljesítési idő, vagy a számlázási időszak utolsó napja, vagy időben a legutolsó tankolás időpontja. Az említett szolgáltatók esetén mikori teljesítési idővel (kivéve a Mol, amely a számlán feltünteti azt), milyen devizanemben könyveljük a kötelezettségeinket, külföldi deviza esetén milyen árfolyamon kell a kötelezettséget forintosítani?

Kérdés: A cég könyvelője elfelejtette bejelenteni az adóhatóság felé, hogy az Áfa-tv. 80. §-a szerint a külföldi pénznemben történő számlázásainál az alkalmazandó devizaárfolyam a számviteli politikában rögzített, hivatalosan közzétett MNB-árfolyam lesz. A partner részére a mai napig is az MNB-árfolyamon történik a számlázás. Kellemetlen lenne tudatni a partnerrel, hogy rosszul számláztunk, és magasabb értékű számlát kell kifizetnie. Hogyan kerülhető el ez, hogy a belföldi partner ne bontsa fel a szerződést? Bevételünk jelentős részét ő képviseli. Lehet-e, hogy cégünk az áfát önellenőrzi, a különbözetet bevallja és megfizeti? Hogyan könyveljünk, hogy a szankciókat elkerüljük? A társaságnak Közösségen belüli és kívüli beszerzése is volt.

Kérdés: A külföldön teljesített szolgáltatás Áfa-tv.-beli megítélésével kapcsolatban kérdésem: Ki fizeti meg az áfát az alábbi esetben? A külföldi szolgáltatás: folyami hajózás, mely teherfuvarozást teljesít. A szolgáltatás nyújtója: Magyarországon bejegyzett, közösségi adószámmal rendelkező társaság, amelynek a tulajdonában vagy bérletében van a fuvareszköz (hajó), de német hajó lajstromszáma van. A szolgáltatás igénybevevője: EU-tagországbeli adóalany. A fuvareszköz tartósan uniós vizeken van, magyar területre csak évente 1-2 alkalommal hajózik. Jellemzően németországi vizeken állomásozik a hajó. A 2007. és az új 2008. évi Áfa-tv. értelmében a fentiek szerinti paraméterekkel fuvarozó szolgáltató áfa felszámításával, vagy adómentesen (levonási joggal) készíti, készítheti el a számláját a megrendelő részére, aki EU-tagország adóalanya?

Kérdés: Egyéni vállalkozó főtevékenysége építőipari szolgáltatás. Uniós adószámmal rendelkezik, és alanya az áfának. Németország területén végez szolgáltatást, a teljesítményt EUR-ban számlázza, áfamentesen. A megrendelő a számla összegére 19 százalékot rászámol, és az így kapott bruttó összeg 15 százalékát levonja, és befizeti a saját adóhatóságához. Pl.: számla végösszege: 2000 EUR bruttósított összeg: 2380 EUR levonás 357 EUR vállalkozónak fizetett 1643 EUR Az egyéni vállalkozó által csatolt eredetiségigazolást a megrendelő nem veszi figyelembe. Mi a teendő? Milyen jogcímen von le a megrendelő a számla összegéből? Minek tekintendő ez a levont összeg, amit a német adóhatóság le is igazolt? Van-e mód az összeg visszaigénylésére? Jól számláz-e a vállalkozó?

Kérdés: Társaságunk kapacitásának bővítésére romániai (EU-tag) cégtől szakmunkásokat vesz bérbe. A cég euróban számláz. A számla ellenértékét a teljesítés napján érvényes MNB-árfolyamon értékelve számítjuk át forintra. Kérdésem, hogyan kell ezt az áfabevallásban szerepeltetni (melyik soron/oszlopban)? A kiszámolt forintérték az áfa alapja, és erre számolom fel a 20 százalék áfát, vagy ezt már bruttó értéknek kell tekinteni? Egyáltalán be kell állítani az áfabevallásba? Magát a számlát az igénybe vett szolgáltatások között számoljuk el, bérmunkadíjként.

Kérdés: Cégünk mezőgazdasági gépalkatrészeket gyárt német exportra. Előfordult, hogy a kiküldött alkatrész selejtes volt. Így azt a német cég visszaküldte, továbbá a terhelési értesítőben az alkatrészen kívül külön költségeket is levont tőlünk, például ellenőrzési költséget. A közösségi bevallásban jelenteni kell-e ezt a visszaküldést? Vagy nem minősül a tranzakció termékbeszerzésnek? Szolgáltatásként kell elszámolni a külön költségeket és visszáruként a visszaküldött alkatrészt?

Kérdés: A kft. motorkereskedelemmel foglalkozik. A motorkerékpárok forgalomba helyezésekor a vevőnek regisztrációsadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, a vámhatóság a határozatot a társaság nevére hozza meg, amelyet megfizet és amelyet továbbszámláz a vevő részére. Az eladási árról szóló számla tartalmazza a motorkerékpár árát, a regisztrációs adót és az áfát. Helyes ez? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a Közösségen belülről hozott 125 cm3-t meghaladó motorkerékpárt a társaság saját maga részére kívánja üzembe helyezni? Aregisztrációs adót a vámhatóság felé megfizeti, keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége? Ha igen, mi az áfa alapja? Mi a számviteli elszámolás bizonylata?