Térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázása

Kérdés: A térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázásával és annak könyvelésével kapcsolatban kérdezzük: mi a helyes számlakiállítás és könyvelés az átadónál és az átvevőnél? Szíveskedjenek kitérni mindkét esetre: ha az átvevő nem téríti meg az átadónak az áfát, és arra is, ha megtéríti. Afenti esetekben a számlának csak áfát kell tartalmaznia, az alap elegendő, ha megjegyzésként szerepel a számlán? Ebben az esetben a NAV felé történő online adatszolgáltatásnál bekerülnek a számla adatai, vagy az adatszolgáltatás hibaüzenetet eredményez? Vagy a számlának alapot és áfát is tartalmaznia kell, mint egy normál számlának, csak rá kell írni, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel? Amennyiben az átvevő adóalany, és vállalkozási célra használja pl. az ingyenesen kapott eszközt, és vissza szeretné igényelni a számla áfatartalmát (kifizeti az áfát az átadó félnek), akkor elegendő-e a számlán csak az áfa feltüntetése (megjegyzésben szerepel az alap), vagy normál számlát (alap+áfa) kell kiállítani azzal a megjegyzéssel, hogy csak az áfa összege teljesítendő pénzügyileg? Sajnos több választ is találtunk, így szeretnénk tisztán látni a fenti ügyben.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése, illetve 14. §-ának (2) bekezdése alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítés, illetve ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás az is, ha az adóalany a terméket más tulajdonába ingyenesen átengedi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Devizában számlázott tételek árfolyama

Kérdés: Partnerünk az általa nyújtott szolgáltatásokat, értékesített termékeket euróban számlázza. Cégünk forintban vezeti a könyveit. A számlázás gyakran hetekkel később történik, mint maga a teljesítés. A számlát sem a teljesítés napjával állítják ki. A számlázott eurót milyen árfolyamon kell forintra átszámítva könyvelni? Mennyiben változik ez, ha a szolgáltatásokról elszámolási időszakonként kerül a számla kiállításra?
Részlet a válaszából: […] A külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek forintra történő átszámítására vonatkozóan az Szt. 60. §-a egyértelműen rendelkezik. Az (1) bekezdés alapján a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Devizás gyűjtőszámla

Kérdés: A gyűjtőszámlát a könyvelési nyilvántartásokban egy tételben vagy teljesítési időpontonként kell rögzíteni? Ha az árbevételt tételesen indokolt könyvelni, devizában kiállított gyűjtőszámla kiegyenlítése esetén az árfolyam-különbözetet is tételesen kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti teljesítés időpontja nem esik egybe a gyűjtőszámla szerinti teljesítés időpontjával, akkor az árbevételt, a fizetendő áfa alapját vagy az analitikus, vagy a főkönyvi könyvelés keretében indokolt részletezni.A gyűjtőszámla a számla címzettjénél –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Áfa alapja skontó esetében

Kérdés: Társaságunk – bizonyos beruházási szállítóival kötött szerződés alapján – az egyes beruházásoknál a kapott számlák ellenértékéből skontó levonására jogosult, amennyiben a számla összegét meghatározott határidőn belül kiegyenlíti. Értelmezésünk szerint a skontó nem módosítja a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás áfaalapját. A skontóval történő engedmény adása esetén a számlázott érték nem változik, így nem kell módosítani azzal a beruházás értékét sem. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...az Áfa-tv. árengedményt alkalmazó 71. §-a nem alkalmazandó, a számlázott értéket a skontó összegével nem kell módosítani, így az áfa alapja nem változik.Mi a skontó? A skontó valójában sajátosan értelmezett követelés-, illetve kötelezettségelengedés, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...a 2015. december 31. napját követően 2020. január 1-je előtt keletkeztek termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítéséből.Az áfa alapjának a behajthatatlan követeléshez kapcsolódó sajátos utólagos csökkentését az Áfa-tv. 77. §-ának új (7)-(10)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Behajthatatlan követelés a kötelezettnél

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez a termék beszerzőjét, a szolgáltatás igénybevevőjét, ahol ez a kötelezettségek között szerepel, és ezen kötelezettség áfája levonásra is került?
Részlet a válaszából: […] ...visszaadása nem tekinthető "nemzeti ajándéknak", azt valójában a kötelezettnek kell "megfizetnie", az előzetesen felszámított áfa alapjának és az áfa összegének csökkentésével.A termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója – a törvényi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Kísérleti gyógyszer elszámolása

Kérdés: Gyógyszerkísérlet keretében egy cég kísérleti gyógyszert számláz a gyógyszertárnak. Ezeket a termékeket nem kell kifizetni, a számlán szerepel, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel. Ennek fejében a vásárlóknak (a betegeknek) ingyen kell "értékesíteni" ezt a gyógyszert. A kísérleti gyógyszert daganatos betegek gyógyítására használják. A tranzakciót hogyan kell kezelni az áfában, a számvitelben, az iparűzési adóban? A betegnek adható 0 forintért 0 forintos számla? Vagy úgy, hogy eladási ár mínusz 100% engedmény? Meg kell-e jelennie árbevételként a termék árának? Nem mindegy, hogy szerepel a nyereségminimum-számításnál. Hogyan kell könyvelni a kísérleti gyógyszer beszerzését és a betegeknek történő átadását? És az áfát? A gyógyszertár eleve 0 forintos számlát szeretne kapni. Megoldható? Kinek kell az áfát a kísérleti gyógyszer után megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...csökkentett ellenérték fejében történő termékértékesítés valósul meg, azaz az árengedmény áfa nélküli összege a fizetendő áfa alapja, vagyis az adott árengedmény magában foglalja az áfát is!]A térítés nélkül a betegeknek – a fentebb említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Számlázás euróban, fordított adózással, engedményezéssel

Kérdés:

Számlázni szeretnénk euróban, fordított adózású terméket. Tudom, hogy az áfát forintban is fel kell tüntetni az általam használt árfolyammal. Az áfaalapot is fel kell tüntetni? Milyen árfolyammal? A számlázott eurót engedményeznénk egy harmadik félnek, a beruházási szállítónak, akivel a vállalkozási szerződést forintban kötöttük meg. A vevő által a szállítónak átutalt eurót milyen árfolyamon lehet a vállalkozási szerződés forintösszegébe beszámítani?

Részlet a válaszából: […] ...százalékérték nem szerepel. Így a kérdezőnek nem kell a számlán sem euróban, sem forintban feltüntetni az áfát, illetve az áfa alapját.Ha a kérdés szerinti termék mégsem fordított adózású, akkor az Áfa-tv. 80. §-a alapján elsősorban az áfa alapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Termékvásárláshoz adott kupon számlázása

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...a teljes árat, alatta pedig az 5 százaléknak megfelelő összegű engedményt. Az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az áfa alapjába nem tartozik bele az üzletpolitikai célú árengedmény, azaz a termék vételárának 95 százaléka után kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Késztermék átadása csere keretében

Kérdés: Társaságunk egy hajóépítő cégnek ingyenesen átadja késztermékét, szénszálat. Az ingyenes átadás azonban nem helytálló, mert cserébe átszáll ránk a hajó 10 százalékos tulajdonrésze, a hajón feltüntetik cégünk nevét. Kezelhetjük ezeket az ügyleteket rendkívüli bevételként/ráfordításként, vagy inkább barterügyletnek minősül? Az átadott szénszálról milyen számlát kell kiállítani? Elegendő, ha a számlán feltüntetjük az áfa alapját és az áfát? Továbbá ráírjuk, hogy a vevő nem kötelezett az ellenérték megtérítésére? Hogyan könyveljük? Az áfát elszámolhatjuk rendkívüli ráfordításként?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, a kérdésben leírt ügyletek nem kezelhetők sem rendkívüli bevételként/rendkívüli ráfordításként (hiszen nem térítés nélküli az átadás), de nem tekinthető barterügyletnek sem (nem az exportértékesítés devizában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.
1
2
3
4