Kísérleti gyógyszer elszámolása

Kérdés: Gyógyszerkísérlet keretében egy cég kísérleti gyógyszert számláz a gyógyszertárnak. Ezeket a termékeket nem kell kifizetni, a számlán szerepel, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel. Ennek fejében a vásárlóknak (a betegeknek) ingyen kell "értékesíteni" ezt a gyógyszert. A kísérleti gyógyszert daganatos betegek gyógyítására használják. A tranzakciót hogyan kell kezelni az áfában, a számvitelben, az iparűzési adóban? A betegnek adható 0 forintért 0 forintos számla? Vagy úgy, hogy eladási ár mínusz 100% engedmény? Meg kell-e jelennie árbevételként a termék árának? Nem mindegy, hogy szerepel a nyereségminimum-számításnál. Hogyan kell könyvelni a kísérleti gyógyszer beszerzését és a betegeknek történő átadását? És az áfát? A gyógyszertár eleve 0 forintos számlát szeretne kapni. Megoldható? Kinek kell az áfát a kísérleti gyógyszer után megfizetni?
Részlet a válaszából: […] Számtalan kérdés, a válaszok azonban az alapesetre vezethetők vissza.A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelvből következően a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] A válasz bevezetéseként elsődlegesen utalunk arra, hogy a pénzügyi lízinget eltérően szabályozza, értelmezi az Áfa-tv., illetve az Szt.A pénzügyi lízing értelmező rendelkezését – 2014. március 14-ig – az Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja tartalmazta. 2014....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Eltérő teljesítési időpontok

Kérdés: Egyik ügyfelünk folyamatos teljesítésű szolgáltatást végez. A szolgáltatásra vonatkozó szerződésből kiderül, hogy a felek havi számlázásban állapodtak meg, fizetési határidőként pedig a tényleges teljesítéstől számított 25. napot jelölték meg. Az Áfa-tv. szerint ez esetben a számlában a teljesítési időpontnak meg kell egyeznie a fizetési határidővel. Ügyfelünk az ez évben kibocsátott szolgáltatásokról olyan számlát állított ki, ahol a számlakiállítás kelte a hónap utolsó napja, teljesítési időpont a hónap utolsó napja, fizetési határidő a hónap utolsó napja + 25 nap. Ezeket a számlákat a hónap utolsó napjával könyveltük. Mi módon javíthatnánk az eddig kibocsátott számlák dátumait?
Részlet a válaszából: […] ...számlára: T 311 – K4798;– a számla könyvelésével egyidejűleg célszerű, ha a társaságbelső bizonylatot készít a fizetendő áfa könyveléséhez azért, hogy a számlátismételten ne kelljen elővenni, majd– a fizetési határidő, az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Áfa könyvelése, eltérő teljesítési időponttal

Kérdés: Ügyfeleim a szolgáltatásaikra 2008-tól az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint számítják fel az áfát. Így az ő könyveikben a számviteli teljesítés eltér az Áfa-tv. szerinti teljesítéstől. Hogyan alakítsam könyvelésüket, bizonylataikat? Eddig mindig igaz volt az, hogy a 466-467. főkönyvi számlákra könyvelt tételek megfeleltek az áfabevallás tételeinek is, ez az egyezőség adta az ellenőrzés alapját. Az új rendszerben a számlákat a tényleges teljesítés hónapjában rögzítem a számvitelben, és többségüket egy későbbi elszámolási időszakban az áfabevallásban. Milyen módszert lehet használni? Kell-e tudatnom a vevővel, hogy az áfát az 58. § szerint számolom el? A számlán a tényleges teljesítés időpontját, vagy az esedékesség időpontját, vagy mind a kettőt fel kell tüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...számlára: T 311 – K4798;– a számla könyvelésével egyidejűleg célszerű, ha a társaságbelső bizonylatot készít a fizetendő áfa könyveléséhez azért, hogy a számlátismételten ne kelljen elővenni, majd– 2008. április 1-jével a belső bizonylat (ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Ingatlanértékesítés részfizetéssel

Kérdés: Az ingatlanértékesítés eladási árát a vevő csak részben fizette ki, az eladó az áfát teljes mértékben rendezte. Az adásvételi szerződés szerint a részfizetés teljesítése után az új tulajdonos megkezdheti az ingatlanon az átalakítási munkát. Amennyiben azonban a vételárat nem fizeti meg határidőre, az ingatlan kártérítés nélkül visszaszáll az eredeti tulajdonosra. A szerződés szerinti fizetési határidő több hónapja lejárt, a vevőnek vissza kell adnia az ingatlant. Az eladó azt továbbra is értékesíteni akarja. A meghiúsult adásvételi szerződés felbontása lehet-e az eladónál az ingatlan újbóli állományba vételének a bizonylata, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia a tartozás értékén? Helyes-e, ha az eladó a visszakapott ingatlant a 2. számlaosztályban veszi nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlan újbóli állományba vételét nem lehet közvetlenüla meghiúsult adásvételi szerződéssel bizonylatolni. A kérdésben leírt esetbenaz Szt. 73. §-a (2) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint, annakértelemszerű alkalmazásával kell eljárni. A hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.