Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozónál a megszűnésre tekintettel áfafizetési kötelezettség áll fenn (azon vállalkozási vagyon tekintetében, amelyhez korábban áfalevonási jog társult). Ezen átalakulás apportként nem értelmezhető, továbbá áfafizetési kötelezettséget nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Lakásszövetkezet áfabevallása

Kérdés: A lakásszövetkezet tagjai befizetik a közös költséget, amelyet a lakásszövetkezet kötelezettségként tart nyilván. A lakásszövetkezet fizeti a lakóközösség által igénybe vett szolgáltatások számláit. A tárgyévet követően dönt a közgyűlés a működési költségek ismeretében, hogy a befizetett közös költségből mekkora rész fordítódjon üzemeltetésre, illetve kerüljön a felújítási alapba. Ekkor kerül kibocsátásra az áfás számla tárgyévi teljesítéssel, és kerül a kötelezettség bevételként elszámolásra. Nyilvánvalóan nem keletkezik nyereség. Eltérés csak az áfánál van, a nem áfás munkabért is áfásan kell kiszámlázni. Kell-e a lakásszövetkezetnek minden esetben áfabevallást benyújtania? Ha alanyi mentes vagy nem volt más üzleti tevékenysége? Ha csak a következő év áprilisában dönt a közgyűlés a tárgyévi eredményről, kiszámlázandó összegről, hogyan lehet az áfát bevallani?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkező tárgyévi beszerzések áfája már a tárgyévben(2006-ban) levonásba helyezhető. Mivel az áfafizetési kötelezettség és azáfalevonási jog időben elválik, a szövetkezeti tulajdonhasználat tárgyiadómentessé tételével előfordulhatna az, hogy a 2006-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Rokkantnyugdíjas ingatlanközvetítésének áfakötelezettsége

Kérdés: Rokkantnyugdíjas ingatlanközvetítői tevékenységet végez egyéni vállalkozóként. Mikor és milyen számlázási kötelezettsége van, választhatja-e az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszából: […] ...Következésképpen evás ingatlanközvetítése után áfafizetési kötelezettsége nem keletkezne (ugyanakkor mivel nem áfaalany, természetesen áfalevonási joggal sem élhetne), az abból származó bevételei után azonban 15 százalékos eva fizetésére lenne kötelezett. Bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Külföldi tanulmányterv áfája és elszámolása

Kérdés: Belföldi cég külföldi cégtől épületkomplexumra tanulmánytervet rendel meg, amelyet egy önkormányzatnak ad el. Milyen áfafizetési kötelezettség terheli? Hogyan kell elszámolni? Mi a számviteli elszámolás akkor, ha az önkormányzat mégsem veszi meg?
Részlet a válaszából: […] ...amelyben a külföldi számlája megérkezik, vagy – ha az előbb történik – a külföldit kifizetik (ide nem értve az előleget). Az áfalevonási jog az általános szabályok szerint keletkezik, az Áfa-tv. 36. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján ugyanebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Importbizomány áfája

Kérdés: A bizományos által lebonyolított importot milyen általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...szélesebb kört (pl. a speditőrt, a fuvarozót, a kezest) lehet kötelezni [vámtörvény 125. § (2) bekezdés]. Az importtal kapcsolatban áfalevonási joga azonban csak annak van, akinek az áru az áfaköteles, bevételszerző tevékenységét szolgálja. Ezért elengedhetetlen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.