21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Devizás tételek elhatárolása
Kérdés: Egy 2020-ban teljesült ügylet után a külföldi ügynök csak 2023-ban állítja ki a számláját. Hogyan kell helyesen eljárni az egyes években? Ha tudjuk pl., hogy a szerződés szerint maga az ügylet 2020. 07. 15-én teljesült. Akkor mi lett volna a helyes eljárás 2020-ban? Milyen árfolyamon kellett volna elszámolni az elhatárolást? Elméletileg a teljesítéskori választott árfolyam az irányadó. Ha így van, akkor 2020. 12. 31-én át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Vagyis a 2020-as passzív időbeli elhatárolásnak van igénybe vett szolgáltatás része és árfolyam-differencia része? Mi történik 2021-ben és 2022-ben? Mindig át kell értékelni év végén, vagy meg kell szüntetni és újra képezni? Ha igen, akkor a megszüntetést mivel szemben kell könyvelni? Ha az előző évben volt jutalék-költség és átértékeléstartalma is? Hogyan kell 2023-ban eljárni? Ezekre a kérdésekre nem ad egyértelmű választ a magyar számviteli szabályozás. Ha jelentős devizatételről van szó, akkor hatalmas árfolyam-differencia jelentkezhet az évek során. Nagyon nem mindegy, hogyan kezeljük. A sok kapcsolódó könyvelésben árfolyamnyereséget is ki fogunk mutatni vagy nem?
2. cikk / 21 Nem realizált árfolyamveszteségre céltartalékképzés
Kérdés: Gondot okoz számunkra az Szt. 41. § (4) bekezdése szerinti céltartalék számítása. Első Mit jelent a folyósítás? Ha egy hitelszerződés lejárt (végtörlesztés nélkül), és lejárat után a felek új szerződést kötnek a fennálló tartozásra, de pénzügyi mozgás nincs, akkor az új szerződés időpontja tekinthető-e folyósításnak? Forgóeszköz-finanszírozáshoz kapcsolódó hitelek esetén gyakran több időpontban történik a felvétel, sőt lehet, hogy közben már volt törlesztés is, és utána újra felvétel. Ilyen esetben a folyósítás napját hogyan lehet, kell értelmezni? Forgóeszközhitelek esetén általában egy keretösszeg rendelkezésre tartási időszak szerepel a megállapodásban, ami sokszor semmilyen kapcsolatban nem áll a tényleges törlesztéssel. Ilyen esetben a hitel futamidejét a keretösszeg rendelkezésre tartásának szerződés szerinti utolsó napjával kell meghatározni? A folyósítás napja itt is érdekes, mert sok esetben újrakötik lejáratkor ezeket a keretszerződéseket, ilyen esetben az új szerződés napja tekinthető a folyósítás napjának? Bevallom, egyenlegében folyamatosan változó (pl. rulírozó) devizahitelek esetén szinte lehetetlen matematikai képletekkel leírni a 41. § (4) bekezdésében megfogalmazottakat. Mi lehet a megoldás? Önök szerint hogyan kell a szükséges céltartalék összegét meghatározni ezekben az esetekben?
3. cikk / 21 Számlavezető bank végelszámolása
Kérdés: 2018. év végén cégünk számlavezető bankjának likviditási problémái miatt a bankszámláinkat befagyasztották, majd 2019. évben megindult a bank végelszámolása. A devizás számlák egyenlegét adott napi árfolyamon forintra átszámították, ebből kifizetésre került az OBA által biztosított 100.000 eurónak megfelelő forintösszeg, az ezután fennmaradt összeget a végelszámoló betétkövetelésként nyilvántartásba vette. A bank végelszámolása várhatóan több évig is eltarthat. A végelszámoló által visszaigazolt betétkövetelést kimutathatjuk a továbbiakban is a pénzeszközök között, vagy át kell vezetni a követelések közé? Az év végén elszámolandó értékvesztést a pénzügyi műveletek ráfordítása vagy az egyéb ráfordítások között kell elszámolni? A társasági adónál növelni kell-e az adóalapot az elszámolt értékvesztés összegével?
4. cikk / 21 Devizahitel kiváltása újabb devizahitellel
Kérdés: A társaság élt az Szt. 33. §-ának (2) bekezdésében adott lehetőséggel, és a beruházáshoz kapcsolódó, külföldi pénzértékre szóló tartozása év végi értékelésekor keletkezett árfolyamveszteséget időbelileg elhatárolta, az elhatárolt veszteség után az Szt. 41. §-ának (4) bekezdése szerint céltartalékot képzett, majd az elhatárolt összeget a devizahitel törlesztésekor az előírásoknak megfelelően feloldotta. Mi a helyes eljárás akkor, ha a társaság az előbbiek szerinti devizahitelt visszafizeti, és újabb devizahitelt vesz fel?
5. cikk / 21 Végelszámolás során az eszközök értékelése
Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
6. cikk / 21 Devizás forgóeszközhitel esetében céltartalékképzés
Kérdés: A devizás forgóeszközhitel árfolyamvesztesége 2013. 01. 01-től elhatárolható. Rulírozó hitel esetén is? Mi a teendő akkor, ha igen, akkor hogyan kell céltartalékot képezni? Ha a rulírozó hitelt folyósítás nélkül újítják meg? (Ha újrafolyósítják, akkor teljesen új hitelnek minősül, a teendők érthetőek.)
7. cikk / 21 Tagi kölcsön euróban
Kérdés: A kft. euróban akar tagi kölcsönt adni, mert euróban szeretne gépjárművet vásárolni. De forintban kéri visszafizetni, amit a kölcsönnyújtás időpontjában érvényes árfolyamon határoztak meg. Helyes ez így? Ha igen, akkor ezt a mérleg-fordulónapi értékeléskor nem kell figyelembe venni? Ha ugyanezt hitelre kapják eurós alapon a finanszírozó cégtől, amely forintban határozza meg a havi tőketörlesztést, kamatot, ezt a hitelt év végén értékelni kell? A hitelező cég még árfolyam-különbözetet is számol.
8. cikk / 21 Devizakötelezettség havonkénti értékelése
Kérdés: A kft. több százmillió forint értékű épületberuházáshoz ausztriai hitelt vett fel. Az Szt. 60. §-a szerint év végén a devizában fennálló tartozást az üzleti év fordulónapi árfolyamára kell átszámítani. Hatalmas árfolyamvesztesége keletkezett. Egy könyvvizsgáló tanácsára most havonta végezteti el az értékelést, szerinte így jóval kevesebb lesz a különbözet. Megteheti azt, hogy 12 hónap végén végzi el az átértékelést, csökkentve ezzel a veszteséget?
9. cikk / 21 Rögzített árfolyamon történő törlesztés
Kérdés: Társaságunk 2009-ben hosszú lejáratú, svájcifrank-alapú forintkölcsön felvételével gépkocsit vásárolt. Mivel az időközben bekövetkezett árfolyamváltozások jelentősen megnövelték a törlesztés összegét, a társaság a 2010. év közepén szerződésmódosítással olyan havi fix, rögzített árfolyamon történő törlesztésre tért át, mely szerint az árfolyam- és kamatváltozások elszámolása a futamidő végén történik. A kölcsön törlesztése 2012-ben megtörtént. A hitelintézet az árfolyam- és kamatkülönbözetről szóló fizetési kötelezettséget megküldte, futamidő-meghosszabbítás címén. Hogyan kell ezt könyvelni? Társaságunk a kölcsön törlesztését a könyveiben nyilvántartott árfolyamon számolta át forintra, és folyamatosan elszámolta az árfolyam-különbözeteket.
10. cikk / 21 Devizaalapú követelések, kötelezettségek átértékelése
Kérdés: A pénzintézetek úgy nyújtották az elmúlt években a hiteleket, illetve úgy határozták meg a pénzügyi lízing feltételeit, hogy a finanszírozás forintban történt, a törlesztőrészleteket forintban határozták meg, azonban meghatároztak egy "mértékadó devizanemet", amit a törlesztés során figyelemmel kísérve, "kamat 2" stb. elnevezéssel gyakorlatilag árfolyameltérést fizettettek az adóssal. Vonatkozik-e az ilyen kötelezettségekre, illetve követelésekre az átértékelési kötelezettség?
