Kft.-üzletrész értékesítése magánszemélynek

Kérdés: A kft. egy másik kft. tulajdonosa. A kft. ezt az üzletrészét eladta egy magánszemélynek. Hogyan kell a fenti esetet szabályosan könyvelni? Az üzletrészeladás milyen adóvonzattal, illetve adatszolgáltatási kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...után: T 366 - K 9721;- a könyv szerinti (a nyilvántartási) értékének a kivezetése: T 179 - K 171 és T 8711 - K 171;- az értékesítés árfolyam-különbözetének megállapításához a bevételként, a ráfordításként elszámolt összegek összevezetése, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Üzletrész értékesítése részletfizetéssel

Kérdés: A kft. a 2020. évben értékesítette egy másik kft. részére egy harmadik kft.-ben lévő üzletrészét, amely harmadik kft.-ben mind az eladó, mind a vevő egyébként is tulajdonos. Az értékesítés során többéves részletfizetésben állapodtak meg. Az első részlet kifizetése 2020-ban megtörtént, a további részletek kifizetésének időpontja más gazdasági események megvalósulásához kötött. Az üzletrész-értékesítés cégbírósági átvezetése megtörtént. Milyen módon (mely években) kell az eladónak a képződött árfolyamnyereséget szerepeltetnie a könyveiben, illetve melyik évben képződik az ügylethez kapcsolódóan társaságiadó-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy az eladó kft.-nél 2020-ban a teljes árfolyamnyereséget ki kell mutatni, és természetesen a társasági adót utána is meg kell fizetni.A kft. a számviteli törvény hatálya alá tartozik, kettős könyvvitel vezetésére kötelezett. A kettős könyvvitelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Érvénytelenített üzletrész-értékesítés

Kérdés: A kft. 2016-ban értékesítette a visszavásárolt üzletrészt a könyv szerinti érték 10 százalékáért. Az adásvételi szerződést az egyik tulajdonos megtámadta és pert indított. Az elsőfokú bíróság kimondta az adásvételi szerződés érvénytelenségét, amelyet a másodfokon eljáró bíróság 2020 októberében helybenhagyott, és az eredeti állapot visszaállítására kötelezte a vevőt és az eladót. Hogyan és mikor kell könyvelni az eredeti állapot helyreállítását, annak figyelembevételével, hogy a Cégbíróság az eredeti állapotot csak 2020-ban tudja helyreállítani?
Részlet a válaszából: […] ...Az eredeti könyv szerinti érték és a visszavételi érték (10 százalék) különbözetét pedig a 8711. Részesedések értékesítésének árfolyamveszteségét csökkentő tételként (negatív árfolyamveszteségként) kell kimutatni. Könyvelési tételek:– a visszavett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Részesedés értékesítése

Kérdés: "A" kft.-nek 10 M Ft tartós részesedése van "B" kft.-ben. Az "A" kft. eladja részesedését "B" kft.-nek 15 M Ft-ért. Hogyan könyveljük az ügyletet, van-e ennek adóvonzata, illetve hatása a társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 84. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint: Részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell elszámolni a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés (a kérdés szerinti tartós részesedés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Svájci tulajdonos üzletrészét a kft. megvásárolja

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai: 95%-ban svájci cég és 5%-ban magánszemély. A magánszemély svájci állampolgár, életvitelszerűen az év minden napján Magyarországon tartózkodik (állandó tartózkodási kártyája van), magyarországi lakcímkártyája, lakóhelye Magyarországon van. A cég ügyvezetője munkaviszonnyal rendelkezik, bért vesz fel, és adózik utána. A fenti magánszemély az 5%-os üzletrészét (a kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, 5%-a, 150 000 Ft a magánszemélyé) értékesíti a kft.-nek 5 millió Ft-ért (a kft. eredménytartaléka fedezetet nyújt a vásárlásra).
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelem mint értékpapír átruházása (értékpapírnak minősül az Szja-tv. szerint a kft.-üzletrész is), árfolyamnyereség címén keletkezik jövedelem az Szja-tv. 67. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
Részlet a válaszából: […] ...T 366 – K 9751,– a visszavételi érték kivezetése: T 8751 – K 373 (egyidejűleg a lekötött tartalék feloldása: T 414 – K 413),– az árfolyamveszteség megállapítása: T 9751 – K 8751.Jelen esetben az árfolyamveszteség – mint a magánszemélyek részére teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Bejelentett részesedés értékesítésének árfolyamnyeresége

Kérdés: Egy három tagból álló kft. 2011-ben az egyik tag üzletrészét névértéken visszavásárolta. Ekkor a jegyzett tőke 50 millió, míg a saját tőke 500 millió Ft volt. A saját üzletrészt térítés nélkül átadta a másik két tagnak. A tagok egyike mind az eredeti, 2006-os névértéken történő üzletrész szerzését, mind pedig a 2011-es ingyenesen kapott üzletrészszerzést bejelentette az adóhatóságnak. 2016-ban a tag a teljes részesedését értékesíti, mint bejelentett részesedést, 300%-os árfolyamon. Ez esetben milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...át eszközei között tartotta nyilván, a 2016-os adózás előtti eredményt csökkenti a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége (csökkentve az esetleges üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással). A számítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Üzletrész értékesítéskor a társasági adó

Kérdés: Üzletrész értékesítése esetén, amikor a vevő cég, és részletre veszi meg az üzletrészt, az eladáskor a tulajdonjog átszáll a vevőre. Az eladó az eladás évében az ellenértéket nem kapta meg. Ettől függetlenül az eladás évében a teljes árfolyamnyereségre meg kell fizetnie a társasági adót? Vagy lehetősége van halasztásra?
Részlet a válaszából: […] ...is el kell számolni a pénzügyi műveletek bevételeit csökkentő tételként (a 2016. évi előírások szerint), és a különbözet lesz az árfolyamnyereség, amely része lesz az adózás előtti eredménynek.A Tao-tv. 7., 8. §-a nem tartalmaz olyan szabályt, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...beszámítása az üzletrészvételárába: T 478 – K 311.A nem egyedüli tag magánszemélynek – az Szja-tv. 67. §-aalapján – az árfolyamnyereségre vonatkozó előírások szerint keletkezikadófizetési kötelezettsége. A jövedelem a kapott ellenérték (az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet a válaszából: […] ...most, majd az üzletrész értékesítésekor, a társaság megszűnésekor, tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállításakor kell az árfolyamnyereség után 20 százalékos szja-t fizetni úgy, hogy az üzletrész bekerülési értéke nulla, és most nem juthatnak hozzá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.
1
2