Üzletrész megszerzésének, illetve értékesítésének adóterhei

Kérdés: Magyar állampolgár, munkavállaló egy magyarországi kft.-nél, melynek 2 belföldi magánszemély a tulajdonosa. Három évvel ezelőtt, „opciós szerződést” kötöttek M és a kft. tulajdonosai, mint magánszemélyek, amelyben üzletrészszerzési lehetőséget biztosítottak M számára. Az „opciós szerződés” szerint, M üzletrészt szerezhet a fent említett cégben, előre meghatározott arányban (5%), ha a cégnél maradva tevékenységével a cég sikerességét növeli, és egy harmadik (független) fél a cég egészét, megfelelően magas áron, megvásárolja. Ilyen szerződés csak néhány dolgozóval köttetett, nem mindenkivel. A feltételek teljesültek, M a munkáltatói kft. 2 tulajdonosától visszterhes ügylet keretében vásárolta meg az „opciós szerződésben” megjelölt 5% üzletrészt a jegyzett tőke névértékén, melyet a kft.-t felvásárló cég felé rögtön tovább is értékesített.
Két kérdésre kérjük szíves állásfoglalásukat:
1. Milyen adót/járulékot kell M magánszemélynek a kft. 5%-os üzletrészének megszerzése után fizetnie, alkalmazható-e az Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdés (h) pontja?
2. M magánszemély által a felvásárló cég felé történő üzletrész-értékesítés bevétele és az üzletrész szerzési értékének különbözete teljes egészében árfolyamnyereségből származó jövedelemnek számít-e, ha a felvásárló cégnek nincs semmilyen kapcsoltsági viszonya sem a felvásárolt kft.-vel, sem annak tulajdonosaival?
Részlet a válaszából: […] ...üzletrész-értékesítés bevétele és az üzletrész szerzési értékének (az üzletész névértéke) különbözete teljes egészében árfolyamnyereségből származó jövedelemnek számít, mivel a felvásárló cégnek nincs semmilyen kapcsoltsági viszonya sem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Kft.-üzletrész értékesítése magánszemélynek

Kérdés: A kft. egy másik kft. tulajdonosa. A kft. ezt az üzletrészét eladta egy magánszemélynek. Hogyan kell a fenti esetet szabályosan könyvelni? Az üzletrészeladás milyen adóvonzattal, illetve adatszolgáltatási kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...T 366 – K 9721;– a könyv szerinti (a nyilvántartási) értékének a kivezetése: T 179 – K 171 és T 8711 – K 171;– az értékesítés árfolyam-különbözetének megállapításához a bevételként, a ráfordításként elszámolt összegek összevezetése, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Osztalékfizetés tárgyi eszközzel

Kérdés: A kft. tulajdonosa részére jóváhagyott osztalékot nem készpénzben, hanem tárgyi eszköz formájában fizeti meg. Ez a tárgyi eszköz a jelenlegi piaci értéken egy 80 millió Ft értékű lakás. Kérem, térjenek ki az ezzel a gazdasági eseménnyel kapcsolatos valamennyi adózási tudnivalóra, illetve a kontírozásra is!
Részlet a válaszából: […] ...T961 – K 861, a kisebbik összegben történő átvezetés után valószínű, hogy a 961. számlán marad egyenleg, az értékesítés árfolyamnyeresége, amely része lesz a kft. adózás előtti eredményének, amit társaságiadó-fizetési kötelezettség fog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Részesedés értékesítése piaci érték alatt

Kérdés: Gazdasági társaságunk az ügyvezetőjének értékesítette egy részvénytársaságban meglévő 51%-os részesedését névértéken, 2550 E Ft-ért. Arészvénytársaság saját tőkéje az értékesítés időpontjában 60 M Ft volt. Milyen adózási következménye van a fenti tranzakciónak az értékesítő társaságra, illetve az ügyvezetőre nézve, figyelembe véve a Tao-törvény 18. § (1) bekezdésének b. pontját is?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezik.A társaságnál:–ha a részvény ellenértéke meghaladja a könyv szerinti értéket, azt pénzügyi műveletek bevételeként (árfolyamnyereségként) kell kimutatni az Szt. 84. § (2) bekezdés a) pont, vagy az Szt. 84. § (7) bekezdés a) pont szerint,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.