Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...előleg is adható, amelyet a kiküldöttel szembeni követelésként kell kimutatni az átadás időpontjában érvényes választott árfolyamon forintra átszámított összegben (T3611 – K382). Az előleg átadásánál azonban figyelemmel kell lenni arra is, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...előleg is adható, amelyet a kiküldöttel szembeni követelésként kell kimutatni az átadás időpontjában érvényes választott árfolyamon forintra átszámított összegben: T 3611 – K 382. Az előlegadásnál azonban figyelemmel kell lenni arra is, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Külföldi napidíj könyvelése

Kérdés: Külföldi napidíj könyvelése a valutapénztárban, és feladása a munkabér számfejtése után.
Részlet a válaszából: […] ...Az előlegként adott összeg követelés lesz a munkavállalóval szemben, amelyet az előlegadás napján érvényes választott devizaárfolyamon kell kimutatni, a valutapénztár-csökkenésének elszámolására használt devizaárfolyamon és az előleg kimutatására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Svájci tulajdonos üzletrészét a kft. megvásárolja

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai: 95%-ban svájci cég és 5%-ban magánszemély. A magánszemély svájci állampolgár, életvitelszerűen az év minden napján Magyarországon tartózkodik (állandó tartózkodási kártyája van), magyarországi lakcímkártyája, lakóhelye Magyarországon van. A cég ügyvezetője munkaviszonnyal rendelkezik, bért vesz fel, és adózik utána. A fenti magánszemély az 5%-os üzletrészét (a kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, 5%-a, 150 000 Ft a magánszemélyé) értékesíti a kft.-nek 5 millió Ft-ért (a kft. eredménytartaléka fedezetet nyújt a vásárlásra).
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelem mint értékpapír átruházása (értékpapírnak minősül az Szja-tv. szerint a kft.-üzletrész is), árfolyamnyereség címén keletkezik jövedelem az Szja-tv. 67. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Értékesített üzletrész bekerülési értéke

Kérdés: Egyik magánszemélytulajdonos jegyzett tőkéjének múltja:
– üzletrészvétel 2009. 10. 05., névérték 1 500 000 Ft (50%), beszerzési értéke 6000 euró;
– tőkeemelés a cég eredménytartalékából 37 millió forinttal, a tulajdonos üzletrészének a névértéke 18 500 000 forinttal nő;
– az üzletrész 2 százalékának az értékesítése 2010. 12. 03-án, megmaradt 48%;
– 2011. 12. 22-én 26% üzletrész-átruházás a cégnek (saját részesedés visszavásárlása), névértéke 10 400 000 Ft, a megmaradt üzletrész névértéke 8 800 000 Ft.
Véleményem szerint a tulajdonosnak az árfolyamnyereségből származó jövedelmét 16% személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás terheli. Amiben elbizonytalanodtam: a tőkeemelés a cég eredménytartalékából. Ez módosít valamit az adózás módján? Hogyan határozom meg most az üzletrész beszerzési értékét?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem derül ki, hogy ténylegesen milyen beszerzésiértékkel számolt. Az árfolyamnyereségből származó jövedelmet mihez viszonyítvaállapította meg? Ezért az első üzletrészvételtől kell elindulni.A 1,5 millió Ft névértékű (50%-os tulajdoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Foglalkoztatott jutalmazása munkaviszonyának megszűnése után

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta. Munkatársunk 2001. és 2002. évi jutalmát társaságunk 2003. január 20-án, forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék eho-t az aktuális minimálbér összegét alapul véve. Abban szeretném segítségét kérni, hogy a fent vázolt esetben a 2003. január 20-i kifizetésekből milyen és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre viszonylag rövid a válasz.A kérdésben említett munkatárs 2003-ban már nem állt a cég alkalmazásában, így a 2003. évi kifizetés – függetlenül attól, hogy a kifizetés részben összefügg a korábbi évek tevékenységével – az Szja-tv. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] ...Nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak a részesedés, az értékpapír értékesítése esetén elszámolt árfolyamveszteség, ha az eszköz beszerzési ára a beszerzéskori szokásos piaci árat 10 százaléknál nagyobb mértékben meghaladja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.