Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] ...is, amelyeket a pénzügyi műveletek megfelelő bevételi, illetve ráfordítási számlájával szemben kell megszüntetni (jellemzően árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség).A Cégtörvény kapcsolódó előírásaiból következően, amennyiben a forintban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] ...gépeknél célszerű a költségalapú módszert alkalmazni;– a tőzsdén jegyzett részesedések, értékpapírok esetében a tőzsdei árfolyam a meghatározó, egyéb részesedéseknél az érték a saját tőke/jegyzett tőke arányával, a társaság vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Számviteli politika a szociális szövetkezetnél

Kérdés: A szociális szövetkezet számviteli politikája elemeinek sajátosságairól szeretnék többet tudni.
Részlet a válaszából: […] ...az értékvesztés meghatározásának módját,– a behajthatatlan követeléssé minősítés kritériumait,– a választott devizaárfolyamot,– a sajátos időbeli elhatárolásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...adatok helyesbítése, terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolása, visszaírása, céltartalék képzése, felhasználása, árfolyam-különbözetek stb.);– az eszközök, a források korrigált nyilvántartás szerinti értéke.(Értékhelyesbítés és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...A forintban kapott támogatást közvetlen támogatásesetén a támogatásról hozott döntést megelőző hónap utolsó napján érvényesMNB-árfolyamon, az adórendszerben érvényesített támogatást az adóév utolsónapján érvényes MNB-árfolyamon kell euróra számítani. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Külföldi megrendelésre előállított termék

Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
Részlet a válaszából: […] ...a feltételek adottak ahhoz, hogy a legyártott gép ellenértékét exportárbevételként számolják el a teljesítéskori választott devizaárfolyamon forintra átszámított összegben (T 317 – K 93). Ez esetben a devizában kapott előleget a devizában fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...azok a pénzbevételből származó, külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek, amelyek a mérleg-fordulónapi értékelés során, árfolyamnyereség formájában jelentkeztek, a tartalék összegének megállapításánál figyelembe vettek, így bevételként még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.