Kft.-üzletrész értékesítése magánszemélynek

Kérdés: A kft. egy másik kft. tulajdonosa. A kft. ezt az üzletrészét eladta egy magánszemélynek. Hogyan kell a fenti esetet szabályosan könyvelni? Az üzletrészeladás milyen adóvonzattal, illetve adatszolgáltatási kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...T 366 – K 9721;– a könyv szerinti (a nyilvántartási) értékének a kivezetése: T 179 – K 171 és T 8711 – K 171;– az értékesítés árfolyam-különbözetének megállapításához a bevételként, a ráfordításként elszámolt összegek összevezetése, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...kivezetése: T 8642 – K 112, a 9642-8642. számlák összevezetésével annak megállapítása, hogy az apportálás milyen eredménnyel járt, az árfolyamnyereség egyéb bevétel, az árfolyamveszteség egyéb ráfordítás lesz. A telek átadásakor az időbeli elhatárolást meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Üzletrész értékesítése részletfizetéssel

Kérdés: A kft. a 2020. évben értékesítette egy másik kft. részére egy harmadik kft.-ben lévő üzletrészét, amely harmadik kft.-ben mind az eladó, mind a vevő egyébként is tulajdonos. Az értékesítés során többéves részletfizetésben állapodtak meg. Az első részlet kifizetése 2020-ban megtörtént, a további részletek kifizetésének időpontja más gazdasági események megvalósulásához kötött. Az üzletrész-értékesítés cégbírósági átvezetése megtörtént. Milyen módon (mely években) kell az eladónak a képződött árfolyamnyereséget szerepeltetnie a könyveiben, illetve melyik évben képződik az ügylethez kapcsolódóan társaságiadó-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy az eladó kft.-nél 2020-ban a teljes árfolyamnyereséget ki kell mutatni, és természetesen a társasági adót utána is meg kell fizetni.A kft. a számviteli törvény hatálya alá tartozik, kettős könyvvitel vezetésére kötelezett. A kettős könyvvitelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...eszközök értéke meghaladja, azaz az átvett eszközök értéke a több, akkor a különbözetet részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell a tulajdonosnál (a tagnál) kimutatni a pénzügyi műveletek bevételei között.Ha a bevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Vásárolt részesedés apportálásának nyeresége

Kérdés: A kft. 20 millió forintért vásárolt egy üzletrészt, amelyet a befektetett eszközök között nyilvántartásba vett. Később ezt az üzletrészt apportálta egy másik kft.-be, de az apportálást megelőzően az felértékelésre került, a társasági szerződés szerint 80 millió forintra. Az üzletrész apportjának könyvelésekor 60 millió forint eredmény keletkezett. Ez után kell társasági adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a különbözet (itt 60 millió forint) pedig rendkívüli eredmény volt. 2016. január 1-je után:– részesedésből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell elszámolni az apportáló társaságnál (a gazdasági társaság tulajdonosánál, tagjánál) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Üzletrész visszavásárlási és eladási ára

Kérdés: A több éve működő, 3 magánszemély tulajdonos által alapított kft.-nél a cég visszavásárolta az 1200 ezer forint névértékű – a törzstőke egyharmadát jelentő – egyik tag üzletrészét 20 000 ezer forintért. A magánszemély a szerzett nyereség után adó- és ehofizetési kötelezettségét teljesítette (a kft. a kifizetéskor azokat tőle levonta). A kft. ezt az üzletrészt egy magánszemélynek névértéken eladta. A kft.-nek milyen számviteli és adózási kötelezettsége van, különös tekintettel a 18,8 millió forintos árfolyamveszteség, illetve az újként belépő tag kötelezettségei tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...Az adott esetben azonban az értékesítés nem ezen a vételáron történt,hanem a névértéken, így adódik a 18,8 millió forint összegű árfolyamveszteség.Ahhoz, hogy ezt az árfolyamveszteséget a vállalkozási tevékenység érdekébenfelmerült költségnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...– azok értékesítésekor realizálható eredményre is. Térítés nélkül kapott részesedések értékesítésekor az eladási ár árfolyamnyereségként jelenik meg, függetlenül attól, hogy milyen értéken történt a nyilvántartásba vétel. Csoportos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.