Forintban jóváhagyott osztalék kifizetése euróban

Kérdés:

A Számviteli Levelek többször foglalkozott a forintban jóváhagyott osztalék euróban történő kifizetése esetén, az osztalék utáni szja forintra történő átszámításának szabályaival. A forintban jóváhagyott, de utóbb euróban kifizetett osztalékot terhelő személyi jövedelemadó – Szja-tv. 5–6. §-ai szerint forintra történő átszámítási szabályainak alkalmazásához – két eltérő tartalmú szakmai vélemény is megjelent.
A 8583. szakmai kérdés szerint: "A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés szerinti két tulajdonosnak a bevétele nem külföldi pénznemben (euróban) keletkezett, hanem forintban, a beszámolót elfogadó taggyűlésen 141.216 E Ft osztalékról döntöttek. Így feleslegesen hivatkoznak az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésére. Az már más téma, hogy a tulajdonosok a forintban megszerzett osztalékot euróban kívánják átutalni a devizaszámlájukra."
A 9061. kérdésre adott válasz szerint: "Ha a forintban jóváhagyott osztalékot a tulajdonosok euróban kívánják kifizetni, akkor az Szja-tv. 5–6. §-a szerint külföldi pénznemben megszerzett jövedelemről van szó, amelynél az adóalap meghatározásakor a hivatkozott törvényi előírásokat kell figyelembe venni, az adókat is külföldi pénznemben kell megállapítani (ami valószínű, hogy eltér a forintban meghatározottól), garantált az adóhiány."
Abban kérjük szakmai véleményüket, hogy ha a tulajdonosok forint pénznemben jóváhagyott osztalékot külföldi pénznemben (euróban) szeretnék kifizetni, akkor a forintban jóváhagyott osztalék az Szja-tv. 5. §-a (7) bekezdése által szabályozott külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül-e? Amennyiben az osztalék külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül, akkor a személyi jövedelemadó forintosítását az Szja-tv. 6. § (2) bekezdés szerint, az osztalékból (az osztalékelőlegből) a megszerzés időpontjában érvényes árfolyamon kell forintra átszámítani, vagy pedig az Szja-tv. 6. § (4) bekezdés b) pont szerint a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam alapján?

Részlet a válaszából: […] ...hogy a nettó (az osztalékadókkal csökkentett) osztalék forintban meghatározott összegét el kell osztani a számlavezető bank euróeladási árfolyamával, azaz annyi euró fizethető, amennyit a forintban kimutatott nettó osztalékért az osztalékra jogosult venni tudna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Vagyonfelosztás tételeinek könyvelése

Kérdés: Végelszámolás zárómérlegével kapcsolatos a kérdésem. A kft. évek óta veszteséges volt. Lekötött betétben és folyószámlán volt pénze. A saját tőke alatta volt a jegyzett tőkének. A vagyonfelosztás során volt adóköteles és adómentes vagyonrész is, mivel nagyobb összeg állt rendelkezésére a saját tőke összegénél, kötelezettsége nem volt. Hogyan lehet számviteli szempontból helyesen könyvelni a vagyonfelosztás tételeit úgy, hogy a zárómérlegben "0" legyen minden sor? Számoltunk a várható kifizetések hatásaival is, de az adóköteles rész összegének helyes könyvelését nem tudjuk megoldani.
Részlet a válaszából: […] ...során körültekintően jártak el.Többletpénzbevétel, illetve pénzbevétel-elmaradás adódhat a pénzeszközök kamatából, a devizák árfolyam-különbözetéből, amely különbözetet indokolt a tulajdonosoknak kiadni (a tulajdonos terhelő esetleges adó megfizetése után,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...kivezetése: T 8642 – K 112, a 9642-8642. számlák összevezetésével annak megállapítása, hogy az apportálás milyen eredménnyel járt, az árfolyamnyereség egyéb bevétel, az árfolyamveszteség egyéb ráfordítás lesz. A telek átadásakor az időbeli elhatárolást meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Kriptovalutához kapcsolódó kérdések

Kérdés: Kérdéseink kriptovaluták tőzsdei kereskedésének céges formában történő adózásával kapcsolatosak. Ha jól tudjuk, akkor kriptovaluták kezelésével külön sem a számviteli törvény, sem a társaságiadó-törvény nem foglalkozik, vagyis az interneten elérhető NAV-állásfoglalások és különböző cikkek alapján az alábbiakat szűrtük le: a kriptovaluta-ügyleteket követelésként kell kezelni, nyilvántartást kell vezetni az egyes kriptovalutákról, amely tartalmazza a "fajtáját", mennyiségét, a beszerzés időpontját, valamint szerzéskori értékét. Az ügyletek során nyereség vagy veszteség keletkezik. Látnak-e Önök problémát azzal kapcsolatban, hogy egy kft. fő tevékenységként kriptovaluta-kereskedéssel foglalkozzon? Van-e annak törvényi akadálya, hogy céges formában a gazdasági társaság a kriptotőzsdén akár napi 10.000 tranzakciót elvégezzen? Lehetséges kriptovaluta apportálása a cégbe? Ha igen, milyen értéken történik az apportálás? Beszerzéskori vagy aktuális piaci árfolyam melletti értéken? Amennyiben a kriptovaluta tőzsdei kereskedését céges formában végzi, valóban van lehetőség az ügyleteken elszenvedett veszteség elszámolására? Tudomásunk szerint a magánszemélyek egyéb jövedelemként kötelesek adózni a kriptovaluta-ügyleteikből származó jövedelmük után, és adózásuk során adóalapjukba a nyereséges ügyletek eredménye kerül, amellyel szemben a veszteséges ügyleteiket nem tudják beállítani, vagyis a céges formában történő adózás jelentősen előnyösebbnek tűnik számukra. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...ki a kriptovaluta eladási árának a beszámításával. A vásárolt követelés értékesítésekor a nyilvántartási érték és az eladási árfolyam különbözetét kell a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között kimutatni. A különbözet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...különbözete a magánszemély vállalkozásból kivont jövedelmének minősül az Szja-tv. 68. §-a alapján. A magánszemélynek az árfolyamnyereségre vonatkozó előírások szerint keletkezik jövedelme, amelyet 15 százalék mértékű személyi jövedelemadó és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Üzletrész-visszavásárlás, ajándékozás

Kérdés: A társaság jegyzett tőkéje 3 millió Ft. Két tulajdonos volt 2015-ig 1,5-1,5 millió Ft jegyzett tőkével. 2015. decemberben a társaság visszavásárolta az egyik tulajdonos üzletrészét 9,3 millió forintért. A másik tulajdonos a 1,5 millió forintos üzletrészből, amit az ajándékozási szerződésben 10 millió forint értékűnek határoztak meg, a fiának ajándékoz 40%-ot, 600 E Ft értékű üzletrészt (szerzési értéke 4 M Ft). Egyenes ági rokonok ajándékozása után illetéket nem kell fizetni? Mikor, milyen esetben van jelentősége a szerződésben meghatározott értéknek? Az ajándékozónak keletkezik-e jövedelme? Decemberben a társaság bevonja a 1,5 M Ft-os visszavásárolt üzletrészt, és a szabad eredménytartalékból felemeli a jegyzett tőkét ismét 3 M Ft-ra. A két tulajdonos üzletrésze ezáltal a tulajdoni hányaduk (40-60%-ban) arányában fog nőni? Eredményez ez jövedelmet és adófizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...(üzletrész) szerzési értéke – feltételezhetően – 600 E Ft, piaci értéke pedig 4 millió forint, a különbözet az apánál árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül, amelyet 2015-ben 16 százalékos személyi jövedelemadó, az Eho-tv. 3. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.

Üzletrész-értékesítés részletfizetéssel

Kérdés: Egy magánszemély megvásárolja egy másik magánszemély üzletrészét piaci áron. A két magánszemély között nincs kapcsolt viszony. A cégbírósági bejegyzés megtörtént. A fizetés részletekben történik 10 év alatt. Az szja- és az ehofizetési kötelezettség az üzletrész értékesítésekor vagy pedig a részletek fizetésekor keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...attól, hogy az üzletrész ellenértékét csak 10 év alatt fogja majd megkapni.Az üzletrészt átruházónál az üzletrész átruházásakor árfolyamnyereségből származó jövedelem keletkezik, amelynek értéke az Szja-tv. 67. §-ának (1) bekezdése alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.

Üzletrész visszavásárlása, térítés nélküli átadása, tőkeemelés

Kérdés: A kft. 600 E Ft jegyzett tőkével rendelkezik, a tagok száma 3 fő, a jegyzett tőkén belüli arányok egységesen 200-200-200 E Ft. A társaság egyik tagja kiválik, és eladja az üzletrészét 6530 E Ft-ért, a két régi tag térítésmentesen megkapja. Egyúttal felemelik a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére, 3000 E Ft-ra. Az eredménytartalék összege 40 000 E Ft. A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni? Milyen adóvonzatok keletkeznek? A 6530 E Ft fizethető-e az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódóan meg kell jegyezni, hogy mivel a kft. kifizetőnek minősül, az üzletrész átruházása miatt a kilépő tagnál jelentkező árfolyamnyereségből (feltételezhetően: 6530-200 = 6330 E Ft-ból) az Szja-tv. 67. §-a alapján személyi jövedelemadót, az Eho-tv. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Üzletrészről lemondás

Kérdés: Három kft. beolvadással egyesült. Az édesapa a későbbiek során nem kíván részt venni a jog­utód kft. munkájában. Üzletrészéről fia részére térítésmentesen lemond. Ebben az esetben a kilépő taggal hogyan kell elszámolni? A lemondás következtében kialakuló új tőkeszerkezet miatt kinek, milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...(a kapott vagyoni érték és a szerzési érték különbözete) után, illetve az üzletrész eladási ára és szerzési értéke közötti árfolyamnyereség után.]Amennyiben a kft. az egyesülés után is kisvállalkozásnak minősül, az Itv. 17/C. §-a alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés:

A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, a saját tőke 141 millió forint. A tulajdoni arány 35-35-10-20 százalék volt. A 20 százalékos (600 ezer forint névértékű) tulajdonarányt (üzletrészt) a társaság 25 millió forintért visszavásárolta, majd egy éven belül 5-5-10 százalék arányban a tulajdonosok között szétosztotta, és ezt a cégbíróságon bejegyeztette. Ezen tőkejuttatás a magánszemélyek szempontjából adó- és járulékmentes? Az ügyleten keletkezett 24,4 millió forint veszteség a Tao-tv. szerint elismert ráfordítás? Mi a helyes számviteli elszámolás?

Részlet a válaszából: […] ...terhelő adókötelezettséget megállapítani.A tulajdonosok és a kft. közötti jogviszonyból az következik, hogy a tulajdonosoknak az árfolyamnyereségből származó jövedelem személyi jövedelem­adóját és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulását kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.
1
2