Devizaárfolyam harmadik országból importált áru esetében

Kérdés: Harmadik országból (Kína) importált áru esetében nem kötnek adásvételi szerződést, nagyon kevés dokumentumot kapunk. Megrendeljük az árut, amelyről a vámhivatal határozatot ad ki. Eddigi eljárásunk úgy alakult, hogy a teljesítés helyét és idejét a vámhatározat kiadására határoztuk meg. Az árfolyamot pedig a határozatban szereplő árfolyamra tettük. A kft. az MNB-árfolyamra is bejelentkezett. Több fórumon olvastuk, hogy nem megfelelő az átváltás a határozatban megállapított árfolyamon, hanem az MNB-árfolyamon kellene, amennyiben azt választotta a cég. Maradhat-e így, ebben a formában ez évben az eljárásunk, és a jövőben térjünk át az MNB-árfolyamra, vagy pedig módosítsuk már a 2020. évet is?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget (és ezzel az importált áru értékét) a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – a (4)-(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Devizás gyűjtőszámla

Kérdés: A gyűjtőszámlát a könyvelési nyilvántartásokban egy tételben vagy teljesítési időpontonként kell rögzíteni? Ha az árbevételt tételesen indokolt könyvelni, devizában kiállított gyűjtőszámla kiegyenlítése esetén az árfolyam-különbözetet is tételesen kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt nézzük meg a gyűjtőszámla fogalmát az Áfa-tv. 164. §-a alapján. Ha az adóalany az adott naptári hónapban ugyanannak a személynek, szervezetnek, több számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számlakibocsátási kötelezettségéről úgy is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Külföldre történő értékesítés helyesbítésekor az árfolyam

Kérdés: Cégünk üres patronokat, tonereket értékesít az EU-ba. Ezeket megtöltve lehet majd értékesíteni. A számla az értékesítéskor elkészül, az áruval együtt szállítják. Megérkezés után kiderül, hogy sok termék összetört, nem használható, de voltak olyanok is, amelyeket nem számláztak. Számlával egy tekintet alá eső okiratot készítettünk, amelyen "+" tételként szerepelnek a lemaradt áruk, "-" tételként az összetört, nem használható áruk. Helyesen jártunk el? Az eredeti számlázáskori árfolyamon könyvelünk, azzal a dátummal, amikor a vevő kézhez veszi a helyesbítő számlát. Ha csak az összetört, nem használható áru negatív értékét kell rendezni, rendezhető-e utólag adott árengedményként? Ha lehet, akkor a számlázott árengedményt a számla kiállításának napi árfolyamán szerepeltetem a könyvelésben? A számlázott árengedményt az áfabevallásban, az összesítő bevallásban jelenteni kell? A használhatatlan árukat nem szállítják vissza. Ezekről az árukról cégünk elkészítheti a selejtezési jegyzőkönyvet az EU-s vevő jelentése alapján?
Részlet a válaszából: […] A külföldi vevő részére történő patron-, tonerértékesítés esetén a számlának azt a mennyiséget kell tartalmaznia, amelyet a vevő a szerződés alapján megvásárolt, és a szerződésnek megfelelő minőség esetén átvett. Ha azonban a számlát nem a szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Áfatörvény szerinti árfolyam használata

Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból indulunk ki, hogy a kérdező cég az Áfa-tv. 80. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint az MNB hivatalos árfolyamát választotta, és erről a döntéséről az állami adóhatósághoz előzetes bejelentést tett, továbbá számviteli politikájában az Szt. 60....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Áfabevallás, könyvelés eltérő árfolyamon

Kérdés: Az április havi áfabevallás ellenőrzése során azt tapasztaltuk, hogy az importhoz kapcsolódó számla nem a vámhatározat szerinti árfolyamon került a könyvekbe, hanem a számla kelte szerinti árfolyamon. Az ügyfél az áfabevallás kapcsolódó sorában ugyan az adott hónapban a vámhatározatok szerint megfizetett áfát tüntette fel visszaigényelhető áfaként, de azt sem a pénzügyi, sem a főkönyvi moduljából nem tudja analitikával alátámasztani. Az ügyfél könyvelője nem tekinti jelentősnek az eltérést, majd azt válaszolta, hogy a helyes könyvelés elvégzése nem fedezi a befektetett munkát. Az ügyvezető a könyvelő válaszát elfogadta. Kérdéseink: Az áfabevallás és a főkönyvi könyvelés közötti elérés megengedett? A NAV tételesen ellenőrzi az áfabevallások egyezőségét? Az ügyvezetőnek, a beszámolót összeállító, illetve elektronikusan megküldő könyvelőnek mi a felelőssége a beszámolóért?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésből egyértelműen kiderül, ha két jogszabály (jelenesetben az Szt. és az Áfa-tv.) valamely kérdést eltérő módon (eltérőteljesítési időponttal, eltérő árfolyam használatával) szabályoz, abból csakproblémák adódnak, amelyek – a rosszabbik esetben – akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Forintban kiállított számlák átszámítása euróra

Kérdés: 2012-től társaságunk euróban könyvel. A szállítók által kiállított számlákat milyen teljesítési napi árfolyammal számítom át euróra: gyűjtőszámla, időszakos elszámolású számla, folyamatos teljesítésű számla esetében?
Részlet a válaszából: […]  A könyvviteli nyilvántartások vezetésének pénzneme nemváltoztat a számviteli elszámolás előírásain. Az Szt. 72. §-a alapján azeladónál, a szolgáltatónál a szerződés szerinti teljesítés időszakában kell azértékesítés árbevételét elszámolni. Ez az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Euróban kiállított számlák könyvelése, könyvvezetés euróban

Kérdés: Euróban történő könyvvezetés mellett, ha a belföldi szállító áfás számlát állít ki euróban, de az általa használt árfolyam eltér az általam használttól, akkor az áfát milyen euróértéken könyveljem? A visszaszámítással egészen más euróösszeg jön ki. Az eltérést árfolyam-különbözetként könyveljem?
Részlet a válaszából: […]  A belföldi szállító által euróban kiállított számlánakeuróban is és forintban is tartalmaznia kell az áfa alapját, amely alapjánmeghatározható a fizetendő, illetve az előzetesen felszámított áfa. Azáfabevallásba a számla címzettjénél ezen forintadatok kerülnek be....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Devizában kiállított számla áfájának árfolyam-különbözete

Kérdés: Belföldi szállítótól anyagot vásárolunk devizáért. A számla nettó összege 100 000 euró, az áfa 20 000 euró, a bruttó összeg 120 000 euró. A szállító által használt árfolyam 249,85 Ft/euró, a számlán feltüntetett áfa összege 4 997 000 Ft. Számviteli politikánk szerint a számlavezető bankunk eladási árfolyamát használjuk, ami az adott esetben 253,35 Ft/euró. Ezzel az árfolyammal számolva az áfa összege 5 067 000 E Ft. Az árfolyam eltéréséből adódó 70 000 Ft áfakülönbözet a beszerzési ár része, vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításának minősül?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a külföldipénzértékre szóló kötelezettséget a szerződés szerinti teljesítés napjáravonatkozó – a vállalkozó által választott – devizaárfolyamon átszámítottforintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Importból beszerzett készletek év végi értékelése

Kérdés: Az importból beszerzett készletek év végi leltározásakor alkalmazható-e az a megoldás, mely szerint a készletek FIFO módszer szerinti leltározásánál az utolsó beszerzések devizában számított beszerzési árait az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó devizaárfolyammal számítjuk át forintra, függetlenül attól, hogy a teljesítéskori és az év végi árfolyam-különbözet jelentős-e vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírt módszer akészletek év végi értékelésekor nem alkalmazható!Az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése alapján a valutapénztárbanlévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, a külföldi pénzértékre szólókövetelést,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.