Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...az eladott üzletrészek könyv szerinti értékének kivezetése: T 8711 -K 171-173 [nem feltétlenül 10 000 E Ft];– az értékesítés árfolyam-különbözetének megállapításához (összevezetés): T 9721 – K 8711 (jelentős összegű árfolyamnyereség);– a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Lízingszerződés tartozásátvállalása

Kérdés: "A" társaság devizaalapú nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében járművet lízingelt, amelyre a jövőben nincs szükség. Ezt az eszközt "B" társaság átveszi a tartozás átvállalásával. A lízingbe adó ehhez hozzájárult. A lízingbe adó a fennmaradó kötelezettséggel egyező összegben helyesbítő számlát állított ki "A" társaságnak. "A" társaság könyveiben a jármű bruttó értéke 45 M Ft, elszámolt értékcsökkenés 38 M Ft, a nettó értéke 7 M Ft. A lízingszerződésből eredő kötelezettség (december 31-i árfolyamon) 9 M Ft (30 000 euró). A lízingbe adó által megküldött helyesbítő számlán 30 000 euró szerepel, amelynek a teljesítéskori árfolyama: 302,44 Ft/euró. Hogyan kell könyvelni az "A" társaságnál az eszköz kivezetését?
Részlet a válaszából: […] ...a bruttó értékszámlára [T 161 – K 132 (14)];– a helyesbítő számla könyvelése után a 448. számla egyenlegét, mint realizált árfolyam-különbözetet, át kell vezetni a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai közé (T 448 – K 9762...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Devizában adott előleg beszámítása

Kérdés: A 3803. számú kérdésre válaszolva az utolsó bekezdésben azt írják, hogy "... és figyelembe kell venni az előleg könyvelésekor a 4661. számlára könyvelt összeget is: T 454 – K 4661." A 4661. számlának az előző könyvelési tétel miatt nincs egyenlege, akkor mit vezetünk át? Ha elírás történt, és a 4662. számla egyenlegét kell átvezetni (amin az előlegszámlán feltüntetett, forintban kifejezett levonható áfa szerepel), akkor az utolsó bekezdés utolsó mondata szerint milyen árfolyam-különbözetet kell a 4661/4662. számlákon elszámolni? További kérdésem: áfa szempontjából az eredeti kérdés szerint mi a teljes ügylet szempontjából a levonható áfa összege? Nyilvánvalóan más lesz az árfolyama az előlegszámlában szereplő levonható áfának, és más a tényleges teljesítésről szóló számlában szereplő áfának, emiatt módosítható az előlegszámla alapján levont áfa összege (különösen akkor, ha a két számla más-más áfabevallási időszakra esik)?
Részlet a válaszából: […] ...árfolyam eltér az előleg folyósításakor alkalmazottól, a454. számlán az előlegként beszámított összegre (a 125 euróra) jutó árfolyam-különbözetetkönyvelni kell (így biztosítható, hogy a szállítóval szembeni kötelezettség abekerüléskori...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...között kimutatni, a választott árfolyamon számított értékre kell helyesbíteni a forintban kapott előleg összegét. A különbözetet árfolyam-különbözetként a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, illetve egyéb ráfordításaival szemben kell elszámolni (T 453 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.