Devizás tételek könyvelése év végén

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a devizás tételek könyv szerinti értéke és a mérlegfordulónapi értékelésekor számított forintértéke közötti különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...külön-külön az egyes devizás tételeknél.Az Szt. 60. §-ának (3) bekezdése meghatározza, hogy mely devizás tételek árfolyam-különbözete az összevont árfolyam-különbözetben nem vehető számításba, továbbá rögzíti, az értékelés előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Befektetésértékesítés, későbbi pénzügyi rendezés

Kérdés: Cégünk a korábbi évek megtakarításait ingatlanalapba fektette. 2008. december 20-án értékesítettük befektetésünket, de a pénzt csak március 20-án utalták át az akkori árfolyamon. Mikor járunk el helyesen? Ha az értékpapírokat a december 31-i árfolyamra értékeljük át, és így december 31-ig számoljuk el az árfolyamveszteséget? Vagy a március 20-án befolyt összeg ismeretében a teljes árfolyamveszteséget 2008. évi veszteségként könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a devizában(devizaalapon) kimutatott érték forintra átszámításakor mutatkozó különbözet. Akérdésből nem derül ki, melyik árfolyam-különbözet elszámolására vár választ akérdező.Kezdjük azzal, hogy az ingatlanalapba történt befektetésdevizában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Devizában történő könyvvezetés

Kérdés: A devizában történő könyvvezetés gyakorlati megvalósításával, a gazdasági események elszámolásával kapcsolatos konkrét szakmai iránymutatást nem találtam. A könyvvezetés pénzneme: euró. A gazdálkodónál – természetesen – továbbra is felmerülnek forintban vagy más – eurótól eltérő – devizanemben gazdasági események. Például a munkabér elszámolása, majd a bérkifizetés, a bérhez kapcsolódó járulékok, azok megfizetése, eurótól eltérő devizában a vevők, a szállítók számlái, azok pénzügyi teljesítése stb. Az ezekkel összefüggő kérdésekre kérnék választ.
Részlet a válaszából: […] ...60. §-át tehát – értelemszerűen – alkalmazni kell,mind a bekerüléskor, mind a pénzügyi rendezéskor. Ebből következően realizáltárfolyam-különbözet is kimutatásra kerül, amelyet euróban számszerűsíteni éskönyvelni kell. Árfolyam-különbözet azonban nemcsak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Devizaárfolyam-különbözet kötelező elszámolása

Kérdés: 2005. év végén a társaság az euróban lévő összes követelését és kötelezettségét a számviteli politikában meghatározott árfolyamon átértékelte, jelentős árfolyamveszteség került megállapításra. A 2004. évi árfolyam-különbözet árfolyamnyereség volt, amely a számviteli politika szerint nem minősült jelentősnek, így az nem került könyvelésre. A 2005. év végén megállapított – igen jelentős – árfolyamveszteség a számvitelben minden további nélkül elszámolható? Tudomásunk szerint a céltartalék-képzési lehetőség, illetve az elhatárolás lehetősége az áfolyam-különbözet elszámolására visszamenőleges hatállyal nem alkalmazható!
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60.§-ának (2) bekezdése alapján – a valutapénztárban lévő valutakészletet, – a devizaszámlán lévő devizát, továbbá – a külföldi pénzértékre szóló minden követelést,befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt (tehát nem csak a követeléseket ésnem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...bank vételi árfolyamán): T 384 – K 386, ezt követően el kell számolni egyrészt a 317. számlán, másrészt a 386. számlán mutatkozó árfolyam-különbözetet árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként.Amennyiben a devizaeszközöket, a devizakötelezettségeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Devizaalapú bérleti díj elszámolása

Kérdés: A társaság ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A havi bérleti díjat euróban határozták meg, amelyet a bérbeadó a tárgyhónap első napján érvényes MNB-devizaárfolyamon számláz forintban, a bérlő pedig a tárgyhó 5. napjáig átutalja a számlázott összeget. A bérbeadó számviteli politikája szerint a devizában is nyilvántartott követeléseket és kötelezettségeket kereskedelmi banki átlagárfolyamon tartja nyilván. A devizaalapú ügyleteknél az árbevételt devizában is nyilván kell-e tartani? Év végén kell-e árfolyam-különbözetet számolni?
Részlet a válaszából: […] ...a vevőszámlán mutatkozó különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között kell elszámolni mint árfolyam-különbözetet (T 311 – K 9762 vagy T 8762 – K 311). Mivel devizaalapú követelésről van szó, a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.