Forintban számlázott ellenérték kiegyenlítése euróban

Kérdés: Belföldi vállalkozás másik magyar társaságnak szerződés szerint terméket értékesít. Az ellenértéket forintban határozták meg, a számla is forintban készül. A két társaság megállapodott, hogy a vevő a forintban készült számla ellenértékét minden esetben euróban fogja kifizetni. A forint euróárfolyamát azonban az év végéig 360 forintban határoznák meg. A forintban készült számlára minden esetben feltüntetik a rögzített árfolyam alapján kiszámított euró értékét is, mint fizetendő összeget. Megfelel-e az így készített számla a jogszabályoknak, az áfatörvény előírásainak?
Részlet a válaszából: […] ...a vevőnél az euró tényleges bekerülési árfolyama eltér a 360 Ft/euróárfolyamtól, akkor a 454. számlán mutatkozó különbözetet árfolyam-különbözetként kell elszámolni.Fontos továbbá kiemelni, hogy a bizonylatokkal kapcsolatosan alapvető követelmény, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.

Áfatörvény szerinti árfolyam használata

Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból indulunk ki, hogy a kérdező cég az Áfa-tv. 80. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint az MNB hivatalos árfolyamát választotta, és erről a döntéséről az állami adóhatósághoz előzetes bejelentést tett, továbbá számviteli politikájában az Szt. 60....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Bérleti szerződésben kikötött maradványérték áfája

Kérdés: A felek tartós bérleti szerződést kötöttek egymással 2007. 03. 08. napján, 2 éves határozott időre. A bérleti szerződés CHF-alapú, a bérbeadó a havi bérleti díjakat, valamint a maradványértéket a finanszírozó bankjánál érvényes folyósításkori vételi árfolyamon határozta meg. A bérleti díjak számlázásakor a bérbeadó az előző hónap 25. napjára vonatkozó eladási árfolyamon számláz, az egyéb kapcsolódó szolgáltatások HUF-alapúak (téli gumi, szerviz, csereautó stb.). A maradványértéket a bérbeadó a szerződés megkötésekor a gépkocsi bruttó vételára alapján határozta meg, a folyósításkori CHF-árfolyam alkalmazásával. A havi bérleti és szolgáltatási díjakban az árfolyamváltozás miatti eltérések a bérleti díjat változtatták, és áfaalapot képeztek. A szerződés lejáratakor a bérbeadó a maradványérték árfolyam-különbözetét átterhel(het)i a bérbevevőre a szerződés alapján (mivel a szerződés aláírásakor és a lejáratakor eltér a CHF árfolyama, ezért árfolyam-különbözet keletkezik). A gépkocsi későbbi sorsa a bérbevevő számára nem ismert, lehet, hogy eladásra kerül, lehet, hogy bérautóként vagy tesztautóként hasznosítják.
Részlet a válaszából: […] ...mitől tartós bérleti szerződés, különösen a kérdésben leírtakmellett? Nem feltétlenül tekinthető jogszerűnek a maradványértékárfolyam-különbözetének a megtéríttetése, legfeljebb akkor, ha a szerződés nemtartós bérleti szerződés, hanem valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.