Lízingszerződés tartozásátvállalása

Kérdés: "A" társaság devizaalapú nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében járművet lízingelt, amelyre a jövőben nincs szükség. Ezt az eszközt "B" társaság átveszi a tartozás átvállalásával. A lízingbe adó ehhez hozzájárult. A lízingbe adó a fennmaradó kötelezettséggel egyező összegben helyesbítő számlát állított ki "A" társaságnak. "A" társaság könyveiben a jármű bruttó értéke 45 M Ft, elszámolt értékcsökkenés 38 M Ft, a nettó értéke 7 M Ft. A lízingszerződésből eredő kötelezettség (december 31-i árfolyamon) 9 M Ft (30 000 euró). A lízingbe adó által megküldött helyesbítő számlán 30 000 euró szerepel, amelynek a teljesítéskori árfolyama: 302,44 Ft/euró. Hogyan kell könyvelni az "A" társaságnál az eszköz kivezetését?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben ugyan tartozásátvállalásról van szó, de valójában nem az. A lízingbe adó a lízingelt eszközt azért veszi vissza, mert a lízingbe vevő talált egy olyan társaságot, amelyik a visszavett eszközt a visszavételt követően lízingbe veszi a lízingbe adótól. Ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Devizaalapú követelések, kötelezettségek átértékelése

Kérdés: A pénzintézetek úgy nyújtották az elmúlt években a hiteleket, illetve úgy határozták meg a pénzügyi lízing feltételeit, hogy a finanszírozás forintban történt, a törlesztőrészleteket forintban határozták meg, azonban meghatároztak egy "mértékadó devizanemet", amit a törlesztés során figyelemmel kísérve, "kamat 2" stb. elnevezéssel gyakorlatilag árfolyameltérést fizettettek az adóssal. Vonatkozik-e az ilyen kötelezettségekre, illetve követelésekre az átértékelési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt egy megjegyzés. A kérdésben leírtak valójábana jelenleg hatályos előírásokkal nem egyeztethetők össze. A szerződésekrészletes ismerete hiányában, a kérdésben megfogalmazottakra tekintettel, de ahatályos előírások alapulvételével adjuk meg a választ....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Devizaalapú lízing átértékelése

Kérdés: Olyan lízingjeim vannak, ahol előre meghatározottak a törlesztőrészletek. Ugyanakkor nem kapok számlát, csak akkor, ha valami ügyviteli költség merül fel, illetve az árfolyamváltozásról kapok értesítést. A lízing értékét euróban számították, de forintban kell fizetni. Mi a teendő 2011. év végével? Be kell kérni a lízingbe adótól egy devizára szóló egyenlegközlőt a fordulónapra? Mi történik, ha nem küldi meg? Ha kapok devizaösszeget, akkor azt a szerződéskori és a 2011. 12. 31-i árfolyam különbözetével szorzom? Ez az árfolyam-különbözet? Hogyan történik 2012-ben a törlesztés? Korábbi közlés alapján vettem figyelembe a tőkét és a kamatot, külön értesítés alapján pedig az árfolyam-különbözetet. Most átértékelődik a tartozás, használhatom a korábbi adatközlést? Mi az értelme mindennek? Eddig nem törődtünk a devizaértékkel, hiszen forintot vettünk fel. A tartós bérletet, ha jól érzékelem, nem kell átértékelni?
Részlet a válaszából: […]  Kivonatosan idéztük a kérdést, ami arra utal, hogy sem alízingbe adó, sem a lízingbe vevő nem ismeri a devizaalapú lízingelszámolásával kapcsolatos követelményeket, sőt a beszámoló elkészítésével,alátámasztásával kapcsolatos felelősségét sem. Férőhely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Kötelezettség árfolyam-különbözete csődeljárás esetén

Kérdés: A csődeljárás megindítása: 2010. 02. 26.; jóváhagyó csődegyezségi tárgyalás: 2010. 04. 12.; a csődeljárás befejezése: 2010. 10. 01. Helyesen járt-e el a társaság, ha a csődegyezség keretében elengedett kötelezettséget 2010. 04. 12-i dátummal könyvelte? A társaság egyik hitelezője egy lízingcég. A tartozás értéke 15 000 CHF. A kötéskori árfolyama 160 Ft/CHF. Könyveinkben 180 Ft/CHF árfolyamon szerepel. A szerződésünket 2010. 02. 05-én felmondták. A hitelező szerint a tőketartozás kötéskori árfolyamon: 2 400 000 Ft. A tőke árfolyam-különbözete (a szerződés felmondásakori árfolyam figyelembevételével) 600 000 Ft. Egyéb költségek és késedelmi kamat 400 000 Ft. A csőd­egyezség keretében elfogadásra került, hogy a hitelezők részére a tőkén kívül semmilyen járulékjellegű követelést, kamatot, eljárási költséget nem fizetünk. Kérdés, hogy a tőkére felszámított árfolyam-különbözet tekinthető-e járulékjellegű követelésnek? Milyen árfolyamon kell a tartozás értékét megállapítani, és ennek megfelelően az elengedett összeget rendkívüli bevételként elszámolni? Figyelembe kell-e venni azt, hogy a hitelező forintösszegben jelentkezett be?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre egyszerű a válasz: a társaság helyesen jártel akkor, amikor a csődegyezség keretében elengedett kötelezettséget acsődegyezségi tárgyalás időpontjával, az adott esetben 2010. 04. 12-i dátummalkönyvelte.A második kérdéscsokor a válaszadó számára zavaros....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Építményadó továbbszámlázása

Kérdés: A bank a lízingre vásárolt ingatlan utáni adót áfásan számlázza nekünk, SzJ 010-zel. A nekik megfizetett tőke- és árfolyam-különbözet számla is áfás. Szabad-e az építményadót továbbszámlázni? A számlán szolgáltatásközvetítés: 2010. III. félévi építményadó áll. Milyen címen lehet ezt a tételt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy semmilyen adót (így azépítményadót sem) nem lehet továbbszámlázni, így könyvelni sem lehet azt.A rövid válasz indokolása előtt, a válasz szempontjából egynagyon lényeges körülményre kell a figyelmet felhívni. Pénzügyi lízing esetén avevő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.