Devizában kiállított számla helyesbítése

Kérdés: Belföldi szállítótól árut vásárolunk, aki a számlát a teljesítéssel egyidejűleg euróban állítja ki. A számla könyvelésénél a teljesítésnapi MNB-árfolyamot alkalmazzuk. A fizetési határidő 30 nap, de ha 10 napon belül kiegyenlítjük a számlát, 2 százalék engedményt kapunk, amelyről a szállító helyesbítő számlát állít ki, hivatkozva az eredeti számlára. Ahány számla határidő előtt kifizetésre kerül, annyi helyesbítő számlát készít euróban. Milyen árfolyamon kell a helyesbítő számlát könyvelni elábéként, levonható áfaként?
Részlet a válaszából: […] Egyszerűbb a számviteli elszámolásra vonatkozó kérdésreválaszolni. Mivel a számla helyesbítése az előbbre hozott fizetéshezkapcsolódik, így a könyvelés során úgy kell eljárni, mint a számlázott, utólagadott engedményeknél. A helyesbítő számla a szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Devizaszámla vezetése

Kérdés: Társaságunk CHF devizaszámlát nyitott. A napi forgalom könyvelése az adott napi árfolyammal átszámítva történik. A napi záró egyenleg és a következő napi nyitó egyenleg árfolyam-különbözetét el kell-e számolnom és könyvelnem mindennap? Vagy csak az év végén állok rá az év végi árfolyamra, és ekkor számolok árfolyam-különbözetet? A naponta, illetve év végén számított árfolyam-különbözet realizált vagy nem realizált árfolyam-különbözet?
Részlet a válaszából: […] ...Akérdéshez kapcsolódóan van egy CHF-ben vezetett devizaszámla, és ezzelpárhuzamosan forintban vezetett devizabetétszámla. Az árfolyam-különbözet – havan – ehhez a forintban vezetett devizabetétszámlán, illetve ahhoz kapcsolódóanlehetséges.Az Szt. 60...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] A kapott támogatással nem lehet csökkenteni atársaságiadó-alapot. A Tao-tv. 7. §-a (8) bekezdésének c) pontja szerintugyanis az adózó nem csökkentheti adózás előtti eredményét a jogszabály vagynemzetközi szerződés alapján kapott támogatás, juttatás esetében....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Devizakölcsön értékelése

Kérdés: Kapcsolódóan a 2469. kérdéshez: cégünk 2005. 12. 01-jén 120 ezer euró hitelt vett fel, amelyet a bank az eurós devizaszámlára utalt át. A banki árfolyam 250 forint. A cég által választott MNB-árfolyam 253,63 Ft. Válaszuk alapján elvégzett kontírozás alapján: T 3862 – K 4525, 120 ezer euró 250 Ft-tal 30 millió Ft; T 8764 – K 4525, 120 ezer euró 253,63-250 = 3,63 Ft-tal 435 600 Ft. Ez azt jelenti, hogy a 2005. évi üzleti eredményt ezzel a veszteséggel csökkenteni kell? A devizaszámlán 250 Ft-tal, a deviza-hitelszámlán 253,63 Ft-tal lesz az euró? Amennyiben a devizahitel beruházási hitel (a hitelt a beruházás üzembe helyezése előtt folyósították), akkor ezen árfolyam-különbözet a beruházás bekerülési értékét is növeli?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a folyósító bank milyen árfolyamot közölt. A könyvelési tétel teháthelyesen: T 3862 – K 4525, 30 435 600 Ft-tal, és nincs árfolyam-különbözet. Ígya kérdésben leírt könyvelési tételek nem felelnek meg az Szt. előírásainak. Árfolyam-különbözet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Idegen váltóval kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Számpéldával kérjük bemutatni az idegen váltóval kapcsolatos számviteli elszámolást!
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének előírásából következik, hogy a devizaváltó-követelésfelvételekor a külföldi pénzértékre szóló követelésszámlán árfolyam-különbözetlehet. A devizával kapcsolatos elszámolási szabályok a devizaváltó-követelésselkapcsolatos egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Termékbeszerzés a Közösségen belül

Kérdés: Operatőri tevékenységhez a kft. nagy értékű eszközt vásárolt (nem személygépkocsit) EU-tagállamból. A fizetés euróval történik, forintszámláról. Hogyan történik a könyvelése, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő beszerzés az Áfa-tv. 7/A §-ának (1)bekezdése szerint a Közösségen belülről történő beszerzésnek minősül. Ezentermékbeszerzésnél – az Áfa-tv. 14/B §-ának (1) bekezdése alapján – ateljesítés helye a termék feladásának vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Devizás követelések mérleg-fordulónapi értékelése

Kérdés: Helyesen jár-e el a társaság, ha a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelésekor a jelentős hatás értékét a számviteli politikában a mérlegfőösszeg 2 százalékában határozta meg? Csak külföldi pénzértékre szóló követelése van.
Részlet a válaszából: […] ...a könyv szerinti (a bekerülési, előző év végi) árfolyamon. Ilyenkor a társaság a követelés-kötelezettség kiegyenlítésekor mutatkozó árfolyam-különbözetet a folyó könyvelés keretében számolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Devizaszámlához kapcsolódó gazdasági események

Kérdés: Újra olvastam a Számviteli Levelek devizabetétszámla vezetésével kapcsolatos kérdéseit, a rá adott válaszokat, észrevételeket. Számomra még mindig nem világos, hogy a devizabetét és a valutakészlet csökkenéseit milyen árfolyamon kell forintra átszámítani. Azt nem tudom, hogy a készletcsökkenést mikor kell könyv szerinti és mikor teljesítésnapi választott árfolyamon könyvelni. Mikor keletkezik a devizabetét-, illetve a valutapénztár-számlákon árfolyam-különbözet, és mikor nem?
Részlet a válaszából: […] ...a devizakötelezettség bekerülési (nyilvántartási) árfolyama és a deviza nyilvántartási árfolyama különbözetének a szorzata] az árfolyam-különbözet, amelyet jellegének megfelelően kell árfolyamnyereségként (T 454, 444 – K 9762), illetve árfolyamveszteségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...között kimutatni, a választott árfolyamon számított értékre kell helyesbíteni a forintban kapott előleg összegét. A különbözetet árfolyam-különbözetként a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, illetve egyéb ráfordításaival szemben kell elszámolni (T 453 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 47. §-ának (1)–(2), (4) és (9) bekezdése, 49. §-ának (3)–(4) és (6)–(7) bekezdése, illetve 50. §-ának (1)–(2) bekezdése választ ad arra, hogy mi a részesedés bekerülési értéke vásárláskor, alapításkor, külső tőke bevonásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
1
3
4
5