7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Fióktelepnek nyújtott eurós kölcsön átértékelése
Kérdés: Van egy magyar cég, amelynek van egy szlovákiai fióktelepe. A fióktelep kölcsönt kapott a magyar cégtől euróban, amelyet euróban is fog visszafizetni. A fióktelepen történik a tényleges munkavégzés, a bevétele euróban van, a magyar cégnél bevételszerző tevékenység nincs. Ebben az esetben a magyar cégnél át kell-e értékelni az adott kölcsönt, vagy mivel a szlovák fióktelep intézi ezt a bevételéből a magyar céggel, nem kell az árfolyam-különbözettel foglalkoznunk? Sajnos, ha átértékelem, akkor a cég nagyon veszteséges lesz, ami pályázat miatt nem szerencsés. Kötelező-e elszámolni ebben az esetben az árfolyam-különbözetet vagy sem?
2. cikk / 7 Konszolidált beszámoló alapítványnál
Kérdés: Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése alapján az anyavállalat éves beszámoló készítésére kötelezett. Belföldi székhelyű alapítvány több belföldi székhelyű vállalkozási tevékenységet végző gazdasági társaságot alapított. E társaságok alapításához rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket az alapítvány a számviteli nyilvántartásaiban a befektetett pénzügyi eszközök között (részesedések) mutatja ki.
1. Az alapítvány az általa alapított gazdasági társaságok tekintetében az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerint anyavállalatnak minősül? [Az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja és (2) bekezdésének 1. pontja alapján az anyavállalat olyan vállalkozó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében termelő- és szolgáltatótevékenységet végez.]
2. Amennyiben az alapítvány az általa tulajdonolt gazdasági társaságoktól osztalékjövedelmet kap, az osztalékbevétel vállalkozási tevékenységéből származó bevételnek minősül-e, figyelemmel arra, hogy az osztalékbevétel nem termelő- és nem szolgáltatótevékenységből származik?
3. Az első kérdés relációjában, ha az alapítvány anyavállalatnak minősül, abban az esetben éves beszámoló készítésére kötelezett?
1. Az alapítvány az általa alapított gazdasági társaságok tekintetében az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerint anyavállalatnak minősül? [Az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja és (2) bekezdésének 1. pontja alapján az anyavállalat olyan vállalkozó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében termelő- és szolgáltatótevékenységet végez.]
2. Amennyiben az alapítvány az általa tulajdonolt gazdasági társaságoktól osztalékjövedelmet kap, az osztalékbevétel vállalkozási tevékenységéből származó bevételnek minősül-e, figyelemmel arra, hogy az osztalékbevétel nem termelő- és nem szolgáltatótevékenységből származik?
3. Az első kérdés relációjában, ha az alapítvány anyavállalatnak minősül, abban az esetben éves beszámoló készítésére kötelezett?
3. cikk / 7 Végelszámolás során az eszközök értékelése
Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
4. cikk / 7 Árfolyam-különbözet a bankadónál
Kérdés: A devizában felvett hitelárfolyam különbözetével csökkenthető-e a bankadó? Pénzügyi mikrovállalkozás vagyunk, a megemelkedett árfolyam-különbözet miatt a tevékenységünkhöz viszonyítva ez nagyon jelentős összeg.
5. cikk / 7 Üzletrész értékesítése német tulajdonosoknak
Kérdés: Magyar székhelyű társaságnak kizárólag német tulajdonosai vannak, méghozzá egy család. A szülők szeretnék átadni egyik gyermeküknek a társaságot, és kivonni belőle a befektetett pénzüket, a jegyzett tőkét és az adózott pénzükből folyósított tagi hitelt. A társaság évek óta veszteséges volt, vagy minimális nyereséget produkált (saját tőke kb. a jegyzett tőkével azonos nagyságrendű), de a társaságban a felépített ingatlan már jóval többet ér, mint a felépítéskor. A tulajdonosok úgy gondolják, hogy a tevékenység módosításával a jövőben esetleg több eredményt tudnának elérni. A szülők üzletrészüket gyermeküknek szeretnék eladni. Az üzletrész értékét befolyásolja-e az ingatlan értéke, vagy elég, ha a saját tőke, jegyzett tőke arányának megfelelően a névértéken értékesíti az üzletrészét? Szóba jöhet még az ajándékozás és a tulajdonosi hitel átvállalása. Milyen adózási, illetve illetékfizetési vonzata van egyik, illetve a másik konstrukciónak? Az APEH az egyezség szerinti árat korrigálhatja-e később, lévén, hogy nem egymástól független felekről van szó?
6. cikk / 7 A számviteli törvény változásai
Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
7. cikk / 7 A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai
Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?